Dömötör Csaba, a Fidesz propagandistája 2020. április 15-én imígyen védelmezte meg az Emberi Erőforrások miniszterét az Orbán-kormány ellenőrzése alatt álló sajtóban: „Szabó Tímea ma dilettánsnak nevezte Kásler Miklóst. Egy olyan Széchenyi-díjas professzort sértegetett, aki közel 30 évig vezette az Országos Onkológiai Intézetet. Ő tehát már mentett emberéletet, ezzel szemben Szabó Tímea kiabálásai egyet sem. Ha ő és Karácsony Gergely szeretnék bizonyítani hozzáértésüket, akkor arra nagy lehetőség, és annál nagyobb szükség van: a fővárosi idősek otthonában…”

Az 1982-ben született Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, természetesen hosszú időnek tartja azokat az éveket, melyeket dr. prof. Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosaként az intézmény területén töltött. - Ám ha tisztában lenne azzal, hogy a Kékgolyó utcai kórház a betegeken elvégzett kísérletei során hány elhunytat produkált az elmúlt három évtizedben és konkrét ismeretei lennének arról, hogy pontosan hány életet mentett meg személyes közreműködésével a koránt sem olcsón megvehető professzor úr, akkor bizonyára alább hagyna a lihegésével. – Az ifjú államtitkár bizonyára nem tanulmányozta az EMMI-miniszter (az „orvosbáró”) vagyonbevallását és úgy általában sincsenek információi a magyarországi orvostársadalom – különösen a kórházigazgatók – vagyoni helyzetéről. Nem lehet a véletlen vagy az ellenzéki sajtó számlájára írni azt, amikor országszerte „orvosbárókról” vagy a kezelő orvosoknak, sebészeknek nyújtott paraszolvencia összegeiről beszélnek az emberek.

Kórházigazgatóként évi 57 millió forintos jövedelem?

Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Már írtam róla, hogy hiába kérdeztem kitartóan a minisztériumot, évek óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt. A harmadik Orbán-kormány tagjai közül messze dr. prof. Kásler Miklósnak ment a legjobban a miniszterré történt kinevezése előtt, 2017-ben. Az 57 millió forintos összjövedelme töredékét kapta a kórházigazgatásért.

Az állami egészségügyben az elmúlt években, évtizedekben hatalmas szakadék alakult ki: miközben szakképzett ápolók és orvosok tömegei hagyták el az országot a megszégyenítően alacsony bérek miatt, egyes vezető pozíciók birtokosai olyan keresetre tehettek szert, amely a nyugati országok elitjében is versenyképes lehetne. A Mercedesekben, ingatlanokban realizálódó milliók egyik – és nem az egyetlen – forrását a külföldi gyógyszercégek biztosították.

A klinikai gyógyszervizsgálatok (más néven gyógyszer  egészen a legutóbbi időkig jelentős ma              A klinikai vizsgálatok a vadonatúj, innovatív gyógyszerek piaci megjelenését megelőző főpróbát jelentik. Ilyenkor sok páciens bevonásával, néha több országban párhuzamosan nagy csoportokon vizsgálják a hatóanyagok működését.

A főpróbát csak akkor lehet megtartani, ha előtte már bizonyították, hogy a készítmény hatásos és nincsenek ártalmas mellékhatásai. Ezért a klinikai vizsgálatokat évekig tartó, hatalmas összegeket felemésztő kutatások, laborkísérletek előzik meg. Majd amikor az önkéntes jelentkezőkön végzett emberi tesztek is lezárultak, a cégek ismét mélyen a zsebükbe nyúlnak, hogy ellenőrzött körülmények között, szaktekintélyek bevonásával végső próbának vessék alá a készítményt.

A külföldi gyógyszergyárak Magyarországon végzett klinikai vizsgálatainak pozitív oldala, hogy a programokba bevont betegeknek nem kell évekig várniuk a szerek magyarországi törzskönyvezésére, a fejlesztéssel egyidőben részesülhetnek a legmodernebb gyógyszeres kezelésben. Az igazán nagy előny pedig az, hogy ingyen juthatnak hozzá a piacra dobás után már csak megfizethetetlenül drágán beszerezhető gyógyszerekhez. Ezt különösen fontos körbejárni a Kásler dominálta onkológia területén, amelyen az utóbbi időszakban nagyon felgyorsultak kutatások, de csillagászati összegekbe kerül egy-egy új termék kifejlesztése.

