A magyar miniszterelnök zsarolható?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

A magyar miniszterelnök zsarolható?

2018. szeptember 18. - 08:20

Európától keletre Putyin: „A kereszténység az orosz állam alapja…”

Nemzetközi értekezleteken és a Fidesz választói köreiben is gyakran téma az egykori KGB-alezredes Putyin és a volt ifjúkommunista Orbán barátsága és az a nem minden alapot nélkülöző feltételezés, hogy Orbán zsarolható...
"Akárhányszor újraválasztják Putyint vagy Orbánt, mindig romlik Oroszország, Magyarország és a Nyugat kapcsolata, és ez csak egyre rosszabb lesz. Amit viszont sokan elfelejtenek, hogy az orosz illetve a magyar gazdaság hosszú távon nem fogja tudni fenntartani Moszkva és Budapest agresszív külpolitikáját. Nem csoda, hogy az orosz, éppen úgy a magyar társadalmon belül is vannak olyanok, akik támogatják a jobb kapcsolatokat a nyugati országokkal, mert csak így lehet a szükséges gazdasági növekedést elérni" – így foglalta össze Anton Shekhovtsov, a bécsi Institute for Human Sciences munkatársa, mi várható a következő hat évben.
*

"UNTERGANG DES ABENDLANDES"
A Nyugat alkonya?

Shekhovtsov nem a levegőbe beszélt: a térség egyik legelismertebb Oroszország-szakértője évek óta vizsgálja Moszkva és az európai szélsőjobboldal kapcsolatát, a témában több könyvet is írt. Az ukrajnai születésű író-kutató az elmúlt héten Budapesten járt, ahol a Political Capital konferenciáján sem festett túl jó képet a Putyin-rendszerről.
"A legnagyobb probléma, hogy az orosz hatóságok saját agresszív viselkedésük foglyai lettek, és nincs más választásuk, folytatniuk kell ezt a politikát. Ha lazítanak az álláspontjukon, azt az ellenségeik – az ő nézőpontjuk szerint a nyugati országok – meghátrálásnak veszik majd" – mondta.
*

A MUZSIKOK TÁRSADALMA

Egyetértett vele Kiss Annamária, a Center for European Neighborhood Studies kutatója is. A szakértő szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszországban – hasonlatosan Magyarországhoz – egyre inkább nő a szakadék a gazdagok és a szerény jövedelmű vagy éppen embertelen körülmények közepette élők között.
"Moszkva nem engedheti meg magának a jelenlegi 1-2 százalékos gazdasági növekedést, legalább 5-7 százalékra lenne ahhoz szüksége, hogy támogassa a jelenlegi külpolitikáját" – mondta. Mindkét diktatúrának szüksége van az egyházak (a pravoszláv és a minden korban megvehető keresztény egyházak) segítségére. Hazánkban e segítséget a Kereszténydemokrata Néppárt, a KDNP biztosítja.
*

SZÉLSŐJOBB-SZÉLSŐBAL ÉS A FIDESZ

Akik egészen biztosan örülnek Putyin újraválasztásának, azok az európai szélsőjobboldali pártok, nem véletlenül gratuláltak ők elsőként is az orosz elnöknek. A legtöbben politikai vagy akár még pénzügyi támogatást is remélnek tőle, bár ez nem feltétlenül jelent közvetlen segítséget.
"Az európai szélsőjobboldali pártok modelljének lényegét támogatóikban, az otthoni kis- és középvállalkozásokban kell keresni. Ha sikerül lobbizással piacot szerezniük Oroszországban, akkor a vállalkozások anyagi hasznából a szélsőjobboldali pártoknak is visszajut valamennyi" – magyarázta a szakértő. A magyarországi nácik (akiknek a vezetője ellen, gyilkosság miatt jelenleg büntetőeljárás folyik) nem is tagadták az orosz vezetők támogatását.
Orbán már ott tart, hogy Irántól akar mini-atomerőműveket vásárolni, attól perzsa államtól, amelyik nem is oly' régen még a Jobbik Magyarországért Mozgalommal tárgyalt.
*
Érthető okokból hazánkban a szélsőbaloldali Munkáspárt, az anyagi/pénzügyi előnyöket remélő, gyenge lábakon álló szélsőjobb (például a Magyar Nemzeti Arcvonal és a vele szövetséges organizációk) – tovább Orbán Viktor és pártja, valamint a szintén zsarolható kereszténydemokraták. – A NATO már évekkel ezelőtt ott tartott, hogy a szövetség katonai vezetői nem osztanak meg semmiféle katonai titkot az Orbán-kormány illetékes minisztereivel, az Európai Unió pedig Magyarország kizárását fontolgatják jelenleg, a strasbourgi plenáris értekezleten legutóbb hazánk miniszterelnökét ültették a vádlottak padjára.
*

Kollár Erzsébet,
a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
alapító tagja (Wien-Düsseldorf, 2018. szeptember 17.)