Az EJEB fellebbviteli fórumként működő nagykamarája 16 szavazattal 1 ellenében azt a döntést hozta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkelyét.

A bíróság indoklása szerint a magyar hatóságok által hivatkozott hazai választási törvény rendelkezései nem tették lehetővé a felperes számára, hogy számoljon azzal, hogy a mobilalkalmazás biztosítása büntetőeljárást vonhat maga után.

Az EJEB már 2018 januárjában hozott elsőfokú ítéletében elmarasztalta a magyar hatóságokat az ügyben, és 3330 euró (mintegy egymillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a felperesnek. Az ítélet azonban nem volt jogerős, és a magyar állam fellebbezést nyújtott be ellene, amelyet 2018 májusában fogadott el az EJEB öttagú tanácsa, így a másodfokú fórumként működő nagykamarára bízták az ügyet, amely hétfőn hozta meg végleges döntését.

Az ügy előzménye, hogy az MKKP a 2016. október 2-i, migrációs kvótáról szóló népszavazás előtt arra buzdította a választópolgárokat, hogy szavazzanak érvénytelenül és szavazólapjuk fényképét osszák meg az applikáció segítségével. A Nemzeti Választási Bizottság 800 ezer forintos bírságot szabott ki a voksolás titkosságának megsértésére hivatkozva, azonban ezt a Kúria később ezt 100 ezer forintra mérsékelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság elutasította a párt beadványát, így az MKKP - miután kimerítette az összes hazai jogorvoslati lehetőséget - az EJEB-hez fordult.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek az ET mind a 47 tagállama részese. Az EJEB határozatai kötelezőek a szervezet tagországai számára.

(MTI)