2000. elején ismeretlen tettes, feltehetőleg bérgyilkos lelőtte Reichardt Ignácot, a London Bróker Rt. volt tulajdonosát.

Az ügy számos elágazása között Buda-Cash szál is felbukkant, amint az a korabeli lapokból kiderült. Időutazás és lapszemle az atv.hu-n.

Reichardt alig egy hónappal korábban adott túl London Bróker-beli részesedésén, miután a cég működését 1999. augusztusában felfüggesztette az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) – számolt be az eseményekről a HVG 2000. január 22-i száma.

A hetilap szerint a London Bróker Rt.-nél egy névtelen feljelentés alapján kezdett vizsgálódni 1999 nyarán a felügyelet, és elég sok problémát találtak:
- hiányos volt a társaság információs rendszere
- hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez, miután az 1998-as az orosz tőzsdeválság „begyűrűzése” után a cég bajba került.

A HVG akkori értesülése szerint a London Bróker problémái nem kis részben a menedzsmenthez kötődő „nagybefektetők” céggel szembeni rendezetlen tartozásainak voltak köszönhetőek. Korabeli piaci pletykák szerint például az ingatlanbizniszben is érdekelt Reichardt a London Bróker Rt. egyik VIP ügyfelének, a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. (FIK) és a Budalakk-birodalom egyik tulajdonosának, Kovács Tibornak a strómanjaként is működött.

A természetüknél fogva nehezen bizonyítható híreszteléseket alátámasztani látszott a hetilap szerint, hogy az az Andrássy úti ház, amelyben a London Bróker székelt, a brókerház egy olyan cégtől vásárolta meg, amely korábban Kovács résztulajdonában volt, de a Kovács és a Rechardt család közös érdekeltségébe tartozott többek között a siófoki Albatrosz Hotel Kft. is.

Egy belháború és a Buda-Cash

A London Brókert érintő, a céget általában kevéssé kedvező színben feltüntető pletykák részben a FIK-ben és a Budalakk-birodalomban szintén érdekelt Rózsa Ferenctől eredtek, aki 1997-98-ban üzlettársával, Kováccsal valóságos jogi háborúba bonyolódott.  Rózsa azért jelentette fel Kovácsot, mert szerinte üzlettársa Reichardt hathatós támogatásával eltüntette az ő London Brókernél letétbe helyezett FIK-részvényeit, a közös tulajdonolt egyik Budalakk-cégből pedig 120 millió forintnyi készpénzt az ő tudta nélkül a London Brókerhez utalt át.

Mai szemmel különösen érdekes, hogy Kovács egyik alapító tulajdonosa, sőt 1998 áprilisáig igazgatósági elnöke volt a Buda-Cash Brókerháznak. A Buda-Casht (legalábbis formálisan) akkor hagyta el, amikor egyes budapesti kerületi önkormányzatok és a FIK között kirobbant elszámolási vita nyomán eljárás indult ellene.

Erről szintén a HVG számolt be 1998. augusztusában. A hetilap arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség egy ideig a Buda-Cashnél is nyomozott, miután valaki feljelentést tett, hogy hamis kárpótlási jegyekkel alapították a céget, ám e nyomozást megszüntették. Az viszont tény, hogy a három magánszemély – köztük Kovács – által alapított Buda-Cash létrejöttekor felhasznált 35 millió forintnyi kárpótlási jegy Kereskedelmi és Hitelbank által kiállított letéti igazolása a FIK Rt. nevére szólt. Rózsa Kováccsal szembeni vádjainak egyike az volt, hogy egy bizonyos Cota Kft. ügyvezetőjeként a társaság tulajdonosainak tudta nélkül pénzt utalt át a Buda Cashnek.

A FIK-ügy annak idején a parlamentben is téma volt. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 1999 végén arról tájékoztatta az őt a társaság ügyeiről kérdező SZDSZ-es képviselőt, hogy „a FIK Rt. vezetői ellen részben fiktív lakásértékesítések, részben az önkormányzatok irányába történő elszámolások elmulasztása miatt az elmúlt években négy büntetőügy indult.” A HVG korabeli beszámolója szerint ezek közül egy ügyből lett per. Itt „a VI., XIII. és XVIII. kerületi önkormányzatok sérelmére 32,4 millió forint értékre elkövetetett sikkasztással” vádolta meg az ügyészség Kovács Tibort, a FIK Rt. vezérigazgatóját.

Nagyágyúk és oroszok

Kovács és Rózsa háborúja a hetilap idézett, 2000 eleji cikke szerint masszív külső erősítéssel zajlott. Rózsa többek között a Legfelsőbb Bíróság egykori második emberét, Székely Gábor akkori főpolgármester-helyettest, egy volt NBH-főnököt, valamint Valenta Lászlót, az ORFK egykori gazdasági igazgatóját kérte fel FIK-tisztségviselőnek, míg Kovács Berecz János egykori MSZMP KB-titkár, Lakatos Ernő pártállami agitprop-osztályvezető tisztségbe emelésével válaszolt. Ám az egymás lejáratására szervezett akcióik eredményeként cégeik bajba kerültek. 1999 nyarán Rózsát letartóztatták, és még abban az évben mindkettejüket adócsalással gyanúsították meg.

Érdekesség, hogy a Budalakk-birodalom egyes részei az összeomlás után orosz kézbe, többek között az egykori Miss Universe,Okszana Fjodorova kezébe kerültek.

atv.hu (Fotó: valasz.hu)