BalKon, azaz Baloldali Konszenzus – így nevezték a rendszerváltáskor azt az értelmiségi kört, amelyben már három évtizeddel ezelőtt együttműködött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Utóbbi akkoriban a garzonlakását, mostanában pedig vagyona egy részét bocsátotta a közös hálózat rendelkezésére.

Ahogy arról a Magyar Nmzet szerdai száma beszámolt, Bajnai egy olyan, választói adatbiznisszel foglalkozó cégbe – a DatAdat Professional Kft.-be – szállt be kisebbségi tulajdonosként, ahol ott van a Gyurcsánnyal közös hálózatának több bizalmi embere. Több jel is arra mutat, hogy közülük a legfontosabb szerepeket a két egykori kormányfői kabinetfőnök, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám játssza – utóbbi egyébként Bajnai kormányának titokminisztere is volt.

Bizonyára nem véletlen, hogy éppen ez utóbbi két expolitikus kezdett nemzetközi terjeszkedésbe és vesz részt három, Észtországban bejegyzett cég ügyvezetésében is. Kezdjük a Datadat OÜ (kft.) nevű céggel, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván a balti államban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége.

A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást” nyújt számukra az észt Szigetvári–Ficsor-vállalkozás. Ugyanakkor nemcsak országosan használta fel a Gyurcsány–Bajnai-hálózat az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy a miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő SZIVE-Függetlenek honlapján is ez az észtországi cég tűnik fel adatkezelőként.

Érdekesség, hogy Szigetvári és Ficsor ügyvezetésével bejegyeztek egy, az eddig elérhető adatok alapján bevételeket nem termelő észtországi céget, a hét vezérre utaló nevű „Seven Chieftains and Partners” Kft.-t. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

A legfontosabb azonban a harmadik, észtországi adatbiznisszel foglalkozó cég lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a tavaly januárban bejegyzett Datapraxis.

A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net” elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel.

Ami az elmúlt évtizedet illeti, Hilder 2010 és 2012 között dolgozott a szintén Soros-pénzből működő Oxfamnál, ugyancsak kampányigazgatóként, amikor a segélyszervezet a súlyos pusztítással járó haiti földrengést követően szexuális visszaéléseket követett el a kiszolgáltatott helyi nőkkel szemben. Szintén a magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető a Change.org közösségi platform, ahol Hilder 2012 és 2014 között „globális alelnök” volt.

Az elmúlt évtizedben az angol kampányszakember az ottani Munkáspárttal együttműködő, radikális baloldali Momentum nevű mozgalomban is közreműködött, illetve a szélsőbaloldali amerikai elnökjelölt, Bernie Sanders kampányának lelkes híveként tűnt fel. Hilder kétszer is sikertelenül próbálta megszerezni a brit Munkáspárt főtitkári tisztségét.

Cége pedig a 2019-es választás előtt egy óriási mintán végzett közvélemény-kutatásokat a 650 brit egyéni választókerületben. Ennek célja az esélyes, a jobboldali jelöltet legyőzni képes ellenfél megtalálása volt, hasonlóan a 2018-as magyar ellenzék Soros által támogatott projektjéhez. A milliárdos spekuláns politikai célja elérésére az Egyesült Királyságban a Best for Britain és a Hope not Hate szervezeteknek biztosított forintban kifejezve több száz milliós forrást, amelyek megbízással látták el a Datapraxist is.

A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerinti „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor és Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának célzásaiból és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvben írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet, a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában. Ez pedig azt jelenti, hogy Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”. (magyarnemzet.hu)