Európában nem tud felülkerekedni a populizmus, mert virágzik a bázisdemokrácia: egymást követik a tiltakozások, a polgárok egyesületekbe tömörülnek, helyi népszavazásokat kezdeményeznek, önvédelmi csoportokat alkotnak, így verik vissza a civil társadalom elleni támadásokat. Így látja a helyzetet Richard Youngs, a Carnegie Europe szakértője, aki a nemzetközi kapcsolatok professzora a Warwicki Egyetemen. (Új könyve a jövő hónapban jön ki, "Ellenállás és megújulás az illiberális korban" címmel.)

Mint megállapítja, az utóbbi évtized kemény volt az európai demokrácia számára. A drámai magyar és lengyel tekintélyelvű fordulatot kísérte a legnagyobb figyelem, de más kormányok is lecsíptek a polgári szabadságjogokból, a bírói függetlenségből, korlátozták a civil szférát.

A járvány csak fokozta a populizmusból fakadó bajokat, elterjedt a dezinformáció, összeomlott a közbizalom, nem alaptalan a vélemény, hogy komoly bajban van a jogállam. Csak éppen jelentős az ellenmozgalom a demokrácia védelmében. Egyre gyakrabban vannak spontán tüntetések főként a korrupció miatt, de fontos téma a demokratikus reformok sürgetése is. Ráadásul ezek az alulról jövő kezdeményezések sokszor pártalapításhoz vezetnek, amit a Momentum példája is igazol. Vagyis a polgári tevékenység át tud nőni pártpolitikába.

Ezzel párhuzamosan az EU lassan fokozza a nyomást a demokratikus játékszabályokat felrúgó kormányokra. Magyarországgal és Lengyelországgal küszködik ugyan, de javulás mutatkozik Romániában és Máltán. Ám mindez még nem elég a demokrácia lebomlásának megállítására. Nagyobb lélegzetű politikai változások szükségesek, ehhez azonban az eddiginél jobban össze kell fogni a sokféle próbálkozást. Igen erőteljes és radikális reformprogramot kell kidolgozni. Csak így lehet visszaszorítani az illiberális erőket és a mind nagyobb jogkört felhalmozó kormányokat. - írja a Guardian

Európában nem tud felülkerekedni a populizmus, mert virágzik a bázisdemokrácia

Egymást követik a tiltakozások, a polgárok egyesületekbe tömörülnek, helyi népszavazásokat kezdeményeznek, önvédelmi csoportokat alkotnak, így verik vissza a civil társadalom elleni támadásokat. Így látja a helyzetet Richard Youngs, a Carnegie Europe szakértője, aki a nemzetközi kapcsolatok professzora a Warwicki Egyetemen. (Új könyve a jövő hónapban jön ki, "Ellenállás és megújulás az illiberális korban" címmel.)

Mint megállapítja, az utóbbi évtized kemény volt az európai demokrácia számára. A drámai magyar és lengyel tekintélyelvű fordulatot kísérte a legnagyobb figyelem, de más kormányok is lecsíptek a polgári szabadságjogokból, a bírói függetlenségből, korlátozták a civil szférát.

A járvány csak fokozta a populizmusból fakadó bajokat, elterjedt a dezinformáció, összeomlott a közbizalom, nem alaptalan a vélemény, hogy komoly bajban van a jogállam. Csak éppen jelentős az ellenmozgalom a demokrácia védelmében. Egyre gyakrabban vannak spontán tüntetések főként a korrupció miatt, de fontos téma a demokratikus reformok sürgetése is. Ráadásul ezek az alulról jövő kezdeményezések sokszor pártalapításhoz vezetnek, amit a Momentum példája is igazol. Vagyis a polgári tevékenység át tud nőni pártpolitikába.

Ezzel párhuzamosan az EU lassan fokozza a nyomást a demokratikus játékszabályokat felrúgó kormányokra. Magyarországgal és Lengyelországgal küszködik ugyan, de javulás mutatkozik Romániában és Máltán. Ám mindez még nem elég a demokrácia lebomlásának megállítására. Nagyobb lélegzetű politikai változások szükségesek, ehhez azonban az eddiginél jobban össze kell fogni a sokféle próbálkozást. Igen erőteljes és radikális reformprogramot kell kidolgozni. Csak így lehet visszaszorítani az illiberális erőket és a mind nagyobb jogkört felhalmozó kormányokat. (Euractiv)

Karácsony Gergely a reményt testesíti meg egész Európa számára és ez fokozottan érvényes Németországra, illetve Franciaországra

A luxemburgi külügyminiszter szerint Karácsony Gergely a reményt testesíti meg egész Európa számára és ez fokozottan érvényes Németországra, illetve Franciaországra. Asselborn ezt azon a konferencián fejtette ki, amely a fővárosi önkormányzat, a CEU és a Political Capital szervezésében zajlik még ma is a fenntartható demokráciáról. Azt várják a főpolgármestertől, tette hozzá a vendég, hogy visszavezesse a jogállam, kisebbségi jogok tiszteletben tartásának útjára Magyarországot, amely rendkívül fontos.

Hogy miért vesz részt a tanácskozáson, arra azt válaszolta, hogy külügyminiszterként eljönni Budapestre, az már önmagában nagy kalanddal ér fel. De az úttal senki és semmi ellen nem kívánt protestálni, egyszerűen ki akart állni a demokrácia alapvető szabályai mellett.

Az eseményen a budapesti főpolgármester azt fejtette ki, hogy a jogállamot egyfajta veszély fenyegeti, de lehet ellene tenni. A helyszín, a CEU egyébként jelképes, mert a Közép-Európai Egyetem emigrációba kényszerült, noha az Európai Bíróság később jogellenesnek minősítette a vonatkozó magyar törvényt.

A jelentés kitér arra, hogy Karácsony képes megszólítani mind a dühös ellenzéki szavazókat, mind a kiábrándult, de határozatlan embereket. Ugyanakkor hiába favorizálja a Nyugat, idehaza az előválasztáson még meg kell küzdenie Dobrev Klárával, illetve Jakad Péterrel, akik nála megosztóbbnak és ellentmondásosabbnak számítanak.

Egyébként a demokrácia fórummal párhuzamosan csúcstalálkozót tartottak a V4-es fővárosok polgármesteri 19 másik kollégájukkal, hogy közreműködésükkel haladó hálózatot hozzanak létre a demokrácia és a sokszínűség védelmében. Varsó első embere azt hangsúlyozta, hogy ha jövőre Orbán nyer, az nagyon rossz hír lesz Európa számára. Közvetlenül azonban nem befolyásolja a lengyel fejleményeket. (Politico) / nepszava.hu