A Danone Magyarország megbízásából készült kutatás szerint, bár a többség rendszeresen fogyaszt fehérjében gazdag ételeket, az ezzel kapcsolatos tudatosság még hagy némi kivetni valót maga után, és sokaknál jelentkeznek olyan tünetek, amelyek akár fehérjehiányra is utalhatnak.

A megkérdezettek 71%-a napi 1–2 adag fehérjedús ételt eszik. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válaszadók 64%-a egyáltalán nem követi nyomon a fehérjebevitelét, és csupán 1% tudja pontosan, mennyi lenne számára a javasolt napi mennyiség.

A hal és a tengeri ételek szinte teljesen hiányoznak az idősebbek étrendjéből, szójatermékek és növényi tejhelyettesítők is majdnem ismeretlenek számukra. Az elsődleges fehérjeforrást a körükben a húsfélék adják, 70%-uk heti több alkalommal fogyaszt belőlük, és csak 2%-uk az, aki ritkán vagy soha. A tejtermékek is nagy népszerűségnek örvendenek, a válaszadók több mint fele naponta 1-2 adaggal fogyaszt belőlük. A növényi fehérjeforrások között a hüvelyesek és a diófélék (jellemzően heti 1-2 alkalommal való) fogyasztása jellemző.

A 60 év felettiek is aktív életmódot folytatnak: 70% legalább heti 3–4 napon végez valamilyen testmozgást, legyen szó sétáról, kertészkedésről vagy könnyű edzésről. A sportot követő fehérjepótlásról ugyanakkor csak kevesen gondoskodnak (összesen 23% tesz így legtöbbször vagy minden alkalommal), 79%-uk soha nem fogyaszt fehérjetartalmú élelmiszert sportolás után.

A kutatás arra is rámutat, hogy a 60 év felettiek étkezését számos nehézség befolyásolja. 15%-uk küzd étvágyproblémákkal, és 12%-uknál a gyógyszerszedés rontja az étvágyat. A rágási és nyelési nehézségek 29%-ukat érintik, ami jelentősen beszűkítheti az étrendjük változatosságát.

A fehérjehiányra utaló jelek közül leggyakrabban az izomgyengeséget (23%), a fáradékonyságot (21%) és a mozgásban tapasztalt nehézségeket (47%) említették. Akadtak, akik lassabb sebgyógyulásról (11%) vagy gyakoribb megbetegedésekről (7%) számoltak be. Bár sokaknál a tünetek nem jelentkeznek, a felmérés világosan mutatja, hogy a tudatosság hiánya és az étkezési nehézségek miatt a korosztály jelentős része veszélyeztetett a fehérjehiány szempontjából.

„Az idősebb generáció egészsége és aktivitása szorosan összefügg a megfelelő fehérjebevitellel. Kiemelten fontos, hogy az idősebbek körében ne csak az étkezések rendszerességére, hanem a fehérjebevitel minőségére és mennyiségére is nagyobb hangsúly kerüljön. Az edukáció, a személyre szabott dietetikai tanácsadás, a speicális fehérjedús gyógyászati célú élelmiszerek, tápszerek segíthetnek abban, hogy a 60 év felettiek egészségesebben, aktívabban és kiegyensúlyozottabban élhessenek” – hangsúlyozta Szűcs Zsuzsanna, a kutatás szakmai partnere, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

*A kutatás módszertanáról  
A kutatást a Szinapszis közvéleménykutató végezte 2025 júniusában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének támogatásával és szakmai útmutatásával. Az adatfelvétel 600 fős mintán, mely nem, kor és régió tekintetében reprezentálja a 18-60 év közötti lakosságot.   
A kutatás részletes képet nyújt a magyar lakosság fehérjebevitelével kapcsolatos szokásairól és akadályairól, miközben rávilágít arra, hogy van még tér a tudatosabb életmód fejlesztésére.