Az amerikai nyugati partvidék törésvonalai katasztrofális, egymást követő földrengéseket okozhatnak, állítja egy tanulmány
Egy tanulmány szerint egy nagy erősségű földrengés északnyugaton egy másikat indíthat el Kaliforniában, páratlan katasztrófát okozva.
A „nagy földrengés” – egy katasztrofális földrengés, amely városokat pusztíthat el – közelgő fenyegetésére vonatkozó figyelmeztetések évtizedek óta félelmeket keltenek az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy új tanulmány szerint azonban egy nagy erősségű földrengés a Csendes-óceán északnyugati részén egy másodlagos földrengést indíthat el Kalifornia San Andreas-törésvonalán, páratlan katasztrófát okozva.
„A nagyobbik” egyszerre pusztítást végezhetne a partvidéken, mondják a kutatók.
„Várható, hogy egy földrengés az egyik törésvonalnál önmagában is lekötné az egész ország erőforrásait a reagáláshoz” – mondta Dr. Chris Goldfinger, a tanulmány vezető szerzője, tengergeológus és geofizikus. „Ha mindkettő egyszerre történt volna, akkor San Francisco, Portland, Seattle és Vancouver is potenciálisan vészhelyzetbe kerülhetne egy szűkös időkereten belül.”
A szeptember 29-én publikált tanulmány szerint a Cascadia szubdukciós zóna, amely önmagában is 9-es erősségű földrengéseket képes kiváltani, a múltban is kiváltott már földrengéseket a San Andreas-törésvonalnál.
Goldfinger szerint az eredmények évtizedekig tartó töprengés és rengeteg, nehezen megmagyarázható adat után születtek.
A kutatók több ezer éves geológiai történelmet tartalmazó mélytengeri üledékmagokba fúrva átfésülték az ősi földrengésekből visszamaradt rétegeket. Úgy vélték, hogy a tengeralatti földcsuszamlások lerakódásai a San Andreas-i földrengésekből származnak, „de ezek fejjel lefelé voltak, mint amit általában látunk” – mondta Goldfinger.
„Rájöttünk, hogy nem egyetlen befizetésről volt szó” – tette hozzá –, „hanem kettőről.”
A mintázatok, melyeket évtizedekig, több generációnyi végzős hallgató tanulmányozott, 2017 környékén egyfajta villámcsapáshoz vezettek, amikor a tudósok rájöttek, hogy a Cascadia szubdukciós zóna és a San Andreas-törésvonal közötti szinkronicitás bizonyítékai.
A turbiditek, azaz az üledékes lerakódások rétegeinek homokos szerkezeteinek elemzésével a tudósok meg tudták állapítani, hogy egyes repedések mindössze órák – vagy néha akár percek – különbséggel történtek. A tanulmány szerint 18 szinkron földrengésre utaló bizonyíték van az elmúlt 3000 évben.
Eredményeik arra utalnak, hogy ezek az egymást követő földrengések nem kivételesek, hanem az esetek többségében előfordulnak.
A legutóbbi felfedezett esemény egy 1700-as hatalmas földrengéshez kapcsolódott, amely szökőárat küldött a Csendes-óceánra. A régészeti leletek azt mutatják, hogy a Vancouver-szigeten élő cowichai nép otthonai a földdel voltak egyenlőek a 9-es erősségű földrengés során, amely földcsuszamlásokat és súlyos süllyedést is okozott , mindezt pedig a geológiai feljegyzések támasztják alá.
A kutatók most azt találták, hogy egy második, akár 7,9-es erősségű földrengés is valószínűleg Észak-Kaliforniát sújtotta röviddel az első után.
A szakértők régóta feltételezik, hogy a hibák összefüggésben állhatnak, de ez a tanulmány szolgáltatja a legtöbb bizonyítékot a jelentős veszélyekre, amelyek emberek millióit érinthetik.
Egy 9-es erősségű földrengés a Cascadia szubdukciós zóna törésvonala mentén akár 24 méteres kezdeti cunamihullámot is kiválthat, amely a földrengés kezdete után 30 percen belül csapna le a part menti közösségekre – állítja a szövetségi katasztrófavédelmi vezetők 2022-ben felvázolt forgatókönyve . Elemzésük szerint a földrengés hatása több mint 29 000 négyzetkilométerre terjedne ki, három államban és Kanada egyes részein érintené az embereket, a következő cunami pedig 27 országot és 17 törzset érne el.
Egy hasonló elemzés szerint, amelyet a San Andreas déli részén történt 7,8-as erősségű földrengésről végeztek , Kalifornia egyes részei több mint két percig rázkódhattak, több mint 1800 halálesetet, 50 000 sérülést és 200 milliárd dolláros kárt okozva, „súlyos, hosszan tartó fennakadásokkal”.
A szakértők szerint ezeken a törésvonalakon nagyjából 200 évente fordulnak elő nagyobb földrengések.
Ezek az események együttesen példátlan pusztítást okoznának. Goldfinger számára azonban van egy pozitívum is: a Cascadia kitörése – mondta – természetes korai figyelmeztető rendszerként szolgálhat, amely több időt ad a felkészülésre azoknak, akiket érinthet egy San Andreas-i földrengés.
A tudományos áttörés, bár ijesztő következményekkel jár, a kutatóknak is több olyan információt nyújt, amely segíti a katasztrófák bekövetkeztekor való alkalmazkodást és a reagálást.
„A felkészültségünk gyenge” – mondta Goldfinger. „Hosszú utat kell még megtennünk, és ezeket a területeket ketyegő időzített bombákra építették.”
A munka a veszélyeket is frissen tartja a katasztrófavédelmi vezetők és a leginkább veszélyeztetett helyeken élő lakosok fejében. Bár bizonytalan, hogy mikor történhet a következő nagy földrengés, még van idő felkészülni.
„Kössenek földrengésbiztosítást. Vizsgálják meg a régebbi szabványok szerint épült házak megerősítésének lehetőségeit” – mondta Ben Deci, a Kaliforniai Földrengésfelügyeleti Hatóság vezető médiatisztviselője egy e-mailben küldött válaszban. „Tudják, mit kell tenniük, amikor a rengés elkezdődik: ereszkedjenek le, takarodjanak le és kapaszkodjanak.”
„A környezeti kockázatok oly sok szinten kapcsolódnak egymáshoz” – tette hozzá. „Ennek megértése fontos első lépés lehet afelé, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy részt vegyenek egy ellenálló képességen alapuló ökoszisztémában.” (The Guardian)
Címlapkép forrása: wikipedia