A jogszabály értelmében a szejm által megválasztandó, kilenctagú bizottság kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnának ki.

A kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt által tavaly decemberben előterjesztett tervezetre a 460 fős szejmben 233 képviselő szavazott, 208-an ellenszavazatot adtak le, kilencen tartózkodtak. A kormányfrakció tagjai mellett támogatta a tervezetet a Kukiz´15 ellenzéki jobboldali tömörülés három tagja, valamint öt független képviselő.

A tervezet most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül.

Ellenzéki politikusok alkotmányellenesnek minősítették a tervezetet, és bejelentették: a testület létrehozása esetén pártjaik nem állítanak jelölteket a bizottsági tagságra.

Rafal Bochenek, a PiS szóvivője sajtóértekezletén kiemelte: a bizottság létrehozásának nincs pártpolitikai vonatkozása, mivel a vizsgálat nemcsak a jelenleg ellenzéki Polgári Platform (PO) által irányított kormányok (2007-2015) hivatali időszakára szorítkozik, hanem a PiS-kormány idejére is vonatkozik.

Mateusz Morawiecki kormányfő korábban hangsúlyozta: a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása végett volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország a jövőben is megszabaduljon az orosz befolyástól. Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.

Hasonló vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítványt nyújtott be tavaly ősszel a PO vezette ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) is, annak ellenőrzését szorgalmazva, hogy a jelenlegi kormány idején az állami szervek képesek-e megakadályozni a külföldi hírszerzés befolyását Lengyelország energiapolitikájára. (MTI)/PIAC&PROFIT