A Hetek által megkeresett rendőrségi és titkosszolgálati szakemberek szerint azért folyhattak a hatóságok orra előtt a brókerbotrányban megismertekhez hasonló bűncselekmények, mert az elmúlt 25 évben teljesen demoralizálódott az érdemi gazdaságvédelmi felderítés.

Papíron persze minden működik, de a gyakorlatban a nyomozók minimálprogramra álltak át, mert azt látták, hogy aki agilis volt, és belebotlott egy „komoly ügybe”, az megütötte a bokáját. „Komoly ügy” alatt pedig Magyarországon azt kell érteni, aminek politikai szálai is vannak. A Hetek cikke.

Nehéz napirendre térni az elmúlt hetekben kirobbant magyar brókerbotrányok nagysága fölött, mivel akkora összegekről van szó, amelyek képletesen szólva a Holdról is látszanak. Vajon hogy nem látták a hazai illetékesek, mi folyik a Quaestornál és a többi cégnél, miközben Magyarországon számos titkosszolgálati és nyomozati jogkörökkel rendelkező, milliárdokból működő hatóság foglalkozik gazdaságvédelemmel, amelyeknek a bűncselekmények megakadályozása mellett a felderítés is feladataik közé tartozik? A Hetek által megkérdezett szakemberek az alábbi diagnózist adták.

Kettétört karrierek

Az elmúlt 25 évben két emblematikus „bukás” is mélyen beleivódott a magyar nyomozók és titkosszolgák agyába. Az egyik a Földi László ezredes, az Információs Hivatal (IH) műveleti igazgatója ellen indult eljárás volt 1996-ban, aki arról gyűjtött adatokat, hogy külföldi szervezett bűnözői körök a magyar–román és a magyar–ukrán határ mentén igyekeznek magyar politikusok közelébe férkőzni. Földi ellen a vád az volt, hogy hivatala politikusokra „dolgozik”. Az ezredes ekkor pályája csúcsán volt, hisz műveleti igazgatóként éppen washingtoni diplomáciai kiküldetésben dolgozott, de azonnal leváltották.

Később a Fővárosi Katonai Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást vele szemben. Földi jelenleg egy alternatív energiaforrások hasznosításával foglalkozó vállalkozás egyik vezetője, titkosszolgálati karrierjét kettétörte a közéletben Nyírfa-ügyként elhíresült botrány.

A másik ügy Molnár Csaba alezredes vesszőfutása, aki meglepően fiatalon, 34 évesen már az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője volt. 2003 nyarán ez az osztály is részt vett az addig ismert legnagyobb brókerbotrány, a Kulcsár-ügy nyomozásában (amely a jelenlegi ügyek mellett ma már eltörpül). Sőt, Molnár Csaba volt az, aki felettesei utasítására találkozott Kulcsár Attilával Bécsben, akit az alkalmat kihasználva az osztrák rendőrök le is tudtak tartóztatni.

A K&H Equites brókerének bizonyíthatóan voltak politikai kapcsolatai, hiszen Kulcsár a politikai elit pénzét is pörgette, a haszon házhozszállításába, azaz a bankon kívüli készpénzforgalomba pedig szíriai pénzváltókat is bevont. A nyomozást azonban Molnár nem fejezhette be, mert az eljárás során két ügyben is megvádolták. Egyrészt azzal, hogy megvesztegették (egy süteménnyel és egy tolltartóval) a Kulcsár-ügyben érintett szír pénzváltók, másrészt azzal, hogy éppen a kulcsszereplővel, Kulcsárral összejátszva, iratokat tüntetett el, és meghamisított adatokat. Rendőrségi karrierje ezekkel a gyanúsításokkal véget ért, pedig hét és fél év múlva bűncselekmény hiányában mindkét ügyben felmentették. Jelenleg ügyvédként dolgozik, kerüli a sajtónyilvánosságot.

A Kulcsár-ügyben viszont a mai napig nincs jogerős ítélet, a közvélemény előtt máig nem világos, hogy mi is történt a 2000-es évek elején a K&H-nál. Ugyanakkor érdekes párhuzam a Kulcsár-ügy és a Quaestor-botrány között, hogy mindkét esetben volt egy kiváló állami és politikai kapcsolatokkal rendelkező cég, amely egy fura last minute akció keretében röviddel (gyakorlatilag órákkal) a bukás előtt ki tudta venni a pénzét a brókercégből.

A hírvivőket lelövik, ugye?

Földi László egykori műveleti igazgató a Heteknek kifejtette, hogy például a Nyírfa-ügyben és a Kulcsár-történetben is a politikai elit a valós veszélyekre figyelmeztető hírvivőket „mészárolta le”, aminek az lett a következménye, hogy mind a rendőrségnél, mind az illetékességgel rendelkező fedett nyomozati szerveknél nagyon óvatosak lettek a nyomozók, ha olyan ügyekkel találkoznak, amelyeknek bármilyen mértékben is politikai szála van.

„Azt a tendenciát látom, hogy már csak megtörtént ügyekben, a konkrét feljelentésekre kezdődnek el a vizsgálatok, preventív jellegű cselekmények, illetve elhárítás alig-alig történik, mert a szakemberek nem akarják megütni a bokájukat. Miközben az elhárítás, a bűncselekmények megelőzése, az arra erkölcsileg méltatlan emberek politikai elithez való hozzáférésének a megakadályozása lenne a titkosszolgálatok egyik feladata” – érvelt Földi.

