Persze a párhuzamok nem itt érnek véget, mint arra az Országos Rendőr-főkapitányság minapi, az MTI-nek adott közleménye is rávilágít. Az ORFK kommunikációs szolgálata közölte, hogy a tavaly decemberben elrendelt nyomozást február 22-ei hatállyal megszűntették bűncselekmény hiányában.

Szerdán több portál a rendőrségi határozatra hivatkozva azt írta: „a nyomozás során megállapítást nyert, hogy Nikola Gruevszki mind a magyar-szerb államhatáron történő belépéskor, mind pedig az azt megelőző határátlépések során érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt".

Nikola Gruevszkit – aki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke – tavaly májusban ítélték el hivatali visszaélés miatt. November 12-én elfogatóparancsot adtak ki ellene, egy nappal később pedig ő maga tudatta egy közösségi oldalon, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért. Szkopje még aznap nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott ellene. Egy héttel később Gruevszki szintén a közösségi médiában jelentette be, hogy megkapta a menekültstátuszt Magyarországon.

Ezzel pedig alaposnak tűnik a gyanú, hogy a hatóságok kormányzati utasításra cselekedtek. Nincs ebben semmi újdonság, hiszen Orbán Viktornak még nemzetközi diplomáciai konfliktust is megér saját, meglehetősen szűk érdekköre védelme. Mi egyéb indokolná egyébként, hogy egy Szijjártó Péterhez hasonló egyedet nemhogy politika közelébe engedjen, de külügyminiszteri székbe is kerülhetett?

Szükségtelen volna a nyilvánvalót leírnunk, így maradnak a konzekvenciák. Azzal, hogy Gruevszki szabadon mászkálhat, jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot képez, hiszen Macedónia nemzetközi elfogató parancsot adott ki ellene. Hogy a Belügyminisztérium ezt következetesen megtagadja számításba venni, súlyos mulasztást követ el.