A méltó megemlékezés alapjogára hivatkozva tiltotta be a BRFK az Együtt március 15-i demonstrációját, amely szétsípolta volna a központi megemlékezések körében megejtendő soros Tarlós- és Orbán-beszédeket a Nemzeti Múzeumnál. A rendőrség úgy ítélte meg, hogy a méltó megemlékezés amúgy nemlétező alapjoga erősebb, mint a véleménynyilvánításé, ezért a demonstrációt betiltja. A lépésről a HVG ügyvédje kifejezte véleményét, a hvg.hu pedig megkereste Tóth Balázst, a Magyar Helsinki Bizottság jogászát, hogy állásfoglalást kérjen.

Tóth szerint a képlet egyszerű: a rendőrség demonstrációt betiltó határozata jogsértő. Az alkotmánybíróság és a Kúria is kimondta (legutóbb épp 2017. február 14-én), hogy a gyülekezési törvényt a rendőrség nem értelmezheti kiterjesztő módon, azaz nem tilthat be másért demonstrációt, mint azért, ami a gyülekezési törvényben benne van. Ezek pedig:

• a bíróságok és a népképviseleti szervek munkájának akadályozása, tehát pl. a Parlament blokádszerű körbevétele
• a közlekedés blokkolása

A sípolás egyiket sem valósítja meg. Ez azt jelenti tehát, hogy a rendőrségnek nem lenne joga a betiltásra. De nem is a jogszerűség a lényeg: a szervezők akár a határozat kézhezvétele után beadhatják a jogorvoslati kérelmüket a közigazgatási bíróságra, erre három napjuk van, a bíróságnak pedig három napot ad a törvény az elbírálásra – az már hat, ezzel pedig már el is múlt március 15. Azaz a beszéd és demonstráció pillanatában a rendőrség tudván tudott jogsértő határozata lesz érvényben.

A rendőrség erőszakot is alkalmazhat majd március 15-én

Ilyenre egyébként volt már példa a Helsinki Bizottság praxisában is, a Pride felvonulását három egymást követő évben tiltotta be a rendőrség, a sértettek polgári peres eljárásban kaptak jogorvoslatot, amely kimondta a rendőri határozat jogsértő mivoltát, majd ezután kártérítési igényt nyújtottak be a szervezők. Ez most is járható út lesz – hiszen az Együtt bejelentette, hogy mindenképp megjelennek a múzeum előtt, és sípolni fognak.

A rendőrség Tóth szerint mérlegelheti, hogy a megjelent füttyögők jogsértő magatartást tanúsíthatnak, és feloszlathatja a demonstrációt. Felszólítja a füttyögőket a távozásra, majd ha ez nem történik meg, erőszakkal késztetheti őket távozásra.

Felmerül a kérdés, hogy mivel jelenleg tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van érvényben Magyarországon, ez nem ad-e jogosítványt a rendőrség kezébe a betiltásra? Tóth szerint nem, ráadásul erre nem is hivatkoznak a határozatban, tehát még ha mondana a demonstrációkról bármit is a válsághelyzetről szóló törvény, akkor sem kéne figyelembe venni. De nem mond.

Volt egyébként már jogi probléma a sípolásból, 2016. október 23-án a botrányos, verekedős Parlament előtti sípolás idején nem engedtek be síppal érkezőket a Kossuth tér elkordonozott részére a megemlékezést biztosító-szervező őrző-védő cég emberei. A sértettek akkor is jó eséllyel mentek perre kártérítésért.

Megkerestük a BRFK-t is, hogy vajon hogy fogják megkülönböztetni az Orbán mellett elismerően és ellene füttyögő vagy tapsoló embereket a közönség soraiban, de azt a választ kaptuk "a Budapesti Rendőr-főkapitányság jövőbeli, meg nem történt eseményekre nyilatkozni nem tud".

hvg.hu