2014-ben az MVM több mint 27 millió euróval megvásárolta a Hargita megyei székhelyű Hivatalos KFT 90% -át, amely a megye patakain elhelyezkedő 6 törpe vízerőművet birtokolt.

A Hivatalos Kft. 50% -a egy ciprusi offshore cég, a Winsland Holdings Ltd. tulajdona. További 40% -ot a magyar HydroEnergy zrt. birtokol, amelynek tulajdonosa Lénárd András román állampolgár. Az a Lénárd András, akit budapesti kormányközeli kiadványok, majd a The New York Times is 2017-ben a multinacionális cégek ellen harcoló kistermelők hőseként mutatott be-jelen esetben a holland Heineken cég ellen.

A Hivatalos Kft.-ben birtokolt részvények eladása után piacra dobta az Igazi Csíki Sör névre hallgató kézműves sört, amiért a Ciuc márkát birtokló Heineken Romania cég beperelte. Az eset mediatizálásának és az Orbán kormány támogatásának köszönhetően Lénárd András a székely büszkeség szimbólumává vált. Csakhogy a csíkszentsimoni sörgyárba fektetett több millió euró Budapestről származik. A pénz útvonala kétirányú.

Egyrészt a magyar kormány által ellenőrzött MVM több millió eurót fektetett a kis Hivatalos Kft. megvásárlásába. Másrészt a Hivatalos Kft-ből származó több millió euró egy visszautat is megtett ciprusi és Kajmán szigeteki off-shore cégeken keresztül, Orbán Viktor társai által ellenőrzött területre kerülve, mint például Világi Oszkár, a Slovnaft cég (a MOL szlovákiai leányvállalata) vezérigazgatója és Világi Réka, ez utóbbi leánya.

A Hivatalos Kft.

Lénárd András soha nem tagadta, hogy sörgyárat az energiatermelő Hivatalos Kft-ben birtokolt részvényei eladása után tudta elindítani. Ahhoz, hogy megértsük miből állt a törpe vízerőműves üzlet, vissza kell mennünk tíz évet. A Hivatalos nevű céget 2007-ben alapították Hargita megyében. Egy évvel később az egyedüli részvényes bevette az üzletbe Lénárd Andrást. 2010-ben a cég kibővítette tevékenységét energiatermeléssel és energiaforgalmazással, hogy törpe vízerőművekbe fektessen. Ebből a célból elindította a procedúrát a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél. Az effajta üzletek kirobbanási időszaka volt ez, amelyet a román állam támogatott. A stratégia egyik célja az volt, hogy 2015-re a Romániában előállított zöld energia egynegyede törpe vízerőművekből származzon.

Ezt az energiát az állam felvásárolta a privát befektetőktől az Electrica SA társaságon keresztül, majd betette az országos energiahálózatba. A befektetők minden vízerőművel előállított megawatt óráért egy bizonyos számú zöld tanúsítványt kaptak. Később bebizonyosodott, hogy ezek a mini vízerőművek, amelyek általában a hegyi kisebb vízfolyásokra épülnek, ökológiai veszélyt jelentenek, mert a patakok hozamát a kritikus mértékig csökkentik, ezáltal veszélyeztetve az élővilágot.

Mikro vízerőművek- nem jövedelmező, a természetet veszélyeztető létesítmények

„A mikro vízerőművek építésének ilyen mértékű igénylése és a jóváhagyásra irányuló nyomás valódi oka az aránytalan gazdasági előny.

Az Országos Energiaszabályozói Hatóság (ANRE) legfrissebb jelentése szerint 2013 májusában számolták ki, hogy a három zöld tanúsítvány összege megawattonként túl magas, és 25% -os csökkentést javasoltak, ami 2,3 zöld tanúsítványt jelent. Valójában az a helyzet, hogy drágább villamosenergiát fizetünk ki egy olyan energetikailag veszteséges létesítmény hasznára, amely tönkreteszi a természetet és a tájat”. Részlet a „Microhidrocentrale, macroprobleme” c. 2014-ben a National Geographic magazinban megjelent cikkből.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől (APM) megszerzett dokumentumok szerint a Hivatalos Kft. 2010-ben bejelentette szándékát 8 mini vízerőmű létesítésére Csíkszentmárton, Csíkszentgyörgy és Kászonaltíz településeken, három vízfolyásra: az Uz patakra és két mellékvizére.

