fbpx A pénzhez való viszony | CIVILHETES

h i r d e t é s

A pénzhez való viszony

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A pénzhez való viszony

2021. október 12. - 09:53

 

Nem tudom, miért, talán, mert így vagyok összerakva, talán, mert a társadalmi leszakadás problémájában dolgozok, vagy, csak mert igazságtalannak tartom, hogy tömegek élnek esélytelenségben, a pénzzel való villogás nagyon taszít, és egyszerűen felfogni sem bírom azokat a viszonyulásokat, amelyekhez nem tudom, miféle teljesítmény juttat hozzá embereket. 

Miközben tudom, ez a világ üzenete, "az vagy, amid van, amit mutatsz magadból, magadon, magad körül, mutathatod, mert megteheted….". Látom, ahogy nem tud ennek ellenállni az sem, akinek nagyon be kellene osztani a pénzt. Akik legalább a hó elején szeretik eljátszani a gazdagot. Nem maguknak, hanem a többieknek. Mutatni, kitenni a facebookra. És látom, ahogy ugyanígy ott van ez azoknál is, akik úgy tudják pozícionálni magukat, hogy nekik futja rá, akár hónap végén is. Bármikor. Ők állandóra vehetik ezt a szerepet. Ezt, ami a külvilágnak szól. Náluk is, épp úgy, mint a szegregátumokban.

Vajon miért nem elég, hogy tudják, nekik van… miért kell ehhez a "mindent megtehetek" érzést társítani?

Miért jön hozzá az a kommunikáció, metakommunikáció, ami csak arról szól, hogy nekik van? Talán, mert csak ez van? A pénz?

Egyre többet hallani ezt a szót is: proli. Negatívként persze, "mit akar ez a kis proli?", jelezve, hogy csóró, műveletlen, primitív…de mihez képest? Emblematikus sztori volt a jachtról a hattyúra szórakozásból ráugró "úriember" a horvát tengerparton. Biztosan nemcsak én emlékszem erre. Megtehette. Ezt is. Bármit. Akinek pénze van, cinikusan, provokatívan mindent megtehet. Kinek mi köze hozzá?

A pénz hatalom. Nyilvánvaló. És a hatalmat mutatni kell. A hatalomnak semmi sem ciki. Hiszen megteheti.
"Van az a pénz…"-hallani ezt is gyakran, amikor rácsodálkozunk, hogy a csudába bírta a nevét adni valaki valamihez, ami szerintünk vállalhatatlan, és korábban elképzelhetetlennek tartottuk, hogy ezt ő megtegye. Mert neki is más volt a véleménye. Egy darabig.

De úgy tűnik, mindenre akad ma már ember. Mert a pénz hatalom. Azzal lehet ma a legjobban motiválni, elkötelezetté tenni valakit. Pénzért képes valaki a szaktudását teljesen ellentétesen használni, mit korábban. A pénz gyógyír mindenre? Képes elhallgattatni a lelkiismeretet is?

Kellene nekem is másképp gondolni rá. Úgy gondolni az iskolánktól elvont kiegészítő támogatásra, hogy ne háborogjon az igazságérzetem. Ne gondoljak arra, hogy jövőre miből fogjuk bepótolni a hátrányos helyzetűek térítési díját, azt a 17 milliót, amire a digitális oktatás miatt annyira nagy szüksége volt az államnak. Miközben mi, adományokból sokmilliót fordítottunk arra, hogy a gyerekek otthon is tanuljanak, és a családok is túléljék valahogy. El kellene már engednem azt a "bíztató" mondatot, hogy "Jó a maga fundraising-je, úgy hallom…"

És nem kérdezni, hanem rántani egyet a vállamon, mikor az egyetemistával beszélgetek, hogy él, aztán, arról, hogy tudnak megélni az anyjával annyi pénzből… hogy a francba nem őröli fel a napi anyagi gond a lelkesedését, az erejét.. hogy diplomát szerezzen. Nem kellene kérdezni semmit. Csak tudomásul venni, hogy ez van. A tehetség és a pénz nem mindig találkozik. Sőt, úgy tűnik, egyre ritkábban.

Annyira elegem van. És tudom, nem mindenki ilyen, akinek pénze van. Ebbe próbálok kapaszkodni. Hogy van, aki más...

L. Ritók Nóra


 

Kommentek

h i r d e t é s