Megemlékezések

A képviselők néma felállással emlékeztek meg Szabó János (FKGP, EKgP) elhunyt országgyűlési képviselőről.
Kövér László házelnök - a napirendi felszólalások előtt - a magyar zászló és címer napjáról megemlékezve elmondta: a parlament 2014-ben nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és az ország címeréről szóló, 1848-ban elfogadott törvény emlékére.
Amikor ezen napon a magyar zászló és a címer előtt tisztelgünk, fejet hajtunk mindazok előtt is, akik a nemzeti lobogó és a címer alatt harcolva áldozták életüket, vesztették el szabadságukat vagy szenvedtek el bármilyen sérelmet, hátrányt - mondta.

Párbeszéd: Orbán Viktor hiába látta, hogy baj lesz, nem lépett

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nemrég azt nyilatkozata, hogy ő már novemberben látta, nagy baj lesz.
Mégsem tett azért, hogy megvédje az embereket és megfékezze a járványt. Ehelyett még focimeccset rendezett, bevezette az ingyenes parkolást, elvette az önkormányzatok adóbevételeit és milliárdokat ajándékozott a "haveroknak" - mondta.
"Most ott tartunk, hogy Orbán Viktor nemtörődömségének, hanyagságának köszönhetően az orvosoknak kell dönteniük arról, hogy ki kerülhet lélegeztetőre és ki nem" - jelentette ki.
Azt mondta, Csehország és Nagy-Britannia után Magyarországon haltak meg lakosságarányosan, 100 ezer főre vetítve a legtöbben a világon a járványban.
Ez Orbán Viktor járványteljesítménye - értékelt.
Azzal vádolta a kormányt, hogy visszatartja az uniós vakcinákat, hogy azt lehessen hazudni: Brüsszel miatt nincs oltás. Bírálta a kínai vakcina magas árát is, úgy vélte: a "haverok offshore cégein" keresztül a kormánypártiak zsebébe vándorol a pénz.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a miniszterelnök azt látta novemberben, hogy az uniós vakcinabeszerzési program hibás, mert elutasítja a világ egyik feléről érkező oltásokat.
Most márciusban egyre több ország látja ugyanazt, amit a magyar kormányfő látott tavaly novemberben - tette hozzá, jelezve, hogy Magyarország volt az első az EU-ban, ahová kínai és orosz oltás is érkezett.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az EU-ban - Málta után - a második a beoltottak arányát tekintve, amely már meghaladja a 13 százalékot. Azt mondta, az ellenzék oltásellenes, és minél több bizonytalanságot akar kelteni, ezért tagjai mindent és annak az ellenkezőjét is állítják.
Egy éve arról beszéltek egy kamuvideóra hivatkozva, hogy túl sok kórházi ágyat készítettek fel a koronavírusos betegek fogadására, most pedig keveslik az ágyakat, korábban azt mondták, hogy nincs elég lélegeztetőgép, most pedig azt mondják, sok van és drága, azt mondják kevés a vakcina, de elutasítják a keletről jövő oltást - sorolta.
Úgy értékelt: ez mutatja, mennyire súlyos helyzetben lenne Magyarország, ha a baloldal kormányozna.

LMP: emelni kell közfoglalkoztatottak bérét

Hohn Krisztina (LMP) a munkanélküliek álláskeresési járadékának hat hónapra történő meghosszabbítását és a közfoglalkoztatottak bérének növelését sürgette. Hangsúlyozta: a közfoglalkoztatottak bére évek óta nem emelkedett, jelenleg 56 ezer forint.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány a munkahelyeket is veszélyezteti, ezért a kormány az elmúlt egy évben azért hozott intézkedéseket, hogy annyi munkahelyet teremtsen, amennyit a vírus elpusztít.
A kormány mindenkivel együtt érez, akinek most nehézsége van, és folyamatosan segíti a bajbajutott szektorokat bértámogatással, adókedvezményekkel - mondta.
Hozzátette: a kormány eddigi intézkedései 1 millió 660 ezer munkavállalót támogattak.
A hazai munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ugyanakkor a kabinet követi a munkaerőpiac eseményeit, látja, hogy jelenleg 55 ezerrel kevesebb embernek van munkája, mint egy évvel ezelőtt - folytatta Schanda Tamás, kijelentve: ezért az a cél, hogy a következő hónapokban legalább ennyi munkahelyet hozzanak létre.

