Több mint másfél évszázada kérdés, hogy miért nem tudta átlépni egyik oldalról a dél-ázsiai, a másik oldalról az ausztráliai és új-guineai élővilág azt a képzeletbeli választóvonalat, amit Alfred Russel Wallace írt le 1859-ben. Wallace és kollégái Charles Darwin akkor még teljesen friss evolúcióelméletét követve vizsgálták a helyi élővilág összetételét és sajátosságait, az állat- és növényfajok terén pedig több választóvonalat is leírtak a régióban.

A Wallace-vonal az Indiai-óceán keleti széléről indul, és két részre vágja Indonézia szigeteit, északkelet felé haladva Bali és Lombok között, és tovább, Borneó és Celebesz között. Ami igazán különös, hogy az itt található élőhelyeket mindkét irányban viszonylag keskeny tengerszakaszok határolják, Balinál például mindössze 25 kilométer választja el a két világot. Ekkora távolság egy nem vándorló madárnak sem komoly tétel, másfelől a többieknek azért mégsem triviális út, mert az itteni tenger az erős áramlatok miatt a jégkorszakban sem fagyott be.

A Wallace-vonal - Fotó: Reddit

Bár volt egy faj, ami tett a határokra, és ez természetesen az ember volt, a vonalat ő sem léphette át csak úgy. A korabeli kutatók különös módon az ember esetében is jelentős antropológiai különbségeket találtak például a pápuák és az ázsiai népek között. Ausztrál kutatók Science magazinban megjelent friss cikke szerint a különös jelenség magyarázata a kontinensek vándorlásában és az őskori klímaváltozásban keresendő.

Irány a melegebb éghajlat 

Az ázsiai és ausztrál élővilág közötti átmenet sokkal erősebb kontrasztot mutat, mint mondjuk Európa és Afrika között. A történet több millió évre nyúlik vissza, amikor Ausztrália levált az Antarktiszról, és a két kontinens között létrejött az óceánban az egész bolygót lehűtő antarktiszi cirkumpoláris áramlat. 

Ez a folyamat nem jelentett nagy váltást Ausztrália hűvösebb és jóval szárazabb éghajlathoz szokott élővilágának, ugyanakkor megakadályozta, hogy a trópusi éghajlathoz alkalmazkodott állatfajokkal sikeresen felvegyék a versenyt, és Ázsia felé terjeszkedjenek.

Ennek eredménye az a fiktív határ, amelyet a környéken élő húszezer különböző gerinces faj nem lépett át az elmúlt évmilliók során. 

A kutatás vezető szerzője, Alex Skeels biológus kiemelte, hogy a Wallace-vonal kialakulásának általuk leírt logikája a későbbiekben is érvényes lehet, például az ember által okozott felmelegedés biológiai sokszínűségre gyakorolt hatásában. (Science, Wikipedia)/Index