A közvetlen gazdasági kár mellett fölmérhetetlen az a negatív hatás, amit e gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára és hangulatára gyakorol. Mindez abból az interjúból derült ki, melyet Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt rektora, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere adott a Magyar Nemzetnek.

A korrupció lassítja a növekedést címmel közölt interjút a Magyar Nemzet hétfőn Chikán Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatójával, melyben a professzor meglehetősen borús képet festett Magyarország múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Nem tervezhető a jövő, mert állandóan változnak a szabályok

Magyarországon a befektetési-vállalkozási kedvet negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik az adórendszer, ám döntően nem a magas kulcsok, sokkal inkább a kiszámíthatatlanság miatt – vélekedik az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere. Ezt a bizonytalanságot leginkább a magyar kis- és közepes vállalkozások szenvedik meg, mert nincs olyan tőkeerejük és eszközrendszerük, mint a nagyvállalatoknak. Ez azért jelent különösen nagy gondot, mert a vállalati szektorban foglalkoztatottak mintegy háromnegyede ezeknél a vállalkozásoknál dolgozik – tette hozzá Chikán.

A korrupció hazavágja az erkölcsösséget és a hangulatot

A tőkésosztály támogatása nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányokra is jellemző volt,„annak azonban egyáltalán nem örülök, ha a magyar tőkés nem érdemei alapján jut állami vagy egyéb támogatásokhoz, hanem egyéni ismeretsége, kapcsolatrendszere alapján” – folytatja. „Nemcsak akkor van szó korrupcióról, ha valakinek közvetlenül a zsebébe teszik a pénzt, hanem akkor is, ha a közbeszerzések és egyéb eljárások során mindig ugyanahhoz a körhöz tartozók kapják a támogatást. Ez azért különösen káros a gazdaság számára, mert erőteljesen torzítja a versenyt” – mondta a gazdasági szakember. Chikán szerint nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ezeknél a nyerteseknél hasznosul társadalmi szempontból is a legjobban a pénz. „E mellett a közvetlen gazdasági kár mellett felmérhetetlen az a negatív hatás, amit ez a gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára, hangulatára gyakorol” – tette hozzá.

Ha nem lenne uniós pénz, nem lenne növekedés sem

Chikán szerint az Európai Unióból (EU) érkező források pótolhatatlan erőforrást jelentenek Magyarország számára. „E pénzek nélkül nem lenne növekedés a magyar gazdaságban, illetve csökkenne a bruttó hazai termék. Nagy gond, hogy 2004 óta kapjuk a közösségi támogatásokat, mégsem tudtuk úgy hasznosítani az ezermilliárdokat, hogy valóban erősödjön a magyar gazdaság, és önállóan, külső támogatás nélkül is képes legyen a növekedésre” – jegyezte meg. Ennek oka például, hogy a magyar társadalom nem készült föl a piacgazdaságra. „Sokkal többet gondoltunk a rendszerváltás után magunkról, mint amennyire valójában képesek voltunk” – mondta Chikán, aki szerint a magyar társadalom nem is akar(t) alkalmazkodni a nyugati-európai normákhoz, és ez politikusra és átlagemberre egyaránt igaz.

Vannak alapdolgok, melyben a klubtagság megkíván bizonyos normákat, a korrupció is egy ilyen terület – folytatja a volt egyetemi rektor. Magyarország világviszonylatban nem különösebben korrupt, csakhogy azokban az országokban, amelyekhez hasonlítani szeretnénk, jóval alacsonyabb az ilyen jelenségek iránti tűrésküszöb. „Ha életminőségben szeretnénk közelíteni hozzájuk, akkor a korrupció tekintetében is közelíteni kellene feléjük” – hangsúlyozta.

Fele olyan hatékony munkából nem lesz európai életszínvonal

Az életszínvonal elsősorban a gazdasági teljesítménytől függ, abban viszont nem állunk valami fényesen. A baj az, hogy a magyar munkás teljesítménye még a felét sem éri el a nyugat európainak, így pedig ábránd marad a hozzájuk való felzárkózás – magyarázta a professzor, aki szerint ez nem azért van, mert a magyarok egyenként keveset vagy rosszul dolgoznának, csupán arról van szó, hogy a társadalmi-gazdasági struktúrák nem állnak hatékonyan össze, az egyéni teljesítményekből nem lesz elég értékes társadalmi teljesítmény. Ezen egyébként Chikán szerint az óvodától a modern szakképzési rendszeren át a felsőfokú oktatásig tartó modern oktatási rendszer fölépítésével lehetne segíteni. Sokba kerülne, de ez megoldás lehetne.

Hozzászoktunk, de egyszer elfogy, és akkor jön a kopp

Sok közgazdász úgy véli, hogy a külső forrás rosszat tesz a vállalkozásoknak, mert azok ezáltal nincsenek rákényszerítve arra, hogy növeljék hatékonyságukat. Magyarországra nézve úgy tűnik, igaz a vélekedés – mondta Chikán. Ha a támogatás esetleg megszűnik, vagy jelentősen csökken a mostani uniós ciklus leteltével, akkor ismét kívülről érkező támogatásra várnak majd ezek a cégek, de hiába. „Ez a viselkedés érthető is, hiszen nem építették ki azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás, illetve a gazdaság dinamikus növekedését” – folytatta a professzor.

Közben szépen lemaradunk

Magyarország a régiós versenyben is lemaradni látszik: a versenytársak fejlődési üteme nagyobb, miközben Románia és Bulgária is kezd fölzárkózni hozzánk. Ez amúgy nem lenne baj, ha ők fejlődnének nagyon gyorsan, de sajnos nem erről van szó, inkább mi maradtunk el a fejlődési ütem tekintetében – hangsúlyozta Chikán.

Ebből a helyzetből kiutat jelentene, ha sikerülne megtalálni azt az üzemanyagot, amellyel tovább lehet működtetni a fejlődés motorjait legalább addigra, amikorra jelentősen csökkenni kezdenek vagy akár meg is szűnnek az EU-támogatások, ám az pillanatnyilag nem látszik, mit akar a kormány ez ügyben tenni. Chikán Attila szerint az világos, hogy előre akarják hozni az uniós pénzek felhasználását, mert ettől remélik a 2018-as választási győzelem alátámasztását, ugyanakkor nem látszik, mivel szeretnék biztosítani a gazdasági növekedést 2018 után. A kormány egyes közgazdászai erre az olimpiában látják a gyógyírt, csakhogy Chikán szerint egyrészt nem lesz egyszerű elnyerni a rendezés jogát, másrészt kérdés, hogy egy esetlegesen megnyert és megrendezett olimpia (amint a maguk részéről teljesen kizártnak tartunk – a szerk.) után gazdaságilag mi következik.

Ahogy az uniós pénzek, úgy az olimpia teremtette mesterséges kereslet sem a gazdaságban gyökerező fejlődés eredménye, így hatásuk csak időleges és korlátozott – mondta a professzor.

Mit tartogat számunkra a jövő? Chikán Attila szerint nem ártana, ha a politika néha hallgatna a közgazdászokra.

hu.budapestbeacon.com