Aránytalanul nagynak tűnhetnek az írott média piacának átalakítását célzó politikai erőfeszítések, ha azt nézzük, mekkora olvasótáborért folyik a harc. A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián által – a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együttműködésben – készített legfrissebb kutatás szerint legalábbis a magyarok kevesebb mint ötöde tartozik a rendszeres hírfogyasztók közé. Napi- és hetilapokból csak az elkötelezett kisebbség tájékozódik: az utóbbi egy évben a megkérdezettek 12 százaléka vett a kezébe rendszeresen valamilyen közéleti kérdésekkel foglalkozó sajtóterméket.

A közéleti tájékozódás legfontosabb forrása továbbra is a televízió: a hírek kétharmada onnan zúdul a többnyire védtelen fogyasztókra. (A kutatás tévékre, rádiókra vonatkozó megállapításait lapzártánk után ismertetik.) A jövő azonban elkezdődött: az internetes tájékozódás a 30 év alattiak korosztályában már minden más formát háttérbe szorított. A képet árnyalja, hogy a fiatalok távolmaradása a közélettől egyre nagyobb: mintegy harmaduk kerüli az effajta híreket.

Újságosstand a kétezres évek elején és ma
©  Müller Judit, Túry Gergely

A mostani vizsgálat megállapításai azért is érdekesek, mert az előző adatfelvételek – 2014 ősze, 2015 tavasza – óta számos olyan médiaesemény történt, amely jelentősen átrajzolta a tulajdonosi viszonyokat, és kihatott a tartalomra is. Az m1-ből például politikai csatorna lett, a Tv2 Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz került, a Simicska-féle Hír Tv és Magyar Nemzet nyíltan szembefordult Orbánnal, elindult a kormánypárti Magyar Idők. (A Népszabadság bezárása annyira friss fejlemény, hogy annak hatásait a mostani kutatás még nem tükrözi.) Az viszont már a most közölt adatokból is egyértelműen kiderül, hogy a politikai, közéleti lapok, tévék, honlapok mögötti tulajdonosi átrendeződés és az ezzel összefüggő profilváltások a hírfogyasztási szokásokra kevés hatást gyakoroltak. Aki például korábban az írott sajtóból tájékozódott, az többnyire megmaradt „papíros” olvasónak, ha tévénéző volt, tévénézőnek.

A Simicska-média szenvedte el ebből a szempontból a legnagyobb veszteséget a 2014-es választások óta. A Magyar Nemzet olvasótábora az akkorinak a háromnegyedére zsugorodott. Az így hagyott űrt a Habony-művek által ennek alternatívájaként elindított Magyar Idők sem tudta betölteni. A lap eleve alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, s érdemi hatást azóta sem képes gyakorolni a hírfogyasztási szokásokra.

©  hvg

Nem pusztán anyagi kérdés, hogy valaki kézbe vesz-e valamilyen újságot, ha képbe akar kerülni. Erre utal, hogy még az ingyenes lapok olvasottsága is csökkent (47 százalékról 33  százalékra).

A megyei lapokkal kapcsolatos megállapítások súlyát az adja, hogy a kutatás adatai azt az utolsó pillanatot rögzítik, mielőtt a regionális sajtó – a Mediaworks kormányközelivé válása nyomán – döntő többségében Fidesz-közeli kezekbe került. A trend itt sem tér el az általánostól. Sőt! A napilapok szerepének visszaszorulása leginkább a – még mindig viszonylag magas bázisról zsugorodásnak indult – megyei napilapoknál figyelhető meg: olvasótáboruk 34-ről 24 százalékra mérséklődött. S mivel a vásárlóik derékhada az idősebb korosztályból kerül ki, a kutatók további gyors lemorzsolódást valószínűsítenek.

hvg.hu