A környezetvédelmi ügynökség akkori határozata kimondta, hogy a Hivatalos cég projektje „nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá”, azaz nem jelent veszélyt a környezetre.

2012 júliusában a csíkszentmártoni községháza jóváhagyta egy 7.600 négyzetméteres terület ideiglenes elfoglalását egy magas feszültségű vezeték elhelyezése céljából, amely a környék mini vízerőműveit, amelyek együttes beépített teljesítménye 6,98 MW, az országos energiahálózathoz csatolta. Végül a 138/2013.05.27-i környezetvédelmi engedély szerint a Hivatalos Kft, 6 mini erőművet létesített 23 km távon. Egy akkori miniszteri rendelet alapján, amely a Natura 2000 határát hivatott kiterjeszteni, Lénárd létesítménye egy ilyen védett területre, az ún. Nemere- Lápos vidékre esett.

2011-ben a mikro vízerőművek megépítését megelőzően az alapító Hivatalos cég visszavonult a 2010-ben alapított, Lénárd András személyében egyetlen alkalmazottal rendelkező HydroEnergy Zrt. javára. Ebből a pozícióból, illetve kinevezett adminisztrátorként Lénárd ellenőrzés alatt tartotta a Hivatalos Kft.-t.

Az év legfontosabb döntése volt a cég 10%-nak átengedése a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházmegye Nyugdíjpénztárának. Az egyházmegyét Kató Béla képviselte, akit 2013-ban püspökké választottak. Megpróbáltunk megtudni az Erdélyi Református Egyházmegye Nyugdíjpénztárának jelenlegi igazgatójának hivatalos álláspontját. megkérdeztük, hogy a reformátusok miként kerültek ebbe az üzletbe és milyen kockázatot vállaltak, tekintve, hogy a nyugdíjasok pénzét fektették be. Két hét várakozás után sem kaptunk választ.

Az üzletbe beszáll a Winsland Holdings off-shore cég

Érdekes, hogy a Hivatalos Kft. addig nem mozdított egy követ sem a patakokban, amíg jelentős változás nem történt a részvényeseket illetően. A 2012-es évi kereskedelmi nyilvántartó adatai alapján a Hivatalos Kft. részvényeinek 50%-át egy ciprusi off-shore cég, a Winsland Holdings Ltd. vásárolta meg. (csak érdekességképpen a Wins land angolul azt jelenti „földterületet nyer”). A Winsland romániai képviselője Csigi Levente üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári első embere. Az EMNT egy Tőkés László által az RMDSZ-re egy fajta alternatívaként létrehozott struktúra. Ugyanakkor Csigi a kolozsvári székhelyű Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKI) igazgatója is volt.

Az összeg, amelyért a Winsland Holdings átvette a Hivatalos Kft. részvényeinek 50%-át a társaság alaptőkéjének növelésével…104 euró. Telefonos kapcsolatfelvétel után Csigi Levente azt mondta, nem emlékszik a tranzakcióra és 2014 óta már nem képviseli a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Nem volt hajlandó kommentálni tevékenységét ebben az üzletben.

E változások eredményeként 2012-ben a Hivatalos Kft. részvényeseinek eloszlása a következő volt:

• Winsland Holdings- 50%
• HydroEnergy Zrt (Lénárd András tulajdonában levő magyar cég)- 40%
• Erdélyi Református Egyházmegye Nyugdíjpénztára- 10%

A Winsland Holdings 2014-es évi pénzügyi beszámolója alapján- amelyet egy összeg ellenértékében ki lehet kérni a ciprusi hatóságoktól – ez az off-shore cég 2013 és 2014-ben 11,5 millió, illetve 10,8 millió eurót pumpált a Hivatalos Kft.-be. Összesen 22,3 millió eurót.

A magyar állam az MVM-en keresztül több mint 27 millió eurót fizet egy Hargita megyei cég átvételéért

2014ben egy lényeges lépés történik: a Winsland eladja részesedését a Hivatalos Kft-ben az MVM Partner Bucharest Kft-nek, az MVM romániai leányvállalatának.

