A parlamenten kívüli akciók, tüntetések és útlezárások az emberek kétharmada szerint eredményes eszközei lehetnek a kormányváltásra. A rabszolgatörvény esetében pedig 60 százalék szerint sztrájknak kell jönnie, hogy a törvényt visszavonják. De a Népszava által feldolgozott Pulzus-kutatás szerint az emberek 72 százaléka biztos volt abban, hogy a kormány a tiltakozások ellenére is elfogadja majd a túlóraszabályozás átszabását. Ijesztő következtetése a lapnak az eredmények összevetése alapján, hogy a magyarok a radikalizálódás felé tolódtak.

Parlamenten kívüli eszközöktől, és egyúttal parlamenten kívüli erőktől várja a kormányváltást a nagy többség, az ország több mint fele szerint radikális mozgalommal, tüntetésekkel, zavargásokkal buktatható meg az Orbán-kormány. A Pulzus közvélemény-kutató 18-60 évesek körében végzett e heti felmérése szerint ötből négyen egyetértenek a tüntetőkkel, 60 százalék szerint sztrájknak kell következnie - kezdi cikkét a Népszava.

A felmérés még a hét elején készült, a rabszolgatörvény elfogadása előtt, ahol az emberek 72 százaléka mondta azt, hogy a kormány a tiltakozások ellenére biztosan vagy valószínűleg elfogadja a rabszolgatörvényt, vagyis biztosak voltak abban, hogy a kormány a 49 százalékos választási eredményére kétharmados többséget szerző kormánypártok úthengerként viszik majd keresztül a jogszabályt.

Az ellenzék tehetetlenségéről is árulkodnak ezek a számok, így a parlamentáris eszközök elvetése és a radikalizálódás látszódik a Pulzus kutatásából: az emberek 45 százaléka látja csak úgy, hogy az ellenzékről szóló híradások jelentős szerepe lehet egy kormányváltásban, míg majd' ugyanennyien vannak, akik szerint ezek az eszközök jelentéktelenek. Ezzel együtt a médiának 68, a közösségi médiának 64 százalék tulajdonít meghatározó szerepet a Fidesz-kurzus útilapujának kiadásában.

Az emberek kétharmada a parlamenten kívüli akciókban - útlezárás, tüntetés - látja a leváltáshoz szükséges eszközöket. A válaszadók fele úgy látja, szerveződhet egy olyan radikális mozgalom, amely utcai jelenléttel és zavargásokkal vethet véget Orbán Viktor rendszerének, és 72 százaléknyian vannak azok, akik ezt a mozgalmat az utcán vagy parlamenti erővé válva egy választáson sikeresnek gondolnák. Viszont az emberek nem bíznak a jelenlegi ellenzékben: az említett radikális erőt túlnyomórészt párton kívüli szerveződésektől, civilektől várják a válaszadók. A Pulzus mérése szerint 60 százalék mondta ezt, és mindössze 13 százalék látja úgy, hogy a jelenlegi ellenzék bázisán épülhetne föl egy ilyen mozgalom.

A választók radikalizálódása azon is lemérhető, hogy a válaszadóknak kevesebb mint egytizede tartja elegendőnek a tüntetéseket, útlezárásokat, majd' kétharmad szerint más erőszakmentes formák jöhetnének, általános munkabeszüntetés például. Nem kevesen, 11 százaléknyian pedig még a zavargásokat és rongálásokat sem vetnék el, ha ezzel elkergethetnék Orbán Viktor kormányát - írja a lap.

De a pártpreferenciát mérő közvélemény-kutatások szerint a Fidesznek nincs mitől tartania, mögöttük vannak a magyarok. A Závecz Research Intézet novemberi felmérése alapján a biztos pártválasztók körében jelentős a Fidesz előnye, jelenleg 55 százalékos a tábora. A Jobbik 12, az MSZP 11, a Demokratikus Koalíció 8 százalékot ér el, a Momentum 5, az LMP 3 százalékon áll. Az összes választó között 36 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága. (napi.hu)