h i r d e t é s

A román lejnél és a horvát kunánal is gyengébb a forint

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A román lejnél és a horvát kunánal is gyengébb a forint

2022. május 14. - 05:22

 

Nemcsak a nagy világvalutákkal szemben veszít értékéből a forint, az elmúlt években a román lejjel ás a horvát kunával eszemben is sokkal rosszabbul teljesített.

Valutaárfolyamok egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. március 7-én. Ezen a napon történelmi mélypontra került a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A régió egyik leggyengébben teljesítő devizája a forint, a jelek szerint évről évre minden szóba jöhető ország pénzével szemben veszít értékéből a magyar fizetőeszköz, aminek számtalan oka van a politikai-gazdasági kockázaton túl. Az MNB - a kormány asszisztálásával - évekig tudatosan hagyta leértékelődni a forintot, így ellensúlyozva a bérek emelkedését, amit a magyar gazdaság termelékenységnövekedése nem tudott ellensúlyozni. A forint értékvesztése a román lejjel, złotyyval, kunával, cseh koronával szemben azt jelzi, hogy a környező országok felzárkózása gyorsabb és erőteljesebb volt a magyar gazdaságénál.

Az Európai Központi Bank (EKB) 42 devizát vizsgál folyamatosan, mint a legfőbb kereskedelmi partnerek fizetőeszközét. A 42-ből 40-nel szemben értékelődött le az euró az elmúlt egy hónapban,  és kettővel szemben viszont erősödött - derül ki az EKB április gazdasági jelentéséből. Az uniós közös deviza egyrészt a japán jennel szemben tudott erősödni, ehhez a Bank of Japan monetáris politikája is kellett, amely tudatosan törekszik a jen leértékelésére, így próbálva életet lehelni a japán gazdaságba. A 42-dik deviza pedig a forint, amely egy hónap alatt alatt öt százalékot vesztett értékéből a közös pénzzel szemben, ám a mostani gyengülés közel sem kizárólag a Magyar Nemzeti Bank politikájának következménye, sokkal inkább a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatos problémákat tükrözi.

Nemcsak rövidtávon és nemcsak a világ vezető gazdaságainak devizáival szemben értékelődik le a forint, hanem a környező országok fizetőeszközeivel szemben is. Az elmúlt 12 évben – 2010 óta - az euróval szemben a forint 42 százalékkal értékelődött le. Ennél is többet, csaknem 50 százalékot vesztett értékéből a cseh koronával szemben. A cseh korona amúgy az egyik legstabilabb deviza az euróövezeten kívül, ráadásul a cseh gazdaság felzárkózása jóval gyorsabb a magyar gazdaságénál, ez magyarázata, hogy számunkra a korona nagyobb mértékben drágult, mint euró.

A forintot gyakran együtt emlegetik a lengyel złotyval, miután a két gazdaság fejlettségi szintje közel hasonló volt 12 évvel ezelőtt és most is. Ennek ellenére a forint még a złotyval szemben is 23-24 százalékot vesztett értékéből 12 év alatt.

Hasonlóan jól teljesített a forinttal szemben a román lej is, amely 2010 elején még csak 64 forintba került, az elmúlt napokban az MNB hivatalos devizajegyzése szerint pedig már 77,5 forintot kellett érte adni, ami 21,5 százalékos drágulást jelent. A román lej erősödése a forinttal szemben csak első pillantásra meglepő, ugyanis a román gazdaság növekedése sokkal gyorsabb, mint a magyar gazdaságé. Az Eurostat adati szerint 2021-ben az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) tekintve a román gazdaság gyakorlatilag utolérte a magyar gazdaság fejlettségét. Hasonló tendenciát lehet látni a két ország bérfolyamatai között is, míg 2010 előtt inkább Romániából érkeztek a vendégmunkások Magyarországra, mára megfordult a munkaerő áramlása és számos itteni lakhelyű munkaváló inkább Romániában talál megélhetést és választja az ingázást. A román deviza erősödést még egy tényező stabilizálja: a román vendégmunkások hazautalásai a régió egyik legstabilabb devizájává teszik a lejt.

A forint a horvát kunával szemben is leértékelődött az elmúlt években. Ezt a kellemetlen tényt évente minden nyáron a saját bőrén tapasztalhatja az a 600-800 ezer honfitársunk, aki a horvát tengerpartot választja nyaralási célpontnak. 2010-ben egy kunáért még csak 36 forintot kértek, idén azonban már több, mint 50 forintot kell fizetni érte, ráadásul a nyári szezonra rendszerint megerősödik, így nem lenne meglepő, ha idén főszezonban már csak 53 forintért lehet majd venni kunát. Mindenesetre az 50,9 forintos kunaárfolyam azt jelenti, hogy 2012 óta közel 38 százalékot drágult a horvát pénz, avagy ennyit értékelődött le a forint. Látva a kuna jó teljesítményét mégsem érdemes belőle bevásárolni, hisz a horvátok nemsokára megszabadulnak Európa egyik legfiatalabb devizájától. A tervek szerint 2023 januárjától, a második ex-jugoszláv államként csatlakoznak az euróövezethez, s ezzel végleg stabilizálják a horvát fizetőeszközt.

Ezzel szemben a Magyarországon az euróbevezetés még sehol nincs, a kormány nem is tervezi ezt, és látva a magyar elköteleződést és a közös pénz hazai megítélését, erre nincs is nagy fogadókészség az Európai Unióban. Az euró bevezetése elvileg minden uniós tagállamnak kötelessége, ám nagyon meglepődnének Frankfurtban – az Európai Központi Bank székhelyén –, ha Magyarország az euró bevezetését kezdeményezné. Ennek számtalan oka van politikai akarat hiányán kívül, például az, hogy a magyar gazdaság ma nem teljesíti az euróbevezetés egyetlen feltételét sem. Így könnyen lehetséges, hogy a magyar forint jóval tovább fennmarad, mint a román lej, ugyanis a Román Nemzeti Bank tavaly decemberben bejelentette, hogy várhatóan 2029-re tűzi ki az euró bevezetésnek dátumát, bár ezt azért érdemes fenntartással kezelni, ugyanis Bukarest is elvétett már több csatlakozási dátumot. (Népszava)


 

Kommentek

h i r d e t é s