Az MVM Magyarország nemzeti energiatermelője, a Paks-i Atomerőmű tulajdonosa. A Winsland az MVM-től Hivatalos 50%-áért 5,8 millió eurót kapott. Ugyanekkor a magyarországi HydroEnergy Zrt. (azaz Lénárd András) is eladja a maga 40%-át a Hivatalos Kft-ből az MVM-nek. (Érdekes, hogy a Református Egyházmegye Nyugdíjaspénztára megtartja a maga 10%-át).

Az MVM 2014-es éves beszámolója szerint a tranzakció teljes összege, amelyen keresztül az MVM megvásárolta a Hivatalos Kft. 90% -át, 27,8 millió euró volt. Ebből az összegből – a jelentés szerint – 17,3 millió euró a “Hivatalos SRL által a korábbi tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök feltételezett értéke”. Más szóval az állami tulajdonban lévő MVM fedezte a Hivatalos Kft adósságait a Winsland Holdings irányába, amely több mint 22 millió eurót pumpált a Hargita vállalatba.

Ha figyelembe vesszük, hogy a Winsland visszakapta az adott kölcsönt, és 2012-ben 104 euró szimbolikus összegért megvásárolta a Hivatalos Kft felét, akkor az következik, hogy két év alatt ez az off-shore cég legalább 5,8 millió euró hasznot húzott ebből az üzletből (részvényeinek eladása az MVM-nek).

Ami Lénárd András nyereségét illeti 3 évvel azután, hogy átvette a Hivatalos Kft vezetését, számoljunk:

27,8 millió (az MVM által fizetett teljes összeg)- 17,3 millió (a Hivatalos Kft tartozása a Winsland felé)- 5,8 millió (a Winsland profitja)=4,7 millió euró.

2015 februárjában a szaksajtó lehozta, hogy ez a tranzakció megpecsételte Magyarország nemzeti energiatermelőjének, az MVM-nek a bejövetelét a romániai energetikai piacra. A magyar állam ily módon, az MVM közvetítésével, megvásárolt egy Hargita megyében található 6 mikro vízerőművet. A tranzakció teljes értéke meglepő, tekintve, hogy 2014-ben a szubvenciók utáni hajsza alább hagyott: a zöld tanúsítványok értékét Bukarest kormányhatározatok által lecsökkentette, megpróbálva a piacon levő tanúsítványok inflációjának hatását ellensúlyozni.

Annak érdekében, hogy valamelyest fogalmat alkossunk egy ilyen mikro vízerőmű értékével kapcsolatban, felkerestük Otilia Nutu-val, az Expert Forum nem kormányzati szervezet infrastruktúra és energia elemzőjével. Elmondása szerint 2011-2013-as időszakban az állami tulajdonban levő Hidroelectrica cég árverés útján akart eladni 32 mikro vízerőművet.

Egy mikro vízerőmű kikiáltási ára 700.000 és 900.000 euró között mozgott/ termelt megawatt. 2015-ben remus Borza, a Hidroelectrica akkori jogi képviselője úgy nyilatkozott reméli, hogy 70 millió lejt (kb. 16 millió eurót) kap a 32 mikro vízerőmű teljes csomagjáért. Figyelembe vehetjük, hogy a Hidroelectrica erőművei régebbiek voltak, mint a Hivatalos Kft tulajdonában levők, és technológiájuk is csökkentette az árat. De még így is az MVM által a Hargita megyei holmi kis patakokra felszerelt 6 mikro vízerőműbe beruházott 28 millió euró duplája a Hidroelectrica által árverezett 32 erőműnek.

Visszatérve a Hivatalos Kft-re, amely akkor már az MVM Energy Romania nevet viselte, 2015-ben Lénárd András lemondott a cég adminisztrátori tisztségéről. Az MVM csak 2017 októberében kérte a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől a környezetvédelmi engedélyt, amelyet meg is kapott és amelyik 2023-ig érvényes.

A tehetséges Lénárd úr

Ehhez a fejezethez érve, röviden el kell mesélnünk a többarcú, ma 40 éves Lénárd András élettörténetét.

