h i r d e t é s

A magyarok közel fele nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A magyarok közel fele nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte

2018. augusztus 23. - 19:17

Százból összesen kilenc munkavállaló maradt azon a pályán, amit a szülei, illetve tanárai nyomására választott.

Illusztráció: pixabay.com

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.

Meglepően kevesen, csupán a válaszadók 8 százaléka választotta az eredeti hivatását a magas kereseti lehetőség miatt. Közel kétharmaduk az érdeklődési köre alapján tanult tovább, ők azok, akik legnagyobb arányban (72%) maradtak a legmagasabb végzettségüknek megfelelő pályán.

A válaszadók 13 százalékát a szüleik, illetve tanáraik győzték meg arról, hogy mit érdemes tanulniuk, közülük csupán 9 százalék maradt az eredeti területén. A váltásnál fordulnak az arányok: minden harmadik munkavállaló a magasabb fizetést nevezte meg legfőbb motivációjaként.

Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak.

A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra

– értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője.  

Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen. 

A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is

– tette hozzá a szakember.

A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkeni.