A kilátástalanság miatt egész települések indulnak nyugatra
Közel százezer koszovói indult nyugatra tavaly augusztus óta, de a kivándorlásnak még közel sincs vége.
A koszovói kormány állítása szerint már megtették az első intézkedéseket az Európai Unióba történő tömeges elvándorlás megfékezésére, amelynek legfőbb oka gazdasági: a kétmilliós egykori szerb tartományban ugyanis hatvan százalékos a munkanélküliség, a segélyezésre pedig nincs pénz. Emellett azonban egy előre megtervezett kivándorlási forgatókönyv meglétéről is keringenek hírek a helyi médiában. A Hetek cikke.
Napi ezer illegális bevándorló jelenik meg a magyar határon, akiknek zöme koszovói menekült. A tartományról mára „lekopott a sikeresen kivívott szabadság dicsősége, és nem maradt utána semmi, csak a puszta élhetetlenség, a korrupció, az etnikai, vallási feszültségek és a nyomor” – mondja lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki szociológushallgató, aki a napokban érkezett haza Pristinából. A szociális kilátástalanság miatt egész települések indulnak nyugatra, egyes falvakban csak a pap és az idősek maradtak otthon, még a polgármester és a köztisztviselők is kivándoroltak.
Pristinai figyelemfelhívás?
Számos pletyka szerint éppen a pristinai kormány áll a tömeges kivándorlások mögött, mert így akarja újra felhívni az uniós politikusok figyelmét a tartományra. Amíg csak a diplomácia eszközeivel jelezték a tartomány gondjait, addig hímeztek-hámoztak az uniós hatóságok, de most egyik küldöttség a másiknak adja a kilincset, hogy valahogyan megállítsák a Nyugat felé tartó emberfolyamot.
A szerb miniszterelnök éppen tegnap esett túl egy ilyen látogatáson, melynek nyomán Aleksandar Vučić kijelentette: Szerbia Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal együttműködve megteszi majd a megfelelő lépéseket a tömeges elvándorlás megállítására. Látogatója, Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is ezt követelte, illetve hogy akadályozzák meg a vonatkozó német szabályokkal való visszaélést – írja a német sajtó arra emlékeztetve, hogy a koszovói menekültek száma januárban duplája volt a decemberinek. A pristinai titkosszolgálatnak a koszovói parlament elé tárt adatai szerint az elmúlt két hónapban több mint 50 ezer albán hagyta el Koszovót, köztük mintegy 6000 általános iskolás. A koszovói sajtó viszont ennél sokkal nagyobb számokról beszél, azt állítva, hogy a hatalom rejtegeti ezt az információt, csökkentve ezzel a tehetetlensége súlyát.
"Demonstráció a kormány gazdasági politikája ellen”
Ritaf Blaku demográfus szerint „az albánok tömeges elvándorlása demonstráció a kormány gazdasági politikája ellen”, mivel az emberek elkeseredettek, hiszen nincs reményük a jobb jövőre.
A koszovói sajtóban minap megjelent cikk szerzője, Fatmir Sheholi szerint most szembesültek az eddigi koszovói kormányok azzal az évek óta zajló, lefelé vivő hibás gazdasági folyamattal, amit pontosan előre jeleztek a nemzetközi szervezetek. A Teréz Anya Szervezet adatai szerint a helyi lakosság 18 százaléka mélyszegénységben él, napi 90 eurocentből, 27 százalék szegénységben él, napi 1,40 euróból, a munkaképes lakosság körében pedig 60 százalékos a munkanélküliség aránya. Sheholi meglátása szerint a korrupció, a szervezett bűnözés és az ismeretségen alapuló foglalkoztatás Koszovó legnagyobb ellensége. „Az emberek változásokra számítottak a tavaly júniusi választásokat követően, de mikor belátták, hogy erre nem kerül sor, eltűnt a reményük, ezért inkább kockáztatják saját és családjuk életét az EU-ba indulva” – fogalmazott kemény hangú cikkében az elemző.
Szervezett kivándorlásról lehet szó
Ugyanakkor a térség politikusai más okokat is felfedezni vélnek a kivándorlási hullám mögött. A koszovói szerb nemzeti tanács elnöke, Milan Ivanovic véleménye szerint szervezett akcióról van szó. A szegénységgel szerinte nem magyarázható a tömeges elvándorlás, mert a gazdasági helyzet fél évvel ezelőtt sem volt jobb. Azt is érdekesnek találja, hogy a tél közepén gyermekekkel indulnak neki a bizonytalannak. Ivanovic szerint az albánok így akarnak nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy minél jobb pozícióban legyenek a soron következő szerb – albán tárgyalásokon. A térséget jól ismerő egyik vajdasági gazdasági szakember kérdésünkre konkrét ügyeket is említett: üzenet is lehet ez Brüsszelnek, hogy az albánoknak szükségük van Trepcsára (a bánya okoz jelenleg nagy feszültséget Szerbia és Koszovó között), hogy munkahelyeket tudjanak biztosítani. Véleménye szerint az sem lehet véletlen, hogy 60 ezer koszovói albán adta be az igényét szerb útlevélre – talán éppen azért, hogy olyan településekre költözzenek Szerbiában, amelyek a nagy Albánia térképén találhatóak.
Gyerekekkel indulnak útnak februárban
A számos összeesküvés-elmélet közül az egyik legelterjedtebb Szerbia-szerte az, amely komoly iszlamista szándékot vél a kivándorlás mögött. A Vecernje Novosti újságírója beszélgetett Szabadkán egy koszovói fiatalemberrel, aki szerint azért indultak meg ennyien Koszovóból, mert az iszlamisták toborozzák a férfiakat Szíriába és Irakba. Pénzt ajánlanak, és mindent, ami a harchoz kell, de ha valaki nem fogadja el, akkor sokkal komolyabb eszközökkel megzsarolják őket – állítja a fiatalember a lapnak.
A határok lezárása után az új kivándorlási útvonal valószínűleg Albániát és Montenegrót érintve Olaszország lehet. Az Adriai-tengeren csak 60-70 kilométert kell megtenni az olasz csizma sarka és Albánia délnyugati határa között. Nem kizárt, hogy a szír menekültekhez hasonlóan a koszovói migránsok is hajóra, rosszabb esetben kis lélekvesztőkbe szállnak majd.
Hetek / Hajdú Sándor
