Ellentmondásos nyilatkozatokkal próbálja elhitetni a kormány, hogy a koronavírus-járvány tetőfokán is minden a legnagyobb rendben van a köznevelési intézményekben. Az iskolai dolgozók, diákok rendszeres tesztelését például azért nem tartják szükségesnek, mert az "csak a pillanatnyi állapotot" mutatja meg, és semmi garancia arra, hogy a tesztelést követő napon ne fertőződjön meg az érintett. Csakhogy a rendszeres tesztelésnek eleve nem célja megakadályozni, hogy valaki később is elkaphassa a vírust; arra lenne jó, hogy minél több tünetmentes vírushordozót sikerüljön kiszűrni az egészséges pedagógusok, tanulók mellől.

Ugyanezt a célt szolgálja – bár kevésbé megbízható eredményekkel – az október elsejétől kötelező iskolai lázmérés is, amit a szaktárca szerint sikeresen alkalmaznak az intézmények. Holott a hőmérők is "csak egy pillanatnyi állapotot" mutatnak, a kormány érvelése így ebből a szempontból is ellentmondásos.

Szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a rendszeres tesztelés és kontaktkutatás hiánya az egyik oka annak, hogy a hivatalos fertőzöttségi adatok alacsonyak: hétfőn 24 óvodában volt rendkívüli szünet, 17 iskola zárt be ideiglenesen, s további 102 olyan iskola volt, ahol tantermen kívüli digitális oktatást vezettek be. Ez a köznevelési intézmények 4,6 százaléka.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a közelgő egyhetes őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből "kisöprődjön" a vírus – miközben tudjuk, hogy erre a több mint két hónapos nyári szünet sem volt alkalmas. Abban, hogy komolyabb lépésekre lenne szükség, még a saját nemzeti konzultációjának eredményei sem tudták meggyőzni a kormányt.

Az állítólagos 1,8 millió kitöltő többsége (61 százaléka) ugyanis az oktatási intézmények bezárását és a digitális oktatásra történő átállást támogatná. A többség véleményét figyelmen kívül hagyva viszont arról született döntés: nem kellenek további, szigorúbb intézkedések.

Azt pedig, hogy az iskolákban korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormánypropaganda igyekszik bemutatni, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felméréseire érkezett válaszok, személyes beszámolók is alátámasztották. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke egy hétfői online kerekasztal-beszélgetésen is elmondta: a szakszervezethez beérkezett tanári visszajelzések háromnegyede arról szól, hogy nagy a bizonytalanság az intézményekben.

A Szülői Hang Közösség képviselője, Tóth Margit is hasonló tapasztalatokról számolt be. Kiemelte: nagy az "össze-visszaság" az igazolások és a házi karanténban töltött idő tekintetében is; van, ahol két hétig, máshol tíz napig vagy ennél is kevesebb ideig kell otthon maradniuk az érintett diákoknak. Nagyon sok iskolában a kötelező másfél méteres távolságtartást sem lehet betartani. Elmondta azt is, hogy a Szülői Hang felmérését kitöltő szülők több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, fogalmuk sincs, hogy abban az intézményben, ahova a gyerekük jár, volt-e már valaki fertőzött.

Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) szintén gyűjti a tapasztalatokat, ezekről Schermann Fruzsina beszélt. Mint mondta, a diákok közül többen nem veszik elég komolyan a védekezést (a maszkviselést, fertőtlenítést, lázmérést), amiben nagy szerep van az intézményi hozzáállásnak is, másrészt a tanulók is érzik, hogy instabil a rendszer, s előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen lesz a teljes távoktatás elrendelése. Felhívta a figyelmet egy aggasztó jelenségre is, amit "korona zaklatásnak" nevezett: nem egyedi eset, ha valakinél akár csak a vírus gyanúja is felmerül, iskolatársai "letámadják", a közösségi oldalakon zaklatják. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ellenben nyugodtan folyik a munka az iskolákban, óvodákban. (nepszava.hu)