A drágulással az árak továbbra is messze elmaradnak egykori csúcsaiktól, azonban az autósokat érthetően foglalkoztatja, mi áll mögötte és meddig folytatódhat az emelkedés. A Szíriában végrehajtott amerikai légitámadás hosszabb távú olajpiaci hatásai ugyan ma még nem láthatók előre, azonban a közel-keleti térség időről időre fellángoló konfliktusai rendszerint emelkedő olaj- és üzemanyagárakat vonnak maguk után. 

A magyar autósok zsebe is megérzi Trump támadását?

Amit az OPEC és más olajországok összehangolt akciójának nemigen sikerült elérnie, azt Donald Trump hamar elintézte: élesen megugrottak a nyersolaj árfolyamok azt követően hogy az Egyesült Államok elnöke bejelentette, rakétatámadást rendelt el Szíria ellen. A légicsapás hírére az árfolyamok hirtelen 2 százalék körüli, illetve azt meghaladó mértékű emelkedésbe kezdtek, később azonban ismét dél felé fordultak. Pénteken délután mind a Brent, mind a WTI jócskán 52 dollár fölött tartózkodott. 

Forrás: portfolio.hu

Az olajárak 2015 után az OPEC és más olajországok által tavaly év végén bejelentett kitermeléscsökkentés hatására emelkedtek hosszú idő után ismét 50 dollár fölé. Újabb erős piacmozgató fejlemények hiányában az árak az idei év első hónapjaiban e szint körül stagnáltak, majd nagyrészt a piaci túlkínálattal kapcsolatos félelmek, és a várakozásoknál nagyobb készletek hatására március elején újból 50 dollár alá süllyedtek.

Az utóbbi emelkedés mögött egyértelműen a közel-keleti térségből érkező hírek állnak, azonban ahogyan a piaci kommentárok, úgy az árfolyam alakulása is azt jelzi, hogy egyelőre korlátozott hatást gyakorolnak az árakra. A globális olajellátást tehát a piac szerint nem fenyegeti az incidens. Szíria nem tartozik a legnagyobb kitermelők táborába, azonban közel-keleti elhelyezkedése, valamint a nagy olajkitermelő országokkal való szoros kapcsolata miatt a piacon aggályok alakultak ki hogy a konfliktus esetleges kiterjedése zavart okozhat az ellátásban. Szíria kitermelése a 2008-2010-es időszak 400 ezer hordós szintjéről 2016-ra 35 ezer hordóra süllyedt, amellyel már csak a 66. a legnagyobb olajtermelők világranglistáján. A Szíriával határos Irak ugyanakkor az OPEC második legjelentősebb kitermelője, napi mintegy 4,43 millió hordós olajkitermeléssel (márciusi adat).

Érzékeny reakciók

Az olaj árfolyama meglehetősen érzékenyen reagál a közel-keleti, észak-afrikai geopolitikai feszültségekre, mivel a globális olajtermelés mintegy 40 százaléka a térségben realizálódik - ez az utóbbi években is többször kiderült, az arab tavasz vagy éppen az egyiptomi zavargások idején. A térségbeli államok között Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak is a világ tíz legnagyobb olajkitermelő országa közé tartozik. Márpedig amennyiben ezek a kapacitások csökkennek vagy kiesnek, az már komoly fennakadásokat okozhat az ellátásban és jelentősen megemelheti az olaj világpiaci árát. Az is kérdés, hogy Irán és Oroszország mint a szíriai Aszad-rezsim közeli szövetségesei hogyan reagálnak majd a helyzetre. Mindez pedig bizonytalanságot okoz az olajpiacon is.

Amennyiben a konfliktus nem terjed tovább, és a légicsapás nem okoz nagy feszültséget Oroszország és az Egyesült Államok között, az esemény nem jár majd jelentős hatással a globális olajellátásra, így az árakra sem a Nomura szerint, amely 2017-ben a katonai fellépés ismeretében is továbbra is 60 dolláros átlagos Brent árfolyammal számol elsősorban fundamentális alapon. A nagy elemző házak általában hasonló prognózisokat tartanak érvényben, tekinettel arra, hogy a piac fundamentális tényezői továbbra is túlkínálatra utalnak: az amerikai nyersolaj készletek rekord szinten állnak, a kitermelés pedig az USA mellett más országokban is erőteljes és bővül - az OPEC megállapodás ellenére is.

A fentiekből következően a magyarországi kiskereskedelmi benzin- és gázolajárakra értelemszerűen legfeljebb szintén korlátozott hatással bírnak majd a fejlemények. Ezzel együtt érdemes rajta tartani figyelmünket a híráramon. Ahogyan Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek fogalmazott,

egy hirtelen közel-keleti háborús konfliktus, amely kínálati kieséssel járna, például kapásból 600 forintos benzinárat lenne képes okozni.