Dühöngő lett az Emberi Erőforrások Minisztériumából?

Kásler Miklós már az első koronavírusos sajtótájékoztatón súlyosan erodálódott. Elkövette azt a hibát, hogy még akkor is bagatellizálta a vírus okozta fenyegetettséget, amikor az már valóságos veszély volt, és a kormánykommunikáció már kezdte építeni a veszélyes vírussal szemben országát védelmező miniszterelnök képét. 

A Fidesz válaszul egyelőre „eltüntette” őt és Horváth Ildikó államtitkárt is: egyikük sem ül az asztal körül, amikor a miniszterelnök volt államtitkáraival találkozik, vagy virológusoktól, járványügyi szakemberektől kér tanácsot. Orbán „kórházportyáira” sem viszi magával miniszterét. A járvánnyal kapcsolatos adatokból még Kádár-rendszerből ránk maradt belügyminiszterrel állíttat össze döntés-előkészítő anyagot. Nem mentette fel Káslert a járvány közben, arra nem alkalmas a helyzet, csak éppen nem vele irányíttatja a védekezést. Láthatatlanná tette. Cserháti Péterrel az vezetett konfliktushoz, hogy a kormány április 15-ére 36 ezer kórházi ágy felszabadítását tűzte ki célul: ezeket mind a koronavírusos betegek ellátására kell biztosítani. Óriási szám. A nemzetközi statisztikák szerint az igazolt koronavírusos betegek 20-25 százaléka szorul kórházi kezelésre, 36 ezer kórházi férőhellyel legalább 150-180 ezer igazolt fertőzöttet lehet ellátni. Szerdáig Magyarországon mintegy 1500 igazolt vírushordozót regisztráltak; ha tényleg ennyi kórházi ágyra lesz szükség, ennek napokon belül meg kellene százszorozódni.

Az intézkedés vélhetően a szokásos politikai látványkonyha része, de talán csak a legrosszabbra akarnak időben felkészülni. A 36 ezer ágyból több mint 200-at a rehabilitációs intézetben jelöltek ki. Vagyis nagyjából a kórház felét kell kiüríteni. A Budakeszin található, az EU által finanszírozott intézmény páratlan a magyar egészségügyben: ide kerülnek a balesetek súlyos sérültjei. Gyakran még intenzív osztályon, lélegeztetőgépen vannak, de már megkezdik a mozgatásukat, hogy könnyebben felépüljenek. A kórház központi épületét tíz éve fejezték be: 14 milliárd forintot „költöttek rá”, ez az egyik legmodernebb fővárosi kórház. Az OORI falán olvasható tábla szerint az Európai Unió adományából építették fel a svájci színvonalú intézményt.

Csak negyven klasszikus ágya van, de a maradék 383 rehabilitációs ágyon súlyosabb betegek fekszenek, mint sok kórház gyógyító részlegein. Vannak itt éber kómás betegek, külön ápolják azokat, akik mind a négy végtagjukra megbénultak, és azokat, akiket gerinctől lefelé tett mozgásképtelenné egy baleset. Fiatal, gyerekes embereket tanítanak meg újra élni, akiket hazavár a családjuk. Egy gerinctörött beteget például nem lehet hazaadni, amíg nem tanulta meg az önkatéterezést, mert a nélkül az élete napokon belül veszélybe kerülhet. A minisztérium közleménye nem szól erről, de Cserhátinak ilyen sorsokról kellett döntenie. – Dr. Kásler ennek az intézménynek a vezetőjét váltotta le, mert az nem követte vakon Orbán Viktor utasításait.

Friss hír, hogy az emberminisztérium vezetője körlevelet írt a még Magyarországon dolgozó orvosoknak illetve a szakvizsga előtt álló rezidenseknek.  Levelében Romániában, pontosabban a székelyföldi kórházakban végzendő orvosi munkára igyekszik őket rábírni – pedig maga a miniszter is tisztában van azzal, hogy súlyos szakemberhiány van a magyarországi egészségügyi intézményekben. A kiszivárgott hírek szerint Kovászna megye (Județul Covasna) illetve Sepsiszentgyörgy igényelne orvosokat Magyarországról, az ottani koronavírus járvány fékezése érdekében. Az abszolút dilettáns, Orbán Viktor, aki naponta keres fel egy-egy kórházat országszerte, egyelőre nem reagált a miniszter ámokfutására, hacsak nem annak az utasításait hajtja végre.