DK: káosz van a kormányzati járványkezelésben

Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) felszólalásában köszönetet mondott azoknak, akik a koronavírus-járvány idején erejükön felül küzdenek, de azt mondta: a kormány nem végezte a munkáját, "önző és lelketlen módon nem készítettek oltási tervet".
Véleménye szerint Magyarországon nincs kormányzati előregondolkodás és tervezés, káosz van, szervezetlenség, közben pedig "megy az összevissza beszéd az élet minden terén".
Az a káosz, amely tavaly a kontaktkutatással és a teszteléssel indult, mostanra megfertőzte a kormány minden ágát a tömeges oltástól a "soha nem volt válságkezelésig" - fogalmazott.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az oltással lehet a leggyorsabban véget vetni a járványnak, azonban a baloldalon "óriási erőket mozgósítanak annak érdekében, hogy aláaknázzák a magyar oltási programot".
Az oltásellenességre példaként hozta többek között azt, hogy egy korábban DK-s képviselőjelöltként induló háziorvos megtagadta bizonyos oltóanyagok beadását.
Ha a baloldal a felszínen erőteljesen tagadja, hogy oltásellenes, akkor mért tagadják meg az emberektől az oltás beadását, miért kampányoltak egyes vakcinatípusok betiltásáért? - tette fel a kérdést Dömötör Csaba.

A járványkezelésről és a vakcinabeszerzésről is szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

MSZP: ideje lenne vállalni a felelősséget

Tóth Bertalan (MSZP) hozzászólásában úgy fogalmazott: "kevesebb harccal és lopással", több kormányzati felelősségvállalással előrébb tartanánk a járványkezelésben. Szerinte a kormánynak ideje lenne vállalni a felelősséget döntéseiért.
Azt mondta: a Fidesz a járvány kezelése helyett kizárólag "az önkényuralmi rendszerét" védi és építi, propagandával leplezi tehetetlenségét.
Kiemelte: a megélhetés támogatása is életmentés, életmentő lehet a százszázalékos táppénz, a magasabb összegű és több ideig járó álláskeresési támogatás, a duplájára emelt családi pótlék, a gyes és a gyet is.
Ha tudnának kormányozni, már minden iskolás gyereknek biztosították volna a digitális oktatás feltételeit, és nem lenne többszázezer munkanélküli, akiket "egyszerűen letagadnak" - tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a baloldal a járvány idején pozícióharccal és személyi küzdelmekkel foglalkozik, nem segíti, hanem gátolja a járvány elleni küzdelmet.
Hangsúlyozta: már több mint 1 millió 334 ezren vannak beoltva Magyarországon. Ez 13,82 százalékos átoltottságot jelent, ennél csak Málta áll jobban az Európai Unióban, az uniós átlag pedig nyolc százalék alatt van.
Hozzátette: ha a baloldalon múlt volna, akkor 3,5 millióval kevesebb vakcina érkezik Magyarországra, hiszen a keleti oltóanyagokat nem rendelték volna meg.

Jobbik: a kormány képtelen döntéseket hozni

Jakab Péter (Jobbik) felszólalásában kiemelte: egy éve annak, hogy korlátozások között éljük életünket, ehhez képest ma egy ország él bezárva úgy, hogy senki nem tudja, mit hoz a holnap.
A kormány feladata, hogy működtesse az országot, működés helyett azonban szerinte csak káoszt látni. A kormány képtelen döntéseket hozni vagy "képtelen döntéseket" hoz - fogalmazott.
Ha nem így lenne, akkor az Országgyűlés már megadta volna a 80 százalékos bértámogatást a bajbajutottaknak, megemelték volna az álláskeresési járadékot, fizetett pótszabadságot adnának a gyermekeikkel otthonmaradó szülőknek, féken tartanák a végrehajtókat, és "teljesítenék az egészségügyi dolgozók valamennyi kérését" - vélekedett Jakab Péter.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a felszólalásra reagálva azt mondta: Jakab Péter úgy kér számon, hogy pár nappal ezelőtt még a parlamentben és egy petíción is nyitást követelt.
Kiemelte: az újraindítás menetrendjét az határozza meg, hogyan halad az oltási program.
Amint a járványhelyzet engedi, nyitni kell, és a járvány legnehezebb heteiben is biztosítani kell az ország működőképességét, mindenekelőtt a munkahelyek védelmét - fogalmazott felsorolva az elmúlt időszak legfontosabb kormányzati intézkedéseit.

KDNP: keleti vakcina nélkül félmillióval kevesebben kaptak volna oltást

Móring József Attila (KDNP) kijelentette: a vírus legyőzésének egyetlen ismert formája a védőoltás.
A brüsszeli beszerzés azonban nehézkes és lassú, ha Magyarország nem rendelt volna Keletről is vakcinát, félmillióval kevesebben lennének beoltva - közölte.
A képviselő mindenkit felelősségteljes hozzáállásra, a védelmi szabályok betartására kért.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: Magyarországnak nincs szégyenkezni valója a védekezés miatt.
Közölte: Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb a halálozási többlet az unió országaiban, vagyis az a szám, amennyivel többen haltak meg az elmúlt egy évben a megelőző öt év átlagához képest.
Ausztria, Szlovákia vagy Románia is rosszabbul áll ebben - jegyezte meg.
"Ha a magyar baloldalon múlna, május végéig 3,5 millióval kevesebben kapnának vakcinát" - tette hozzá.

Fidesz: Brüsszel hibájából félmillió magyar nem kap oltást márciusban és áprilisban

Kocsis Máté (Fidesz) a többi között az osztrák kancellár bírálatát elevenítette fel az uniós vakcinaszállításokról, amelyek nemcsak késve érkeznek az egyes tagállamokba, de nem is lakosságarányos az elosztás. Úgy fogalmazott: Brüsszel hibájából félmillió magyar nem kap oltást csak márciusban és áprilisban, vagyis ennyi ember egészségét teszik kockára.
Ezzel együtt a vakcinaszerzőséteket is eltitkolják - sérelmezte.
Bírálta az ellenzéket is, amiért szerinte bizonytalanságot kelt az oltással kapcsolatban.
Először a vakcinaregisztrációt támadták, később a vakcinákat vették célba. Pár hete még petíciót is indítottak az egyik engedélyezett vakcina ellen, Gyurcsány Ferenc DK-elnök pedig megkérdőjelezte a miniszterelnöknek beadott oltást is - közölte.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott: a közös uniós vakcinabeszerzés jó ötlet lett volna, ha nem rontották volna el.
De késve kötöttek szerződést, kis mennyiségre, és ezen rossz szerződéseket sem tartják be a gyártók. A Pfizer a megrendelt mennyiség 9 százalékát szállította le, a Moderna az 5 százalékát, míg az AstraZeneca a 6 százalékát, vagyis nem az a baj, hogy az ország nem rendelt elég oltóanyagot - mondta.
Az államtitkár bírálta Gyurcsány Ferenc DK-elnököt és Jakab Péter Jobbik-elnököt, akik emberkísérletről beszéltek egyes oltások esetében, valamint Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, aki veszélyesnek és megbízhatatlannak minősítette a keleti készítményeket.

Ellenzéki polgármesterek cigányzenekarokat érintő hátrányos intézkedéseiről szólt a roma szószóló napirend előtti felszólalása, majd a Ház áttért az interpellációk tárgyalására. A parlament a nap folyamán később, a határozathozatalok között dönt a képviselők által elutasított interpellációs válaszokról.

Napirend előtt

Roma szószóló: ellenzéki polgármesterek "merényletet követnek el a roma kultúra ellen"

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló Niedermüller Péter budapesti, VII. kerületi DK-s polgármestert, valamint Pikó András VIII. kerületi, szintén ellenzéki polgármestert bírálta.
Előbbi a 100 Tagú Cigányzenekar előtt záratta be a próbáiknak otthont adó művelődési házat, míg utóbbi több lépcsőben tizenöt főre csökkentette a korábban hetven emberrel működő Józsefvárosi Cigányzenekar létszámát - közölte.
Mi ez, ha nem a cigány kultúra ellen elkövetett merénylet? - tette fel a kérdést.
Nieredmüller Péter szerinte helyrehozhatatlanul fejtette ki a véleményét a roma származásúakról, "de ezzel az egész ellenzéki összefogás véleményét tolmácsolta felénk".
Pikó András pedig hatvan roma családtól veszi el a járvány kellős közepén a megélhetést és egy egész országtól a cigány kultúra egyik markáns részét - fogalmazott.
Szerencsére egy kormánypárti polgármester és a kormány megvédi a nemzetiségeit, "az együttest tehát az elnyomók akarata ellenére az EMMI is felkarolta" - mondta Farkas Félix.
Rétvári Bence közölte, hogy Niedermüller Péter 2013-ban még "Én is cigány vagyok" feliratú táblával tüntetett a rasszizmus és a Jobbik ellen, most pedig nemcsak a cigányzenekart, hanem Európa egyetlen zsidó televízióját is "kirakta".
Szerinte, ha egy nem baloldali polgármester tette volna ezeket, akkor Gyurcsány Ferenc és Niedermüller Péter lett volna az első, aki tiltakozik.
Amióta azonban Gyurcsány Ferenc és a Jobbik "egymásra talált", nem a Jobbikból űzték ki a rasszizmust, hanem az összes baloldali pártban felbukkant ez a fajta rasszista hozzáállás - mondta.