Mi van a háttérben?

A hazai üzemanyagárak eheti emelkedése ezért természetesen még nem a szíriai események hatására alakult ki. A jelenleg átlagosan 359, illetve 356 forintos benzin- és gázolajárak még mindig messze elmaradnak a 2012-ben elért, 450 forint körüli csúcsoktól, ugyanakkor már jelentősen meghaladják a 300 forint alatti mélypontot. 

Forrás: portfolio.hu

A hazai kiskereskedelmi árak mozgása leköveti az olaj és a finomított termékek árfolyamát. Az árak mintegy 60 százalékát azonban adók teszik ki, a fennmaradó részben a termelői áron és árréseken keresztül érvényesülnek a piaci mozgások. Ebből is következően a nemzetközi finomított termékárak változásai nem érvényesülnek 100 százalékban a magyarországi kiskereskedelmi árakban. A magyar autósok zsebe is megérzi Trump rakétatámadását?

A kiskereskedelmi árak alakulásában tehát elsődlegesen meghatározó szerepe a finomított termékáraknak van. A Brent árfolyam múltbeli alakulását szemügyre véve megállapítható, hogy a finomított termékárak viszonylag szorosan követik a nyersolaj árát. A Brent 5 dolláros, körülbelül 10 százalékos drágulása a nemzetközi benzin jegyzésárakban ennél nagyobb, a dízel jegyzésárakban viszont ennél valamivel kisebb mértékű emelkedéssel jár. A hazai kiskereskedelmi üzemanyagárakat a dollár/forint árfolyam alakulása is befolyásolja, 2017 eddig eltelt időszakában az árfolyam viszonylag szűk sávben, 284 és 294 forint között. 

Forrás: portfolio.hu

A CIF Med benzinár 2016 februárjában érte el legutóbbi mélypontját, amikor 90 dollár közelébe süllyedt. A hazai benzinár ekkor 300 forint alá került egy rövid időszakra, majd az olaj- (és finomítotttermék-) piac talpra állásával napjainkig 360 forint közelébe emelkedett. Az áremelkedés mintegy 20 százalékos mértéke jócskán elmarad a forintra átszámított finomított termékár közel 80 százalékos emelkedésétől.

Forrás: portfolio.hu

Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a hazai adószabályozás változási nyomán időközben módosult az üzemanyagok jövedékiadó-tartalma is. A tavaly nyáron elfogadott jövedékiadó-törvény értelmében az olaj árának függvényében változik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ha 50 dollár alatt van az olajár negyedéves átlaga, akkor 5 forinttal több jövedéki adó rakódik a benzinre, és 10 forint plusz a dízel literjére.

Ennek következtében automatikusan csökken az üzemanyagok jövedéki adója április elsejétől: a benzinár 6,35, a gázolajár pedig 12,7 forinttal csökkenhetett, amennyiben az üzemanyag-kiskereskedők teljes egészében átadják az adócsökkenés hatását a fogyasztóknak. (Mind a két tételre rárakódik z áfatartalom, így jön ki a 6,35 forintos, illetve 12,7 forintos árváltozás.) A kereskedők a jelek szerint nagyrészt érvényesítették az adócsökkentésből eredő hatást a fogyasztói árakban is, más kérdés, hogy mindez nem tartott túlságosan sokáig.

Összességében elmondható, hogy a hazai benzinárak alakulásában a finomított termékárak mellett jelenleg a közel-keleti geopolitikai kockázatok szerepe minimális. Ez a helyzet természetesen gyorsan változhat, jelenleg azonban az OPEC tervezett lépései, az olajkitermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos várakozások, illetve a készletadatok foglalkoztatják az olajpiacot. A finomított termékekhez alapul szolgáló olajárakat illetően a várakozások meglehetősen széles skálán szóródnak az idei évre, a mértékadó szervezetek és befektetők 50-60 dollár körül, vagyis abban a sávban várják a fekete aranyat, mint ahol jelenleg is tartózkodik.

Erről az oldalról tehát nagy elmozdulások nem valószínűsíthetőek, és amennyiben az olajárak nem folytatják a 2016 elején kezdődött talpraállásukat, illetve a finomítói kapacitások tekintetében nem következik be nagyobb visszaesés, úgy a finomított termékek árában sem számíthatunk nagyobb elmozdulásra. A geopolitikai konfliktus esetleges kiterjedése mellett az OPEC olajárakat megtámogató valószínű további lépései azonban tovább segíthetik az olajár emelkedését, ami előbb-utóbb a hazai üzemanyagárakban is jelentkezni fog.

portfolio.hu