Excentrikus személyiségnek mondható: a kilencvenes években az amerikai hatóságok a kanadai határon történő embercsempészetért üldözték, mára a Tiltott Csíki Sör tulajdonosaként a Székelyföld identitásteremtési kampányában képvektorként szerepel. 2018 elején a Magyar Nemzet napilapja meglehetősen meglepő módon megjelentet egy cikket Lénárd ’90-es évekbeli „hőstetteiről”, amikor turistavízummal tartózkodott az AEÁ-ban.

1995-ben Lénárd 18 éves, az óceánon túl akar letelepedni és feleségül vesz egy Connecticut állambeli, plymouthi amerikai nőt. A Magyar Nemzet cikke szerint ő és felesége embereket csempésztek át a kanadai határon az Egyesül Államokba.  2001-ben Lénárdot három magyar nemzetiségű nővel együtt, akik a kanadai határon át szöktek az Egyesült Államokba és sztriptíztáncosnőként akartak elhelyezkedni, New York államban letartóztatják. Lénárdot az amerikai hatóságok vád alá helyezik, de 50.000 dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezik.

Ezután Kanadába menekül, hogy ne kerüljön a bíróság elé. Nagy valószínűséggel az ellene kiadott elfogatási parancs most is érvényben van. Romániába való visszatérésének körülményei ismeretlenek. A Magyar Nemzet nemrégiben megjelent cikke egy interjúra kényszerítette Lénárdot, amely interjú a Csíki Sör Youtube hivatalos csatornáján is megjelent.

Ebben az interjúban azt állítja, hogy a ’90-es években a vízum lottóval került ki Amerikába, majd meghosszabbította tartózkodását és szobafestőként dolgozott egy családnál. Az alkalmazáshoz szükséges iratok hiányában, a rendőrség feltartóztatta, amikor barátai társaságában visszatérőben volt Kanadából. Lénárd elmagyarázza, hogy a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok közti határzóna sok szétválasztott magyar család találkozóhelye, akik Kanadába bejuthattak, de az Egyesült Államokba nem. Elutasítja a vádat miszerint embercsempészettel foglalkozott volna.

Orbán és Magyarország érdekeltsége a Csíki Sör szimbólumban

2014-ben- miután 4,7 millió euróért (a mi számításaink szerint) eladta részvényeit a Hivatalos Kft-ben- Lénárd András a Hargita megyei Csíkszentsimon községben egy sörgyárat alapított. Az általa gyártott termék az Igazi Csíki Sör nevet kapta, minek következtében a Ciuc márkát birtokló Heineken Romania polgári pert indított, amelyben az általa gyártott sör nevének megváltoztatását kéri Lénárd Andrástól.

A Hargita megyei kistermelő és a multinacionális Heineken közti konfliktust az Orbán Viktor vezette budapesti kormány ürügyként használta fel. A magyar kormányzás minden eszközt bevetett az Igazi Csíki Sör támogatására. Miután egy romániai bíróság a Heineken társaságnak adott igazat, két magasrangú budapesti hivatalos személy, Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes és a FIDESZ parlamenti frakciójának vezetője- Lázár János, a totalitárius szimbólumok kereskedelmi célú felhasználására utaló magyarországi jogszabályok módosítását kérték, hogy kötelezhessék a Heinekent az üvegein található piros csillag eltávolítására.

A két államférfi azt állította, hogy a logónak nyilvánvaló politikai jelentése van, és a magyar polgárokat a Heineken termékek bojkottálására szólították fel. Más szóval, az Orbán kormány a budapesti Heineken „nyergét ostorozta”, hogy a Heineken Romania „lova”értse meg az üzenetet.

Ezt követően a Heineken Romania egyezségre jutott a saját és a Lénárd András által gyártott sör egyidejű piaci jelenlétét illetően. Ez utóbbi azonban ellenszegülési gesztusként a Csíki Sör címkét megtoldotta a piros alapra írt Tiltott szóval.

Miért volt ilyen atyai reakciója a budapesti hatalomnak egy kis Hargita megyei kézműves sörgyártóval szemben?

A New York Times 2017 augusztusában megjelent cikke értelmében Lénárd szerint a Heinekennel való konfliktus a székely közösség fennmaradásáért folytatott küzdelem szimbólumává vált.

