A törvény szövege a Fidesz képviselőinek és híveinek is mattot adott.

2018. évi LV. törvény

2. § [A gyűlés fogalma]

(1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

(2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

E rendelkezésből következően például:

• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a képviselői irodaház előtt, vagy más közterületen, nyilvános helyen tartott politikai sajtótájékoztató, hisz a sajtótájékoztatót közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartják.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a média (a közmédia is) riportereinek közterületen készített mindazon riportja, melyen közügyben való véleménynyilvánításra utaló kérdéseket tesznek fel a riportalanynak.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát egy sportcsarnok, iskola, kórház, stadion, stb. nyilvános átadása, hiszen az esemény közügy és a véleménynyilvánítás azzal valósul meg, hogy az átadással az elkészülés sikerét jelentik be nyilvánosan.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a nyilvános önkormányzati  képviselő-testületi ülés is, hiszen azon közügyben való véleménynyilvánítás történik, a nyilvános üléshez pedig bárki csatlakozhat.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a közügyekkel is foglalkozó civilszervezetek közgyűlése, tekintve, hogy a közgyűlésük nyilvános, csak az alapszabályban és a jogszabályban meghatározott esetekben tarthatnak zárt ülést.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a nyilvános helyen tartott lakógyűlés, hiszen a lakók közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartják.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a közügyekkel kapcsolatosan indított polgári és büntetőperek nyilvános tárgyalása, hiszen a bíró és a per résztvevői a per tárgyát képező közügyekben véleményt nyilvánítanak.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát az a templomi összejövetel, mise, ahol az egyház képviselője közügyekkel kapcsolatos véleményt fogalmaz meg (ide sorolva a választáskori voksolás mikéntjét is), tekintve, hogy a templom mindenki számára nyitva álló hely, vagyis nyilvános helynek minősül.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a szórakozóhelyen, kocsmában (vagyis nyilvános helyen) tartott olyan találkozó, amelyen a baráti beszélgetés kiterjed közügyekre és az azokra való véleménynyilvánításra.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a bevásárló központok pénztárai előtt sorban álló emberek beszélgetése és véleménynyilvánítása is, amennyiben a beszélgetés és véleménynyilvánítás közügyet is érint.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a gyermekeikre váró szülők, a rendelő intézetben vagy az előtt várakozó betegek, a könyvtárban vagy a könyvtár előtt várakozó állampolgárok beszélgetése, amennyiben a beszélgetés során közügyek is szóba kerülnek (pl. az iskola, kórház állapota, az oktatás, ellátás minősége, stb.) és a beszélgetés során véleményt is nyilvánítanak.

És még hosszan lehetne folytatni a sort a mindennapok azon élethelyzeteivel, melyekre közvetlenül kihat ez a meggondolatlan rettegés szülte fércmunka.

Ráadásul, ha a példákban felsoroltak közterületen történnek, akkor a gyűlést a megtartást megelőzően legalább 3 hónappal be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrkapitányságnak, aki a gyűlés megtartását engedélyezi, vagy elutasítja.

Képzeljék el, hogy egy rendkívüli zivatar által okozott kár miatt az adott közterületre kivonuló képviselő testületi tagok 3 hónappal korábban bejelentik a rendőrségnek, hogy legalább ketten az adott közterületen a majd három hónap múlva bekövetkező zivatar által okozott károk miatt összegyűlnek és az okozott károkról véleményt nyilvánítanak, kérve a gyűlés megtartásának engedélyezését.

Vagy képzeljék el azt, hogy a tömegközlekedési járműre várva legalább két állampolgár kitárgyal egy közügyet, vagy olyan ügyet, esetet, eseményt, melyet a kormánypropaganda a közügyek szintjére emelt a hirdetéseivel, kommunikációjával (pl. Sargentini jelentés, migráns propaganda, stb.) és a rendőrség a 2018. évi LV. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással a 19. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján arra szólítja fel a megállóban beszélgető állampolgárokat, hogy a megállót hagyják el és azok a felszólításnak kötelesek eleget tenni. Persze igaz ez pl. abban az esetben is, ha a gyerek iskoláztatásának költségei, a magas ÁFA, vagy a köztévében futó Göbbelsi propaganda a beszélgetés témája.

A törvény szövegéből tehát az következik, ha a Fidesz szavazói, képviselői egy jó ízűt akarnak Sorosozni, Brüsszelezni, hazaárulózni, migráncsozni, nyócévezni, stb., akkor ezt a számukra szívet melengető gyakorlati foglalkozást 3 hónappal korábban be kell jelenteniük és engedélyeztetniük kell a rendőrséggel. Ha ezt nem teszik meg, akkor a rendőrség feloszlathatja a sajtótájékoztatót, a buszmegállót, a kocsmai beszélgetést, vagy egyéb gyűlésüket és akár elő is állíthatja őket.

Akkor tisztelt Fidesz szavazók, most már ugye értik a Sargentini jelentés egyes pontjait?