A kutatás 2022. március 16. és március 19. között készült, 800 fő telefonos megkérdezésével. A kutatás mintája nemek, korcsoportok, iskolai végzettségi csoportok és településtípus szerint reprezentálja a 18 évnél idősebb magyar lakosságot – írja a kutatási összefoglaló.

A politikai törésvonal a felmérés alapján a gazdasági helyzetértékelésben is látványos: az ellenzékiek elsöprő többsége (93%) és a bizonytalanok (55%) nagyobb része úgy válaszolt, hogy a magyar gazdaság rossz helyzetben van, míg a kormánypárt támogatói nem fogadják el ezt a helyzetértékelést: a fideszesek 61 százaléka szerint igenis jó helyzetben van a magyar gazdaság, és mindössze 18%-uk válaszolt úgy, hogy válságot érzékel.

Az ellenzék a kampányhajrában azt hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságra az uniós támogatások hazahozatala jelentene megoldást, a kutatás alapján úgy tűnik, ez az üzenet a magyar társadalom többségének egyetértését bírja. A válaszadók többsége (57%) úgy gondolja, hogy Magyarország pénzügyi helyzete javulna, amennyiben az Európai Unió által a jogállami problémák miatt visszatartott támogatási pénzek megérkeznének az országba. Érdekesség, hogy az ellenzéki pártszövetség támogatóinál (52%) nagyobb mértékben értenek egyet ezzel az állítással a Fidesz-szavazók (70%), emellett a bizonytalanok relatív többsége (46%) is osztja ezt az álláspontot.

Az ellenzéki kampány fontos üzenete, hogy az uniós pénzeket az Orbán-kormány már nem, csakis egy új kormány tudja hazahozni Magyarországra – ez az állítás is találkozik a megkérdezettek többségének véleményével. Márki-Zay Péter a választók 51 százaléka szerint tudna sikeresen tárgyalni az uniós támogatások hazahozataláról, Orbán Viktorról ezt jóval kevesebben, csak 36 százaléknyian feltételezik. További egynegyednyien (24%) a mérsékelt sikert feltételező „talán van esélye” kategóriát választották.

A kutatásnak jelentős aktualitást adhat, hogy kiderült, Orbán Viktor pénteken levélben jelezte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, hogy mégis lehívná a helyreállítási alapban biztosított hitelkeretet, amit még tavaly visszautasított.

A miniszterelnök az Ukrajnából érkező több százezres menekülthullámmal, a háború és az uniós szankciók negatív gazdasági hatásaival indokolta döntését. A magyar kormány ráadásul azt is kéri, hogy soron kívül hagyják jóvá a korábban benyújtott helyreállítási tervet és a hitelkérelmet, és hogy Magyarország több pénzt kapjon az eredetileg meghatározottnál.

Csakhogy erre kevés esély van, hiszen az Európai Bizottság álláspontja szerint ehhez Orbánéknak „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.

Az Európai Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania. Ez pedig várhatóan egy elhúzódó folyamat lesz.

A helyreállítási alap eredeti kerete Magyarország számára 5800 milliárd forint volt – ennek 43 százalékát jelentette volna a támogatás, 57 százalékát pedig a kedvezményes hitel. Egyelőre viszont még a támogatások lehívására sem kapott engedélyt az EB-től a magyar kormány, hiszen nem hagyta jóvá a Bizottság a kormány által benyújtott helyreállítási tervet, mert abból hiányoznak azok a reformtervek, amelyekkel hatékonyabban lehetne fellépni a korrupció ellen. (Telex)