Korábban is gyanús volt, a beszédes emberi erőforrás minisztérium vezetői a Harmadik Birodalom oktatásügyi elveit tanulmányozzák és azt valósítják meg.

Hitler a Mein Kampfban már hangsúlyozta, hogy az elméleti tudás fejlesztése helyett az egészséges fiatalok nevelése a cél, a test, a lélek és a szellem nevelése: „A nemzetállam egész oktatásügyének elsősorban nem arra kell irányulnia, hogy puszta tudással töltse meg a fejeket, hanem arra, hogy fizikailag makkegészséges testeket építsen“. Kiemelte azt is, hogy emellett nagyon fontos a fiatalok megnyerése, majd kiképzése egy új nemzetállam szolgálatára. A természettudományok oktatása, amelyben Németország hosszú időn keresztül élenjárt, hanyatlásnak indult. A nagy oktatókat, mint a fizikus Einsteint és James Franckot, vagy a kémikusok közül Fritz Habertet, Richard Willstättert és Otto Heinrich Warburgot elbocsátották vagy nyugdíjba küldték. Magyarország ebben már jól teljesített.

A magyar egyetemek hasonlóképpen fogadták az orbáni diktatúra intézkedéseit, mint a Harmadik Birodalom egyetemei. Julius Ebbinghaus professzor 1945-ben erről utólag így nyilatkozott: „A német egyetemek, amikor még tehették volna, nem helyezkedtek szembe nyilvánosan és minden erejüket latba vetve a tudás és a demokratikus állam lerombolásával. A zsarnokság éjszakáján nem őrizték a szabadság és a jog jelzőtüzét.” Magyarországon ez áll nemcsak az egyetemekre, hanem a közigazgatásra, a pártokra, az értelmiségre, az egész kulturális életre.

Az óvónőtől az egyetemi oktatóig a pedagógia minden dolgozójának kötelező volt belépnie a Nemzetiszocialista Tanárok Szövetségébe, amelynek megfelelője a Nemzeti Pedagógus Kar. A Hitler Ifjúság nevelése érdekében az első fontos lépés az volt, hogy “A kitűzött célok elérése érdekében jól szerkesztett egységes tankönyvek bíztosítottak a tanulók rendelkezésére”. Ezen a ponton az orbáni oktatásügy sikeresen túljutott. A náci Németországnak nem volt szüksége jólképzett, művelt és okos emberekre, hanem olyanokra, akik hittek a Vezérben és lelkesen támogatták a rendszert: “Hat évnyi náciasítás után az egyetemi hallgatók száma több mint a felével 127.920-ról 58.325-re csökkent. A műegyetemeken, ahonnan a német természettudósok és mérnökök származnak, még nagyobb volt a hanyatlás; a hallgatói összlétszám itt 20.474 -ről 9.554-re zuhant.” Magyarországon a hallgatói létszám csökkentésével, az tandíjakkal is segítik ugyanezt a folyamatot.

1933-ig a német középiskolák a helyi önkormányzatok, az egyetemek pedig a tartományi kormányzatok fennhatósága alatt álltak. A nácik hatalomra kerülése után minden oktatási intézmény a birodalmi oktatási miniszter felügyeletébe került. Ő nevezte ki az egyetemek rektorait és dékánjait, akiket korábban az adott karokon dolgozó teljes jogú-professzorok választottak meg, illetve ugyancsak az ő feladat volt az egyetemi hallgatók és a tanárok egyesületének vezetőinek a kiválasztása. Ez teljes egészében megfelel a Magyarországon végbement változásoknak. Megszűntek az önálló önkormányzati iskolák, mindent államosított az Orbán-rezsim, az igazgatói és egyéb kinevezések a diktatúra kezébe kerültek.

Balog az antiszemita Prohászka Ottokárt méltatja
Forrás: nepszava.us

A nezmetiszocialista iskola legfontosabb tantárgyai az ideológiai nevelésnek alárendelt történelemoktatás, a testnevelés és az ének voltak. Magyarországon az oktatás része a történelemhamisítás, a hamis nemzeti romantika a múlt megszépítése, ennek részeként a taananyag rész lett egykori nyilasok, fasiszták, antiszemiták méltatása, tevékenységük meghamisítása, a magyar történelem átírása. Bevezették a mindenap kötelező testnevelést, ami pontos tükörképe a náci iskoláknak. Nem véletlen, hogy nem a matematikát, nem a számítástechnikát vagy a fizikát tették kötelező napi tantárggyá.

A Harmadik Birodalom oktatáspolitikájának követését talán legjobban bizonyítja Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter (a minisztérium elnevezése is náci szellemiséget takar) bejelentése, miszerint kötelező lesz az iskolákban a napi éneklés. A zenei oktatás fontos, de bartók vagy Kodály nem egészen erre gondolt. Az énekeltetés diktatúrák tipikus eszköze, amely a lelkesítést, a nemzeti állam nagy céljaival való azonosulást, az érzelmi kötődést és az ideológiába vetett hitet erősíti. A templomi éneklés mintájára a haza és a nezmet iránti elkötelezettség köntösében a rendszerrel és a diktatúrával való érzelmi azonosulás eszköze, ahogy a nemzetiszocialista Németországba vetett hit eszköze is volt. A mozgalmár jellegű éneklés a diktatúrák egyik tipikus jellemzője.

Nem véletlen az sem, hogy a rendszer fasistzákról és nácikról nevez el utcákat, köztereket és antiszemiták szobrait állítják fel. Legújabban Hóman Bálint szobrát Fehérváron. De ha valaki alaposan tanulmányozza a náci Harmadik Birodalom és Orbán Viktor rendszerének oktatáspolitikai lépéseit, lehetetlen nem észlelnie a hasonlóságokat és az egyezőségeket. Ez azt jelenti, hogy Orbán rendszere a magyar ifjúságot a náci oktatáspolitika szellemében neveli.

nepszava.us (Címlap: Forrás. nepszava.us)