Az Orbán kormány szóvivője a FIDESZ érdeklődését az ügy iránt ugyancsak szimbólumok kifejezésére fordította le. Azt mondta, hogy Budapestnek az egész magyar nemzet irányába, és nemcsak a Magyarországon élő állampolgárok felé van, többek közt gazdasági kötelezettsége.

Ezek a nyilatkozatok megerősítik a FIDESZ romániai magyarok iránti érdeklődését, akik a honosítási kezdeményezés révén magyar állampolgárságot is szereztek. Ennek a több százezer választónak a meggyőzése, hogy a 2018-as választásokon a FIDESZ- re szavazzanak, önmagában egy csatát jelent, mert befolyásolhatják a választások mérlegét. Röviden, egy erdélyi masszív pro- FIDESZ szavazás olyan többséget biztosíthat Orbánnak, amely szerves törvények meghozatalához és Brüsszellel szembeni újra jogosultságához segíthetik hozzá.

Az első láncszem: ki van a Winsland mögött?

Térjünk vissza a Winsland ciprusi off-shore cégre, amelyik, legalábbis papíron, 5 millió euró profitot szerzett az MVM-el véghezvitt tranzakció során. A 2012-ben alapított Winsland Holdings Ltd. cég egy Kajmán szigeteki cégtársulás tulajdona volt. A KPMG audit cég által 2016 tavaszán a Winsland számára készített jelentés szerint a cég részvényesei nem direkt kedvezményezettjei a beruházásnak. Vagyis csak közvetítők. Ezzel egy másik tranzakcióhoz érkeztünk, amely már azelőtt véglegesítődött, hogy az MVM megvásárolta volna a Winsland cég Hivatalos Kft részvényeit. Ugyanabban az évebna, azaz 2014-ben a Kajmán szigeteki cégtársulás eladta a Winsland off-shore céget csupán 1.000 euróért a rotterdami székhelyű holland CEI Holding B.V. cégnek. Utólag, 2015 decemberében a CEI Holding B.V. a Winsland Holdings feloszlatása mellett döntött. Az off-shore cég elvégezte feladatát, meghalhat.

Összefoglalva: 2013 és 2014-ben a Winsland, ismeretlen forrásból, 22 millió euróval megkölcsönözte a Lénárd András által adminisztrált céget. Majd visszavette az adott kölcsönt az MVM-től és emellett 5 millió eurót nyert a Hivatalos Kft. részvényei felének eladásából. Az MCM-el történt tranzakció idején a Winsland már a holland CEI Holding BV tulajdonában volt.

Második láncszem: ki áll a CEI Holding BV mögött?

A holland CEI Holding BV portfóliójában egy szlovák cég, az EHCS as. található, vezetőtanácsának élén Világi Réka ügyvédnő áll. Ez utóbbi Világi Oszkár magyar származású, Orbán Viktorhoz fűződő barátsága által is ismertté vált üzletember leánya. Világi Oszkár Szlovákiában él, a Slovnaft AS (a MOLszlovákiai leányvállalata) társaság elnöke és a MOL ügyvezető alelnöke.

Képek forrása: ziarharghita.ro

A MOL (Magyar Olaj) olajipari társaság többségi részvényese a magyar állam. érdekes részlet, hogy Világi Oszkár szenvedélye a labdarúgás, akárcsak Orbán Viktoré, és megvásárolta a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 szlovák sportklubot. A többségében magyar nemzetiségű Dunaszerdahely Világi üzleteinek főhadiszállása.

Világi többször jelen volt a Tusványos nyári egyetemen, Orbán Viktorral együtt egy FIDESZ- hez közeli budapesti alapítvány által szervezett rendezvény hagyományos meghívottjainak számítanak. Három különböző e-mail címen próbáltuk felvenni a kapcsolatot Világ Rékával, hogy megkérdezzük miért ilyen kusza sémán keresztül fektetett be Romániában. Jelen cikk megjelenéséig sem kaptunk semmilyen választ.

