A húszéves háború?
Azok a tizennyolc éves amerikai katonák, akik most indulnak Afganisztánba harcolni, még meg sem születtek, amikor a háborút kirobbantották.
2012-ben Donald Trump döntött: „Itt az ideje, hogy elhagyjuk Afganisztánt[i].” Nem lehetünk abban biztosak, hogy sikeresebben célba ér, mint elődje, Barack Obama. Mert minden olyan kísérlet, amelyik azt célozza, hogy az USA katonailag elhagyjon egy területet bármelyik országban – Szíria, Líbia, Korea, Németország – harcos csatakiáltásokat vált ki Washingtonban. A háborús lobbi azonnal felkiált: Jönnek az oroszok! Már itt is vannak az oroszok! Hiába tízszerese az USA katonai költségvetése (738 milliárd dollár 2020-ban) az orosz kiadásoknak, nem ez számít, mert amikor megrángatják a „Moszkva-kolompot”, az elég ahhoz, hogy republikánusok és demokraták félelmükben együtt üvöltsenek. És számíthatnak a New York Times szerkesztői támogatására is.
Június 27-én az amerikai napilap tehát szépen átvette a Central Intelligence Agency (CIA) kiszivárogtatását, mely szerint Oroszország jutalmat fizet az afgán lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat öljenek meg[ii]. Mindannyian emlékszünk, hogy az iraki háború előtti hónapokban, a New York Times ugyancsak meghatározó szerepet játszott a Szaddám Huszein „tömegpusztító fegyvereiről” szóló hamis hírek terjesztésében[iii]. A nagy példányszámú liberális napilap oroszellenes pszichózisa egyébként mindenki számára egyértelművé válik, ha keresőmotorjával rákeres az „Oroszország” vagy „Putyin” szavakra.
Az „afgán szenzáció” – amelyet egyébként maga a New York Times is kétesként kezelt már egy héttel azután, hogy telekürtölte vele a világot – más kérdéseket is felvet. Kinek fontosak ezek az „információk” épp akkor, amikor az amerikai csapatok kivonása nagyjából lerendezettnek látszott? Az USA-nak van-e oka felháborodni, ha egyik elismert ellenfelük segít az afgán lázadóknak, amikor egyik szövetségesük, Pakisztán, már hosszú ideje ugyanezt teszi? Ők maguk pedig 1980 és 1988 között a Moszkva-ellenes mudzsáhidoknak szállítottak olyan modern, szofisztikált fegyvereket, amelyekkel azok több ezer szovjet katonát öltek meg? Végül pedig mivel magyarázható, hogy a New York-i napilap, amely nem feledkezett meg hosszú, elérzékenyült beszámolókat közölni arról a három amerikai tengerészgyalogosról, akik állítólag az „orosz jutalom” áldozatai – az egyik egy bajuszos és épp izomerősített, a másik szerette volna újra megnézni a Star Wars című filmet, a harmadik pedig imádta a három lányát… – első híreiben „elfelejtett” minket tájékoztatni arról, hogy egy másik amerikai felderítő ügynökség, a National Security Agency (NSA, magyarul Nemzetbiztonsági Ügynökség) nem tartotta hitelesnek a CIA-szenzációt[iv]?
Mindezek ellenére július 1-én egy széles, köztársasági és demokrata parlamenti koalíciós többség elfogadja a New York Times „felfedezését”, ami persze megnehezíti az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Pedig a legjobb megoldás arra, hogy idegen katonák ne haljanak meg többé Afganisztánban, az lenne, ha nem lennének ott idegen katonák.
Fordította: Morva Judit / magyardiplo.hu