Interpellációk

Jobbik: változtat a kormány a gazdaságpolitikán?

Balczó Zoltán (Jobbik) azt tudakolta, szándékában áll-e a kormánynak megváltoztatnia gazdaságpolitikáját. Szerinte a kormány állításaival ellentétben Magyarország a jövedelmek, a szegénység és a befektetések területén sem áll jól.
Azt mondta, hogy az egy főre eső fogyasztást nézve csak Horvátországot és Bulgáriát előzi meg Magyarország; a GKI tanulmánya szerint kétmillió magyar él a létminimum alatt. Hozzátette: a kormány gazdaságpolitikáját a nagy, döntően multinacionális cégeknek olcsó és kiszolgáltatott munkaerővel történő ellátására építi.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány olyan "elfuserált" gazdaságpolitikát biztosan nem fog folytatni, amelyet a Jobbik "baloldali barátai" kormányon. Hozzátette: a kormány nem fogja megsarcolni a családokat és nem tesz elviselhetetlen adóterheket a dolgozó emberek nyakába. Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik éppen ez ellen jött létre.
Szomorú, hogy mára megtagadták saját magukat - közölte Schanda Tamás.
A választ a képviselő nem fogadta el.

MSZP: minden gyermek különböző

Hiller István (MSZP) azt tudakolta: visszaállítja-e a kormány az eredeti szabályozást az iskolaérettséggel kapcsolatban. Elmondta, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a köznevelési törvény iskolaérettség megállapítására vonatkozó szabályait.
Szerinte ez a jelenlegi parlamenti többség által kezdeményezett szabályozás csak a "nagybetűs hivatal" érdekét szolgálja.
A kormánypártiak úgy gondolták, minden gyermek ugyanolyan, és amikor hatéves lesz, "zsupp", be vele az iskolába. Minden gyermek különböző - hangsúlyozta, a szabályozási hiba helyrehozását sürgetve.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vitatta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a köznevelési törvény vonatkozó paragrafusait.
Szerinte a testület egy másik részt semmisített meg, amely nem az iskolaérettség szabályozására vonatkozik. Hozzátette: az Ab június 30-ig adott időt az Országgyűlésnek annak rendezésére, mi történik akkor, ha a gyermek nem iskolaérett, de a szülő nem nyújtja be a kérelmet, hogy az óvodában maradhasson.
Az új szabályozást az eltérő gyakorlattal magyarázta, mert településenként más volt az iskolaérettség megítélése. Elmondta, idén 16 487 halasztási kérelmet nyújtottak be, azok 96 százalékának helyt adott az Oktatási Hivatal, szakértőt az ügyek 53 százalékban rendeltek ki.
A képviselő nem fogadta el a választ.

A kormány teljesítményéről és a főváros vezetésének működéséről volt szó az interpellációk között kedden az Országgyűlésben. A parlament a nap folyamán később, a határozathozatalok között dönt a képviselők által elutasított interpellációs válaszokról.

