h i r d e t é s

A magyar történelem legnagyobb válságkezelő blöffje

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A magyar történelem legnagyobb válságkezelő blöffje

2020. április 09. - 08:38

 

Így értékeli a nagy dérrel-dúrral bejelentett Orbán-féle csomagot Bodnár Zoltán, az MNB volt alelnöke.

Forrás: Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldala

Kijelentette, a miniszterelnök arról beszél, hogy a GDP 19-20 százalékát teszi ki a csomag, de egy csomó ezekből valahol már szerepelt az állami költségvetésben. Van, hogy szerinte csak átcímkézést látni. Az országvédelmi- és a foglalkoztatási alap most egy másik néven szerepel. - írja a Hírklikk

A miniszterelnök utalt arra, hogy a GDP 19-20 százalékát kitevő csomag jegybanki intézkedéseket is tartalmaz. Ezekről mi a véleménye?
 Az első tétel a Növekedési Hitelprogram Hajrá. Már bocsásson meg a világ, de egy komoly intézmény monetáris technikai eszköznek nem ad ilyen komolytalan elnevezést. Ezzel is kifejezésre juttatta Matolcsy György, hogy lelkesen támogatja Orbán Viktor gazdaságpolitikáját. 1000 milliárdról van szó, és ez a pénz valóban rugalmasan használható forgóeszközre, bérfizetésre. A kereskedelmi bankok nyújtják ezt a hitelt. Vannak jó elemei: például  2,5 százalék a kamatmaximum, amit a kereskedelmi bank kérhet, és a feltétel hogy a hitelkérelmet két héten belül el kell bírálni. Gyors hitelnyújtásra ösztönzi a bankokat. Ez csak június 30-ig létezik. Az ilyen hitelek után 2,5 százalék kamatot kérhetnek a bankok, amelyek a jegybanktól plusz négy százalékot kapnak. A kormány által a bankoktól beszedendő különadó egy nagy részét így a bankok meg tudják spórolni.

Nem lett volna-e látványosabb Matolcsy részéről, ha az alapkamatot emeli, amely már régen egy százalék alatt van? Nem nyugtatta volna meg ez jobban a piacokat?
Nincs jelentősége, hogy a jegybank ilyen körülmények között az alapkamatot emelje. Az alapkamat elvesztette jelentőségét. Ennél lényegesebb az egynapos betéti kamat és az egynapos hitelkamat, valamint a devizacsere-ügyleteknél alkalmazott implicit kamat. A piac új eszközként az egyhetes betétet figyeli inkább. Az eszköztár ad egyfajta rugalmasságot, és azt  a törekvést jól szolgálja, hogy biztosítja a bankrendszer likviditását.

A bankok kötelező tartalékának levitele nulla százalékra mit szolgál?
A  kötelező tartalék nulla százaléka azt jelenti, hogy összességében 250 milliárddal több használható pénz marad a bankoknál. Normális lépésnek tartom, hogy a likviditás biztosítása érdekében, ezt a pénzt kiengedi a jegybank. Nézzük viszont a növekedési kötvényprogramot. A kis és középvállalkozásoknak nem segít semmit, csupán a nagy cégeknek. Ez csak a válság végén lesz érdekes. Most az a fontos, hogy biztosítják a likviditást a bankrendszernek, forrást adjanak a vállalkozásoknak rugalmasan, és van még egy fontos elem: az állampapír és jelzáloglevél vásárlás. Magyar államkötvényt vásárol a jegybank, de nem az államtól, hanem a bankoktól. Aktívabb hitelezés miatt, a bankok eladhatják a náluk lévő állampapírt a jegybanknak. Kérdés persze, hogy milyen áron veszi majd meg ezeket a papírokat az MNB? Ösztönzés lenne, ha amikor eladják neki a papírokat a bankok, akkor jó árat adna értük, és nem alkalmazna mennyiségi korlátot. Az összes ilyen hitelnél azt kell mondani, hogy ezek fékezett habzású eszközök, rövid távú hatásuk amúgy korlátozott. A vállalkozásoknak nem az a gondjuk hogy fejlesszenek, hanem hogy túléljenek. 

Mitől nyugodott meg a forint árfolyama?
Nem Orbán Viktor hangzatos ígéretétől, hogy bejelenti minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagját, hanem azoktól a tervezett intézkedésektől, amelyeket Matolcsy jelentett be. A múltkor elmondtam, katasztrofális volt a jegybank korábbi kommunikációja, az is a mélybe lökte forintot. Most viszont az MNB intervencióra a forint erősödött, ebben jelentős szerepe volt a megkésett intézkedésnek. 

Azokról a – lakájmédia által hangoztatott – vádakról, miszerint Soros György ezúttal a magyar forint ellen spekulált, mit gondol?
Ez egy olyan ordenáré hazugság, hogy nyomdafestéket nem tűrő szavakkal tudnám csak kommentálni.

Matolcsy a sajtótájékoztatón győzelmi jelentéssel kezdte hirdetni hogy 250 milliárd osztalékot fizet az MNB az államnak. 

Csak szerényen hívnám fel a figyelmet arra, hogy 2015-ben, a be nem fizetett 2014-s eredményből nem fizetett osztalékot az államnak az MNB, hanem teljes egészében átadta az összeget a Pallas Athéné alapítványnak. Ez is egy vicc, hogy a jegybank-törvény értelmében, az osztalékfizetésről nem a tulajdonos magyar állam, hanem az MNB háromtagú vezérkara dönt.

Végezetül mit gondol a 13.havi nyugdíj úgymond visszaépítéséről?
Azt, hogy teljesen hülyének nézik a nyugdíjasokat. Ez a minden évben történő hetenkénti pénzadomány egy választási, nem pedig egy válságkezelő csomag. Azt sem adja vissza, amit a nyugdíjemelést meghaladó infláció elvesz a nyugdíjakból. És vigyázzunk: idén a gazdasági visszaesés miatt, nem lesz nyugdíjprémium sem! Az is fokozza a feszültséget, hogy a leggazdagabb nyugdíjas ugyanannyit kap, mint a legszegényebb.  Ez nagy fokú igazságtalanság! (hirklikk.hu)


 

h i r d e t é s