Középszinten 180 percük van az érettségizőknek. Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, az első feladatlapra 45 perc, a másodikra 135 perc áll rendelkezésre. Az első és második feladatlapon belül a rendelkezésre álló időt a diákok tetszés szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és a megoldás sorrendjét is meghatározhatják. Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó, vagy egyszerű feladatválasztós feladat is. A II. feladatlap több témakört érint és több részkérdésből állnak a feladatok.

Az emelt szintű vizsga 240 perces. Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A diákok a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja hasonlóan a középszinthez. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre.

A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak. A diákok mindkét szinten függvénytáblázatot, szöveges adatok megjelenítésére és tárolására nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak és erről nekik kell gondoskodniuk. (MTI)