DK: orbáni halálkormányzás folyik

Varga Zoltán (DK) úgy értékelte, a kormány megbukott. Szerinte a miniszterelnök nemhogy egy országot, de egy segédmotor-kerékpárt sem tud elvezetni. Szóvá tette, hogy nincs önálló egészségügyi minisztérium. Hozzátette: megbukott a kormány válságkezelése is.
Beszélt a kórházak tavalyi kiürítéséről, az új egészségügyi szolgálati jogviszony járvány csúcsán történő bevezetéséről, "az oltási káoszról", a vakcinabeszerzésekről. Szerinte amit a kormány művel, az nem más, mint "orbáni halálkormányzás".
Rétvári Bence államtitkár a képviselő szemére vetette, hogy a DK hónapok óta mást sem tesz, mint megpróbálja elbizonytalanítani az embereket az oltásokkal kapcsolatban. Szerinte ezzel a DK pont saját támogatóit, azokat az embereket veszélyezteti, akik a legjobban rajonganak a pártért.
Elmondta, a kormány azért hoz keletről is vakcinákat, hogy húsvétig a regisztrált időseket beolthassák. A DK nem húsvétig, hanem karácsonyig várna, mert akkora érkezhet meg a nyugati vakcinák egyes szállítmánya - magyarázta. Szerinte Magyarország május végéig 3,5 millió emberrel többet tud beoltani azért, mert keletről is rendelt vakcinát.
Közölte, a DK "brüsszelitább a brüsszelitáknál", hiszen már a brüsszeli vezetők is kritizálják a vakcinabeszerzést, de a DK még mindig védi azt.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.

LMP: Magyarországon nincs kormányzás

Demeter Márta (LMP) szerint Magyarország egy éve folyamatosan válságból válságba sodródik. Magyarországon nincsen kormányzás, a kormány nem kormányoz, képtelen működtetni az állami rendszereket, ennek példája, hogy el kellett halasztani a tömeges oltást.
Közölte, a kormány nem vállal felelősséget, csak mutogat az EU-ra, vagy az emberekre. A kormánynak arra azért van ideje, hogy közpénzek százmilliárdjait szervezze ki fideszes magánalapítványokhoz - mondta. Hozzátette: arról van szó, hogy a kormány a 2022-es bukásra készül. Az ellenzéki képviselő jelezte, mindenkit el fognak számoltatni, aki részt vett a közpénzek "kilapátolásában".
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte, tény az, hogy a kommunista utódpárt teljesen elfuserálta a 2008-as válságkezelést, a dolgozó embereket magas adókkal sanyargatta, az országot pedig a tönk szélére sodorta. Szerinte az LMP is feladta eddigi elveit.
Kitért arra, hogy két hete megvalósult a tömeges oltás, annak ellenére, hogy a baloldal újra is újra el akarja bizonytalanítani az embereket, hogy elfogadják-e a vakcinát. Hozzátette: Magyarország a második helyen áll az EU-ban átoltottság tekintetében.
Arra lenne szükség, hogy összefogjunk a vírus elleni védekezésben - kérte a képviselőtől.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ.

Párbeszéd: együttműködik-e e kormány a sikeres oltásban?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról tudakozódott az emberi erőforrások miniszterétől: hajlandó-e megfogadni a kormány az ellenzék javaslatait és módosítani az oltási stratégián annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő a március 6-i hétvégéhez hasonló jelenetek.
Szerinte az emberek a háziorvosokra dühösek, mert miközben azt hallják a médiából, hogy minden rendben van az oltásokkal, nem kaphatják meg a vakcinát.
Hozzátette: miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy napok alatt egymillió embert lehetne beoltani, vasárnap csak 13 ezren kaptak vakcinát, sokhelyütt tumultuózus jelenetek közepette.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára teljesen komolytalannak nevezte a magyar ellenzék magatartását, mondván, egyik héten nyitást, a másikon zárást sürgetnek, miközben olyan vakcinával oltanának húsétkor, ami majd karácsonykor érkezik.
Hozzátette, a hazai oltottsági mutató közel kétszerese az uniós átlagnak, Európa egyik legjobb vakcinációs rendszere a magyar, miközben az EU vezetői maguk is belátták már, hogy nem működik az általuk felállított szisztéma.
Hangsúlyozta: csak hatásos és biztonságos oltóanyagot kaphatnak a magyar polgárok, bevizsgálják az érkező vakcinákat, amelyek egy részét az ellenzék be sem engedte volna az országba, hiszen a kínai oltóanyag behozatala ellen gyűjtenek aláírásokat.

Fidesz: milyen gazdája Karácsony Gergely a rábízott közpénznek?