Kicsoda Világi Oszkár

A kép kiegészítésére álljanak itt az Index.hu magyar portál által 2017 áprilisában megosztott információk. Világi Oszkár fontos szereplője a cseh, szlovák, magyar és német energetikai piac játszmáinak. 2014-ben a MOL és az MVM egy nagyon merész lépésre szánta el magát: a szlovén elektromos művek többségi részvényeinek megvásárlására, tekintve, hogy az olasz ENI ki akart szállni az üzletből. Bár Világi Oszkár nagyon magabiztos volt, az üzlet nem jött össze, a sors a cseh-szlovák EPH cégnek kedvezett.

Harmadik láncszem: a holland STAK

A bonyolult pénzügyi kör, amely a budapesti rezsimet az erdélyi székely közösséggel összeköti, a bezáruláshoz közeledik. A szerteágazó román, magyar, ciprusi, holland cégek szálai egy olyan cégnél futnak össze, amelyről eddig nem beszéltünk, és amely Lénárd Andrással közösen a csíkszentsimoni sörgyár tulajdonosa: a Hollandiában bejegyzett Lixid Holding Ltd cégnél. A magyarországi sajtó már tavaly feltette a kérdést, vajon ki áll a Lixid Holding cég mögött.

Elsősorban el kell mondanunk, hogy a Lixid Holding ugyanazzal a hivatalos címmel rendelkezik, mint a CEI Holding BV, egy rotterdami irodaházban. Másodszor, hogy megértsük az érdek összefonódásokat, még egy szereplőt be kell iktatnunk ebbe a már amúgy is komplikált kirakós játékba a bosnyák Dejan Calija személyében, aki a Lixid Holding, ugyanakkor a CEI Holding tulajdonába tartozó egy másik cégnek az igazgatója is.

Hollandiában a vállalkozás valódi részvényeseinek elrejtésére szolgáló eljárás törvényes. E célból az érdekelt vállalatok nonprofit szervezeteket hoznak létre, amelyeket STAK-nak neveznek (Stichting Administratie Kantoor). A valódi részvényesek kineveznek egy igazgatói tanácsot a STAK típusú alapítvány élére, akik a velük közölt üzleti döntéseket tiszteletben tartják. A Regia nevű STAK ellenőrzi az EEA holding BV-t. Az EEA igazgatói ugyanaz a Dejan Calija, illetve Spisák Róbert a Lixid Holding BV részét képező AZC. as. tagja (a Hargita megyei sörgyártásban társ) és egy bizonyos Hegyi Zoltán. Tavaly egy romániai magyar nyelvű újságban megjelent cikkben Spisák Róbert azt nyilatkozta, hogy ő Lénárd András csendes társa. E-mail-ben és telefonon is próbáltuk elérni Lénárd Andrást, munkatársai mindkét esetben azt mondták, hogy továbbítják megkeresési szándékunkat.

Felmerülő kérdések

Egy sor kérdés marad megválaszolatlanul ebben a zűrzavaros történetben, ahol a pénz négy EU-országon és két adóparadicsomon keresztül érkezi befektetésre egy Hargita megyei székhelyű cégbe, amelyet az Orbán Viktor vezette FIDESZ kormány közelije adminisztrál.

• Kik a tulajdonosai a Kajmán szigeteken regisztrált cégeknek, amelyeken keresztül 2013-2014-ben a Hivatalos Kft. több mint 22 millió eurós kölcsönben részesült
• Miért közvetítette Csigi Levente- Tőkés László református lelkész (ma FIDESZ euro-parlamenti képviselő) akkori közelije- a Winsland Holdings off-shore cég megalapítását?
• Miért gondolja úgy a Kolozsvári Református Egyházmegye Nyugdíjaspénztára, hogy biztonságos és hatékony a nyugdíjasok pénzét Hargita megyei patakokon elhelyezett mikro vízerőműveket birtokló cégbe fektetni?
• vajon a magyar állami tulajdonban levő MVM fizette a 17 millió eurós adósságot, amelyet a Hivatalos Kft. a Winsland ciprusi off-shore céggel szemben felhalmozott?
• Miért „végezte ki” a budapesti kormánypárti sajtó Lénárd Andrást miután 2017-ben a székelység „hőseként” kiáltotta ki?

ziarharghita.ro