A munka alapú társadalom orbáni álmából - 2018-ra feleslegessé válnak Magyarországon a segélyek - mára annyi maradt, hogy a kormányhivatalok verejtékezve próbálnak megszabadulni mindenkitől, akinek pénzt kellene adni, hogy legalább kenyeret tudjon venni. Hónapok óta keringenek a hírek, hogy a járási hivatalok sorozatosan törlik az álláskeresők listájából az egészségi vagy szociális állapotuk miatt dolgozni képtelen embereket. A parlament Házbizottsága a héten elutasította, hogy sürgősséggel tárgyalják az LMP-nek az álláskeresőként nyilvántartott, de valójában munkaképtelen emberek védelméről szóló javaslatát. Szakértők szerint nem kizárt, hogy csak időt akart nyerni a kabinet, hogy maga oldhassa fel az általa teremtett jogi ellentmondást, amivel potenciálisan 132 ezer ember legminimálisabb megélhetését sodorta veszélybe.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a hónap elején 16 oldalon át magyarázta el a döntéshozóknak és végrehajtóknak, miért mond ellent az alaptörvény és a foglalkoztatási törvény elveinek is az a gyakorlat, hogy a regisztrált munkakeresők közül kizárják, akinek fél-, vagy egy évig nem találnak olyan munkát, amit el is tud végezni úgy, hogy abba nem rokkan bele. Az ombudsmant egy nő kereste meg, aki 2015 óta kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht), mert 40 százalékos egészségkárosodása nem teszi lehetővé, hogy akár csak közmunkát vállaljon. Az ezt rögzítő szakvélemény alapján a fővárosi kormányhivatal XIII. kerületi foglalkoztatási osztálya nemrég törölte a munkakeresők nyilvántartásából. A 60 százalékosnak mondott munkaképességével nem lehet leszázalékolni, a törléssel viszont elveszítette a 22 800 forintos fht-t és ezzel együtt egészségbiztosítását is.

A foglalkoztatási szakemberekből álló Esély Labor Egyesület hasonló eseteket boncolgató kérdéseire válaszolva a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkára március elején megdöbbentő számokat hozott nyilvánosságra. A járási hivatalok tavaly tavasszal készült becslései szerint a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható álláskeresők köre elérheti a 132 ezer főt, közülük 53 ezren – a panaszoshoz hasonlóan – egészségi állapotuk miatt nehezen foglalkoztathatók, 78 ezren pedig súlyos szociális gondokkal küzdenek, ami akadálya munkavégzésüknek.

A történtek előzménye, hogy a kormány sokallta a fht-ban részesülők számát, ezért 2016 nyarán két ötlettel állt elő. Speciális közmunka-programot indított az ország 11 hátrányos helyzetű településén, összesen 300 fő bevonásával. Nem beszélnek róla, de a kísérlet csupa kudarc, a beharangozott országos kiterjesztés helyett idén is csak hasonló méretű próbálkozásra futotta. A másik, ennél sajnos nagyságrendekkel hatékonyabb megoldás: a szerencsétlen sorsú emberek kizárása a minimális ellátásból.

A nemzetgazdasági tárca egyik 2011-es rendelete rögzíti, hogy az álláskereső kizárható a nyilvántartásból, ha nem működik együtt a hatósággal, vagy nem képes munkába állni 30 napon belül, ha a munkaügyi központ állást ajánl neki. Ehhez jött egy tavaly nyári kormányhatározat, amiben a belügyminiszter, a nemzetgazdasági és a humán tárca vezetője közös feladatként kapta: találják ki, hogyan lehet törölni a beteg álláskeresőket a nyilvántartásból. A felszólítás arra nem terjedt ki, hogy ezzel párhuzamosan azt is oldják meg, miből élnek majd az ellátásból kizárt szerencsétlenek.

Czibere Károly szociális államtitkár érezhette, hogy ebből baj lesz, hiszen először 2016. június 13-án, majd 2017. február 20-án is körlevelet írt a megyei kormánymegbízottaknak, amelyben figyelmeztette őket, a szociális törvény alapján csak annak szüntethetik meg a támogatását, akit a foglalkoztatási osztályok „neki felróható okból töröltek” a nyilvántartásból.

Senki nem tudja, hogy a feltételezett 132 ezer emberből hányan szorultak ki a valóságban is mindenféle ellátási formából, s közben megkezdődött a közmunka leépítése is. Ha a parlament a mai költségvetési szavazáson elfogadja a közmunkarendszer ideinél 100 milliárddal kisebb támogatását, a Policy Agenda szerint várhatóan 30-40 ezer ember teljesen kiesik ebből a rendszerből is. A kisemmizettek száma folyamatosan nő, lecsúszásukat nemhogy megállítani nem tudja a kormány, de a példákból az látszik, inkább gyorsítani igyekszik. Úgy véli, megteheti, hiszen ők azok, akik állapotuk miatt sem védekezni, sem tüntetni nem képesek.

Szerző: Gulyás Erika / nepszava.hu