Bajkai István (Fidesz) azt kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, milyen gazdája Karácsony Gergely főpolgármester a rábízott közpénznek, hiszen egyik helyettese novemberre a főváros fizetésképtelenségét vizionálta.
Hozzátette: a 2019-es vezetőváltáskor 160 milliárdnyi állampapírja volt a fővárosnak, ám az állomány úgy apadt mostanra 43 milliárdra, hogy tavaly az iparűzésiadó-bevétel csak 30 milliárd forinttal csökkent.
Másfél év alatt körülbelül 80 milliárd forint tűnt el Budapest vagyonából - vonta le a következtetést az interpelláló, azt kérdezve, hová folyik el nagyívű beruházások nélkül ez a pénz.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában arról beszélt: a fővárosban ugyanaz történik, mint 2010 előtt, Demszky Gábor városvezetése idején, amely után 270 milliárdos kormányzati konszolidációra volt szükség.
Hozzátette: azoknak az időknek talán egyetlen nagyberuházása, a 4-es metró építése, ami "Európa egyik legnagyobb korrupciós botránya volt".
Megjegyezte, míg más települések örömmel vennék a budapestihez hasonló mértékű iparűzésiadó-bevételt, "Karácsony Gergely nem tesz mást, mint sír és nyavalyog".
Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.

Hevesi útfejlesztésekről, gazdasági kérdésekről, a csepeli HÉV vonalát érintő felújításról, illetve a Semmelweis Egyetem kezelésében létrejövő ikerregiszter adatkezeléséről tudakozódtak a képviselők a parlamentben a hétfői interpellációs időszakban.

Jobbik: mi lesz a hevesi útfejlesztésekkel?

Dudás Róbert (Jobbik) a Heves megyei közúthálózat fejlesztéséről érdeklődött interpellációjában. A jövő fontos fejlesztései között említette a 23-as út kibővítését, a gyöngyösi elkerülő megépítését, valamint a kistelepülési úthálózat fejlesztését.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány kiemelt feladatként kezeli a közútfejlesztést, amire 2016 és 2024 között 3200 milliárd forintot fordítanak.
A gyorsforgalmi úthálózat kiterjesztéséről szólva elmondta: a fejlesztések között szerepel a 23-as Bátonyterenye és Szentdomonkos közötti szakaszának bővítése és a gyöngyösi elkerülő út építése is.
Megjegyezte: 2010 óta a Heves megyei nettó átlagkereset megduplázódott, csökkent a munkanélküliség. Azt is megemlítette: Gyöngyös baloldali polgármestere nem az úthálózattal, nem a helyiek életével, hanem a soron kívüli oltakozással van elfoglalva. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

KDNP: milyen intézkedésekkel védi meg a kormány a magyar gazdaságot?

Hargitai János (KDNP) azt kérdezte, hogy milyen intézkedésekkel tudja megvédeni a kormány a magyar gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány előtti időkben az ország látványos gazdasági növekedést tudott produkálni, de most a vírus okozta gazdasági nehézségekkel kell szembenézni. A kabinet célul tűzte ki, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni, vagy ha ez nem sikerül, akkor minél előbb vissza kell építeni őket - tette hozzá.
A válaszadó Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a harmadik hullám során is veszélybe kerülnek a munkahelyek, a kormány azonban segít a nehéz helyzetben lévőkön. Az intézkedések közül kiemelte, hogy a most leállított szolgáltatásokban dolgozók 50 százalékos bértámogatást kapnak, emellett ezekben a szektorokban a kormány egész márciusra eltörölte a munkáltatói járulékot. A szigorítással érintett vállalkozásoknak nem kell kifizetniük az állami vagy önkormányzati ingatlanok márciusi bérleti díjat, valamint elérhető számukra egy tízmillió forintos nagyon kedvező gyorskölcsön - hívta fel a figyelmet.
A képviselő a választ elfogadta.
Független: mikortól közlekedik teljes vonalon a csepeli HÉV?

