Egy farkas, aki kölykeit egy nőre bízza, egy tigrisbébi, aki egy kiscicával játszik, vagy egy tengerész által megmentett fóka. Egyre több ilyen videó kering a közösségi médiában. A hozzászólások részben, míg egyes felhasználók gyorsan azonosítják a képeket mesterséges intelligencia által generáltként, mások érzelmeik rabjai maradnak, látszólag mit sem sejtve a kitalációról.

Ezeknek a videóknak pontosan az érzelmek felkeltése a céljuk. Ennek érdekében gyakran emberi érzelmeket és viselkedést tulajdonítanak az állatoknak . Ez azonban arra késztetheti az embereket, hogy elfelejtsék, az állatok vadon élő állatok, és kockázatot jelentenek az emberekre és magukra az állatokra nézve is. „Ez oda vezethet, hogy az emberek saját képeket és videókat szeretnének készíttetni vadon élő állatokkal, és ez ahhoz vezethet, amit mi „önző szelfiknek” nevezünk” – mondta Chris Lewis, a Born Free Foundation fogságban való kutatásával és szabályozásával foglalkozó menedzsere csapatunknak.

Lewis szerint ez a tendencia arra ösztönzi az utazókat, hogy közvetlen kapcsolatot keressenek a fogságban tartott állatokkal, amelyeket gyakran szörnyű körülmények között tartanak. Hozzájárul az állatok „árucikké válásához” is, puszta szórakoztatási tárgyrátává silányítva őket. „Ez a kívánatosság ezután nagyobb nyomást gyakorolhat a vadon élő állatokra” – mondta csapatunknak. „Ez nemcsak ahhoz vezethet, hogy a vadon élő állatokat begyűjtik a vadonból, és illegálisan értékesítik, hogy háziállatként tartsák őket, hanem bántalmazás céljából is felhasználhatják őket tartalom előállítására.”

Ezekben a videókban az embereket megmentőkként ábrázolják, akik hálás állatokat segítenek. A tudósok szerint ez a narratíva eltereli a figyelmet az állatokat fenyegető valódi veszélyekről: a szennyezésről, az erdőirtásról és az élőhelyek pusztulásáról, amelyeket mind emberi tevékenység okoz.

Veszély a vadon élő állatok védelmére

A spanyolországi Córdobai Egyetem kutatói egy tanulmányukban egy másik következményre is figyelmeztetnek : bemutatják, hogyan csökkentik ezek a képek a veszélyeztetett fajok védelmének sürgősségére vonatkozó tudatosságot. A tigrisek, farkasok vagy elefántok állandó jelenléte a közösségi médiában a bőség hamis érzetét kelti, még akkor is, ha ezek a képek tisztán kitaláltak. „Azt a hamis benyomást keltheti, hogy szélesebb körben elterjedtek, mint amilyenek valójában” – mondta Francisco S. Tortosa, a Córdobai Egyetem Zoológiai Tanszékének professzora és a tanulmány társszerzője. Ez ahhoz vezethet, hogy kevesebb erőforrást különítenek el az állatvédelemre.

Tortosa számára ezek a videók elmélyítik a természettől való már amúgy is jelentős elszakadás érzését. 

Nem lehet minden állatot minden helyen megtalálni. Egy adott fajnak vannak meghatározott élőhelyei. De ezt a valóságot teljesen felborítják ezek a videók, ahol váratlan helyeken találhatunk állatokat. Így egyesek egy teljesen zavaros valóságot érzékelnek. Szerintem fontos, hogy legyen tudásunk. Nem védjük azokat a dolgokat, amiket nem ismerünk.

(FRANCE24)

Címlapkép: Emberek által megmentett állatokat bemutató videók terjedtek a közösségi médiában. Kiderült, hogy mesterséges intelligencia generálta őket.  © Observers