Az elmúlt évek erőfeszítései eredményesnek bizonyultak: 2007-ben a mintegy hatszázezer magyar zsidó áldozat hozzávetőleg 40 százaléknak tudták a nevét és az alapvető személyes adatait, de tíz év alatt megkétszerezték a számukat, újabb 225 ezer embert sikerült azonosítani.

Sikerült visszanyernünk azoknak az arcát, akiket megpróbáltak eltörölni

 - mondta Avner Salev, az intézmény igazgatója a Háárecnek. 

Az áldozatok döntő többségét, a vidéki Magyarország 435 ezer zsidó lakosát röviddel Magyarország német megszállását követően, 1944. május 15. és július 8. között szállítottak ki az országból, a magyar hatóságok közreműködésével. 

Hajim Gertner, az archívum igazgatója elmondta: első lépésben a Jad Vasemben leszámoltak azzal a tévhittel, hogy létezik valamiféle rendezett, egységes lista a második világháború idején Magyarországról deportált zsidókról.

Évekig úgy vélték, hogy van ilyen lista, de amint rájöttünk, hogy nincs, felhagytunk a keresésével

- mondta Hajim Gertner.

A kutatás helyett maguk hozták létre a névsort az archívumok összevetésével, és a legmodernebb adatgyűjtési eljárások alkalmazásával. Magyarországon és a környező országokban mintegy húsz kutatót foglalkoztattak, akik húsz levéltárat vizsgáltak át lapról lapra, a megölt zsidók nevét és adatait keresve.

Eredményességüket segítette, hogy egy törvénymódosítást követően a magyar állam korlátlan hozzáférést biztosított számukra addig bizalmasan kezelt iratokhoz és személyes adatokhoz. 

Mindent átvilágíthattak Magyarországon a Magyar Nemzeti Levéltártól a kisvárosok irattárán át a zsidó közösségek dokumentumaiig.

Sok archívumban sehogy sem jelölik meg a holokauszthoz vagy a zsidókhoz kapcsolódó anyagokat, ezért ez a szakasz kritikus volt

- hangsúlyozta Alex Avraham, a Nevek Csarnokának igazgatója a Jad Vasemben.

A következő lépcsőben lemásolták a különböző helyeken talált dokumentumokat, például a behívott munkaszolgálatosok listáit, a zsidó tulajdonosoktól elkobzott vagyontárgyak nyilvántartását vagy a zsidó földtulajdonosok nevét tartalmazó papírokat.

Ekkor összesen 5,2 millió oldalon 168 ezer iratuk volt, amelyekben 694 ezer zsidó szerepelt. Róluk kellett megtudni, hogy közülük kik élték túl a vészkorszakot, kiket gyilkoltak meg, illetve kiket tartottak már eddig is áldozatként nyilván a Jad Vasem adatbázisában.

Eddig is tudtuk, hogy mikor, honnan és hány emberrel mentek a vonatok, de most már azt is tudjuk, hogy kik voltak a vagonokban

- mondta Alex Avraham.

A Jad Vasem adatbázisában a holokausztban meggyilkolt mindegy hatmillió zsidó közül mintegy 4,7 milliónak őrzik a nevét. 1954-ben kezdték az áldozatok összeírását a túlélő rokonság által kitöltött tanúságtételi nyomtatványokkal, amelyeken ma is be lehet jelenteni - akár az interneten is - a megöltek adatait.

Az utóbbi években azonban elsősorban az olyan nagyobb adatgyűjtésekre összpontosítanak, mint amilyet a magyar zsidók nevének - és ezzel emlékezetüknek - a fennmaradásáért is elvégeztek.

Szeretnénk ötmillió nevet, de ezen szinte lehetetlen túljutni" - mondta Alex Avraham a Háárecnek, utalva az áldozatok hatmillióra becsült számára.

A Szovjetunióban mindenféle regisztrálás nélkül ölték meg az embereket, és a legtöbb lengyel gettónak is elveszett a listája, s ezekből egyenesen a megsemmisítő táborokba vitték az embereket

- magyarázta a kutatás korlátait.

MTI