Szabó Szabolcs (független) arról beszélt, hogy tavaly nyáron a Kvassay híd felújítása miatt a csepeli HÉV-nek egy ideiglenes végállomást építettek ki, ahonnan busszal lehet bejutni a Boráros térig. A híd elkészült, de megcsúszott az atlétikai stadionhoz tartozó közúti aluljáró építése, ezért továbbra is maradt az ideiglenes végállomás, az eredetileg ígért hat hónapos határidőből már 14 hónap lett - tette hozzá.
A kormány tudja-e garantálni, hogy szeptember 1-jétől lehet közlekedni a HÉV-vel és a szerelvények a teljes szakaszon járnak majd - kérdezte.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy a Kvassay híd felújítását nem lehetett halogatni és az volt a szándék, hogy ezt egy másik beruházással együtt hajtsák végre.
Azt kérte, a képviselő ne gondolja, hogy a kormánynak szándékában áll Csepel lakosságát bosszantani. Hozzátette, úgy gondolja, hogy Szabó Szabolcs nem vonja kétségbe azt, hogy a megvalósuló fejlesztésekkel Csepel gazdagszik.
Hangsúlyozta, a közbeszerzésekre szükség van, de azok lassítják a fejlesztéseket és időnként felborítják az előre számított beruházási menetrendeket.
A képviselő a választ nem fogadta el.
MSZP: hogyan kerülhettek gyermekek adatai egy kormányhivatalhoz?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy néhány nappal korábban az ikerlányai személyre szólóan címzett levelet kaptak, amiben arról kérdezik őket, hogy kívánnak-e egy, a Semmelweis Egyetem kezelésében létrejövő ikerregiszterhez csatlakozni. A politikus a kutatást támogatta, azt azonban problémásnak nevezte, hogy az ügyben körülbelül 160 ezer ember kapott levelet és mindannyian a XXI. kerületi kormányhivataltól.
A képviselő tudni szerette volna, hogy hogyan kerültek a gyermekei személyes adatai ehhez a kormányhivatalhoz. Hangsúlyozta, hogy lányai lombikprogramból születtek, ezért a betegadatokat tartalmazó zárójelentést leszámítva semmilyen hivatalos iratban nem szerepel, hogy ők ikrek lennének.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy a kormányhivatal egy kapcsolatfelvételi eljárás keretében egy olyan tájékoztató levelet küldött ki az ország összes ikerpárjának, ami az egyetem ikerregiszteréhez való önkéntes alapú csatlakozásra hívja fel a figyelmet.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján a nevet, lakcímet és értesítési címet bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérheti tudományos kutatás céljára, amennyiben igazolja a felhasználás célját és jogalapját - közölte.
Hangsúlyozta, hogy az ikerregiszterben az adatokat csak összesítve, szigorúan anonim formában teszik közzé.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Határozathozatalok

A parlament négy igen és 158 nem szavazattal úgy döntött, hogy egy rágalmazás és becsületsértés miatt indított magánvádas ügyben nem függeszti fel Witzmann Mihály (Fidesz) mentelmi jogát.
A parlament döntött az el nem fogadott interpellációs válaszokról is, a képviselők az összes választ elfogadták.

Elsősorban a járványkezelésről kérdezték képviselők a miniszterelnököt az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: Orbán tudta, hogy nagy gondok lesznek, mégsem tett semmit

Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar gazdaság jobban teljesít, mint az osztrák, de Ausztriában pénzt adnak a bajba jutottoknak. A kormányfő családja a válság alatt is "hasít", a népnek viszont növekvő árak és munkanélküliség, becsődölt vállalkozások jutnak - fogalmazott.
A képviselő azt mondta, az ő álma a normálisan működő egészségügy, a magyar melós megbecsülése és az elszámoltatás.
Orbán Viktor úgy válaszolt, a válság idején nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak segítettek, így bértámogatást és hitelmoratóriumot vezettek be, járulékokat engedtek el, több adónemet csökkentettek és jelentős beruházási támogatásokat adtak a munkahelyek megmentésére. Jelenleg 55 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy éve, ennyi munkahelyet veszettek el a válság idején, de vállalták, hogy legalább annyit hoznak létre, mint amennyit a járvány megsemmisít - közölte.
Megjegyezte: a járványkezelés rossz példái ügyében a képviselőnek szövetségesénél, Gyurcsány Ferencnél kellene érdeklődnie.
Jakab Péter erre azt mondta: a miniszterelnök elszólta magát, amikor arról beszélt, hogy már novemberben tudta, mekkora gondok lesznek. Mégsem tett semmit, hagyta, hogy összeomoljon az egészségügy és a munkaerőpiac - tette hozzá.
A kormányfő közölte: a képviselői hozzászólásai szerint ő egy szegény ember, de ez nem így van, csak eljátssza a szegényt.

