h i r d e t é s

A járvány miatt megnőtt az igény a megbízható hírekre, de a sajtó bevételein ez nemigen látszott

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A járvány miatt megnőtt az igény a megbízható hírekre, de a sajtó bevételein ez nemigen látszott

2021. június 23. - 13:38

Az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet idén immár tizedszerre elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország 92.000 lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A riport fő tanulsága, hogy a járvány miatt az emberekben megnőtt az igény a megbízható hírekre, ám a kiadók komoly gazdasági nyomás alatt állnak. A kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete különösen nehézzé vált. Egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom az emberekben tovább nőtt.
A válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29%-uk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak. Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhír-forrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő applikációk miatt aggódtak a válaszadók.
Globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben. A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont például a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt.
Míg a “régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik. 

Ami a magyar helyzetet illeti, ahogy korábban is, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnereA magyar fejezet szerzője Bognár Éva, a Központ kutatója és programreferense. Ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt. A reklámköltések viszont 38%-kal visszaestek az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt sok médiumnak, írja Bognár.

A kormányközeli sajtó ugyanakkor jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül.

ognár szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Bár az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és még a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint. A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL-Klubot tartják. A közmédia bizalmi indexe alacsony. A magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14%-uk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL-Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a Hírtv előtt, míg online a 24 veri az Indexet, az Origót és a 444-et.
Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt.

„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30%.
Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65% bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt,” mondja Bognár.

Bővebb információ: https://reutersinstitute.politics.ox.ac.uk/digital-news-report/2021. / CEU Sajtóközlemény