A celofán múltja, jelene és jövője
A celofán egykor forradalmasította a csomagolástechnológiát. Ma új kérdéseket vet fel, főleg a fenntarthatóság terén. Vajon mi jön utána? Nézzük meg együtt, honnan indult és hová tart ez az átlátszó csomagolóanyag!
Mi is az a celofán?
A celofán egy áttetsző, rugalmas fólia, amit cellulózból, vagyis növényi rostokból készítenek. Sokan összekeverik a műanyaggal, pedig valójában természetes alapú anyag, amit többnyire fából vagy gyapotból nyernek ki.
Ez az anyag nem új találmány. Több mint 100 éve velünk van, és ma is ott lapul számos édesség, ajándék vagy virágcsokor csomagolásában.
A celofán születése
A celofánt először 1908-ban találta fel egy svájci vegyész, Jacques E. Brandenberger. Az ötlet onnan jött, hogy egy éttermi abroszra borított bort, és szerette volna megoldani, hogy a textil vízlepergető legyen. A kísérletezések során azonban egy átlátszó fóliát kapott – ez lett a celofán.
A gyártás 1912-ben indult be, és a 1920-as évekre a celofán népszerű csomagolóanyaggá vált az élelmiszeriparban. Átlátszó volt, így a termék jól látszott, és megvédte a külső szennyeződésektől is.
Mire használták régen, és mire használják ma?
Korábban a celofánt szinte mindenre használták, ami csomagolás volt:
- édességek, cukorkák, csokoládék csomagolása
- virágcsokrok díszcsomagolása
- cigarettásdobozok bevonata
- ajándékcsomagolások
- élelmiszer-csomagolás
- celofán tasakként pedig szinte bármire
Ma is jelen van a piacon, de az egyéb műanyag fóliák térhódítása visszaszorította a használatát. A modern ipar gyakran választ olcsóbb, erősebb és hőállóbb alternatívákat.
Ugyanakkor a bioalapú csomagolóanyagok iránti igény újra előtérbe helyezte a celofánt – főként azokban az iparágakban, ahol fontos a lebomlás és a környezetbarát szemlélet.
Mi a probléma a celofánnal?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a celofán tökéletes választás, hiszen növényi eredetű. De a gyártási folyamat során olyan vegyszereket használnak, amik környezeti terhelést jelentenek. Emellett bár lebomlik, ipari komposztálásra van szüksége, nem elég a házi komposzt.
Sokan műanyagnak gondolják, és rossz kukába dobják, így a szelektív hulladékgyűjtés is nehezebbé válik.
Ráadásul törékenyebb és kevésbé hőálló, mint a modern, polipropilén alapú fóliák. Ezek az anyagok – például a BOPP (biaxiálisan orientált polipropilén) – sokkal jobban bírják a gyűrődést, melegítést és az ipari csomagolási folyamatokat.
Mi jöhet a celofán után?
A csomagolástechnológia folyamatosan fejlődik. A jövő a fenntartható, újrahasznosítható, vagy komposztálható anyagoké. Ebben a versenyben a BOPP fóliák kiemelkednek. Ezek már most is sok csomagolóipari szereplő kedvencei.
A BOPP fólia előnyei:
- rendkívül tartós
- jól nyomtatható
- újrahasznosítható
- kedvező ár/érték arány
Emellett egyre több fejlesztés zajlik biológiailag lebomló műanyagok irányában, melyek ötvözik a celofán természetességét és a BOPP strapabírását.
A fogyasztók tudatossága is formálja a piacot. Egyre többen keresik a környezetbarát csomagolásokat, ezért az olyan anyagok, mint a celofán, új esélyt kaphatnak – de csak akkor, ha a gyártásuk is fenntarthatóvá válik.
A celofán tehát nemcsak nosztalgia, hanem egy fontos mérföldkő is a csomagolóanyagok történetében. És talán még van jövője – a tudatos tervezés és a környezetvédelem jegyében.


