MSZP: miért nem segítenek a szombathelyi háziorvosoknak az oltásban?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról érdeklődött, hogy a kormány miért nem segít a szombathelyi háziorvosoknak az oltásban. A miniszterelnök szerint nem lehet politikát csinálni a járványkezelésből, az ellenzéki vezetésű Szombathelyen mégsem segítenek az oltópontok felállításában - mondta.
Orbán Viktor válaszában arra kérte az ellenzéket, hogy állítsa le az oltásellenes kampányt. Felelőtlenség arra felszólítani az embereket, hogy a kínai vagy az orosz vakcinát ne vegyék fel - vélte. Hozzátette: már félmillió embert beoltottak ezekkel, és ha nem tették volna, közülük többen már meg is halhattak volna.
Közölte: több mint ötezer háziorvosi, 629 kórházi és 140 szakrendelői oltópont van, összesen 5774. Nem oltópontból nincs elég, hanem vakcinából, de ha lesz elég oltóanyag, az oltópontok számát is tudják növelni - magyarázta.
Kunhalmi Ágnes közölte: a több oltópont követelése nem oltásellenesség. A halálozási adatokat tekintve pedig az élbolyban van Magyarország - fűzte hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: minden vakcina jobb, mint belehalni a járványba.
Arra kérte a közigazgatás szombathelyi vezetőjét, hogy segítsenek a háziorvosoknak, hogy be tudják adni az oltásokat - mondta.

DK: a kormány nem tudja, hogyan kell megszervezni egy oltási kampányt

Arató Gergely (DK) úgy látja, a kormánynak fogalma sincs, hogyan kell megszervezni egy oltási kampányt, és oltási terv helyett oltási káoszt állított elő. Csak Magyarországon fordulhat elő, hogy fiatal, egészséges emberek megkapják az oltást, míg súlyos betegséggel élőknek nem - fogalmazott.
Azt kérdezte: miért nem érdemlik meg a magyarok, hogy tudják, mikor számíthatnak az oltásra.
Orbán Viktor úgy válaszolt, a vakcinákat Brüsszel rendeli meg, szállítja le, osztja szét, és nem azért halad lassabban az oltás, mert ne lenne megszervezve, hanem mert nincs elég vakcina. Nem szabad nyilvánosságra hozni a szerződéseket, amelyeket az EU kötött a gyógyszergyárakkal, mert kiderülne, hogy rossz szerződéseket kötöttek, ezért nincs elég oltóanyag - mutatott rá. Hozzátette: nem a magyar kormányt kellene támadni, hanem Brüsszelt.
Arató Gergely arra kérte a kormányfőt, hogy ne bújjon Brüsszel mögé. Hatszázezer vakcina van raktárakban, ha azért halnak meg emberek, mert ezeket nem adják be, azért ki vállalja a felelősséget? - kérdezte.
A miniszterelnök közölte: azt, hogy egy beadott vakcina párját szabad-e szétosztani, a járványügyi szakemberek dönthetik el.
Magyarország a beoltottak számát tekintve Európában a második helyen áll - jelentette ki.

LMP: miért nem áll a magyar nemzeti érdekek mellett a kormány?

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint furcsa, hogy a kormány nemzeti szuverenitásra hivatkozik olyan döntések után, mint a letelepedési kötvények, vagy a paksi beruházás.
Miért nem áll ki a kormány harcosan az orosz vagy a kínai nagyhatalmi érdekekkel szemben? - kérdezte.
Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, "mi a magyarokat képviseljük a Brüsszelben, önök úgy látom Brüsszelt képviselik mindig itt Magyarországon".
Azt kérdezte a képviselőtől, milyen kínai és orosz nagyhatalmi érdekek vannak, amelyek Magyarországot fenyegetik.
A kormányfő közölte, a kormány nem támogatja a hidegháborús logikát és a nemzetközi héjákat sem. Nem az a magyar külpolitika, hogy valamely nagyhatalom érdekét szolgálva Magyarország is összevesszen másokkal - fogalmazott.
Elmondta, Magyarország barátokat gyűjt, szeretne mindenkivel minél gyümölcsözőbb kapcsolatokat kialakítani, Kínával, Oroszországgal, Szaúd Arábiával, az Egyesült Államokkal is.
Keresztes László Lóránt viszonválaszában arról beszélt, a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a válság két legnehezebb évében 200 milliárd forintot költ el a kormány, ebből 175 ezer új munkahelyet lehetne teremteni.
Orbán Viktor válaszában komoly nemzeti tettnek nevezte a beruházást. Kifejtette: a pireuszi kikötőt megvették a kínaiak, az áruk onnan mindenképpen eljutnak Nyugat-Európába. Az a kérdés, van-e olyan épelméjű ember, aki azt állítja, Magyarországnak az nem előnyös, ha raja keresztül történik a szállítás - mondta.