Molnár Csaba. Kerüli a nyilvánosságot.

Az egykori műveleti igazgató felháborítónak és egyenesen nonszensznek tartotta, hogy Kiss Szilárd agrárattasét és miniszteri megbízottat annak ellenére tovább foglalkoztatta megbízással az agrártárca, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) komoly aggályait jelezte a férfi előélete és gyanús kapcsolatai miatt.

„A titkosszolgálatok dolga, hogy a politikust megóvják az ilyen kapcsolatoktól. Az elmúlt évtizedekben több esetben volt botrány abból, hogy illetéktelen személyek kerültek vezető politikusok közelébe, de sajnos mintha romlana a helyzet. Még az előző politikai generáció is óvatosabb volt, mint a jelenlegi. A Quaestor-ügy számomra azt jelzi, hogy az új generáció nem tanult az elődei hibáiból” – tette hozzá Földi László, aki szerint a folyamatos átszervezés a szakmaiság rovására ment.

„Mivel nincs érdemi elhárítás, a politikai elit körül ott donganak a fehérgalléros bűnözők, a botrányok pedig a kormányképes politikai elit, így például a Fidesz presztízsét rongálják, ami azt a veszélyt hordozza, hogy a brókerügyek a nagyszájú szélsőségesek malmára hajtják a vizet, mert az átlagemberek elfordulnak a mérsékelt politikai erőktől” – fogalmazott a volt titkosszolgálati igazgató.

Oldalsemleges züllés

„Az egykori kollégáim azt mesélik, hogy minimálprogram zajlik. Amilyen ügyben hivatalos feljelentés érkezik, abban nyomozni kezdenek, de mindenki irtózik a politikai szagú ügyektől, miközben mindenki tudni véli, hogy egy összeg felett már kihagyhatatlan a politika. A mi időnkben ezt egymilliárd feletti összegre taksáltuk” – magyarázta a Heteknek egy volt nyomozó, aki az ORFK gazdaságvédelmi osztályán, illetve a pénzmosás elleni osztályán is dolgozott a 2000-es években.

„Igaz, hogy elsősorban a pénzügyi felügyeletként is működő MNB feladata lett volna a pénzügyi stabilitás figyelése, de az egész magyar rendvédelmi rendszer botránya, hogy ekkora, több százmilliárdos csalás történhetett mindenki szeme láttára. Ez skandalum mindenkire nézve a rendőrségtől a nemzetbiztonsági szervezetekig” – tette hozzá a a lap forrása, aki politikai értelemben „oldalsemlegesnek” tartja a hatóság morális és szakmai dezintegrálódását.

Szerinte a Buda-Cash- és a Quaestor-ügyek nagysága bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságvédelem egészének teljesítményéről. Ráadásul a morális és szakmai züllést, a gátak átszakadását mutatja az, hogy egyre nagyobb az ügyek összértéke: a 10-20 milliárdra taksált Kulcsár-ügy leányregénynek tűnik a Buda-Cash és a Quaestor százmilliárdos történetéhez képest.

Kulcsár Attila

Kettős mérce?

Egy másik, évekig titkosszolgálati vonalon dolgozó biztonsági szakértő annyiban nem értett egyet az előbb vázolt állásponttal, hogy szakmai szempontból „lecsúszott” volna a színvonal a rendészeti szervezeteknél. Mint mondta: a komoly intézményi befektetők nem helyeztek el összegeket a szóban forgó brókercégeknél, mert rendelkeztek az annak megállapításához szükséges szaktudással, hogy túlzottak a hozamígéretek. Ez a szaktudás a hatóságoknál is rendelkezésre áll. Más kérdés, hogy ebben az esetben miért tartották 1200 titkosszolgálati dolgozó megtakarításait a Buda-Cashnél.

„Kiváló, tehetséges szakemberekkel van még most is feltöltve a Cég. A keleti nyitásban ügyködő Kiss Szilárd ellentmondásos kapcsolatrendszerét is kiszűrték, de az a gyakorlat, hogy a zűrös aktákra ráírják óvatos szaknyelven, hogy vannak aggályaik, inkább csak azért, hogy ha baj van, akkor le legyenek védve. Az iratok pedig elindulnak egy hivatali utazásra egyik osztályról a másikra, de a politikai szálak miatt mindenki áttolja a »sztorit« másnak az illetékességébe. Ki merne kockáztatni egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező személlyel szemben? Egy negyven-ötven éves, netán nyugdíj előtt álló kolléga hol talál ma állást, ha kirúgják?” – mondta a lap forrása, aki szerint így alakul ki az igazságszolgáltatásban egy sajátos kettős mérce. A „keményen dolgozó kisemberek” balhéit kőkeményen kivizsgálják, a valós vagy vélt jó politikai kapcsolatokkal rendelkező személyek esetében pedig megy a „finomkodás”.

Hetek / atv.hu (Címlap: Földi László. A szélsőségek erősödhetnek.- Fotó: atv.hu)