Fülöp Attila hangsúlyozta: a történelmi Magyarországra a XIII. században betelepített ruszinok támogatták a magyarság szabadságharcait, így a Rákóczi vezette, valamint az 1848/49-es szabadságharcot is.

Történelmünk során a ruszinok egy közösséget alkottak a magyar nemzettel, miközben soha nem hagyták el szülőföldjüket - hangoztatta a politikus.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy az 1910-es népszámlálás adatai szerint az akkori államhatárokon belül félmillió ruszint élt Magyarországon. Ma a létszámuk jóval kisebb, de máig megmaradt bennük a magyar közösségben élés akarásának idénye.

Ugyanakkor miközben a fejük felett folyamatosan változtak az államhatárok, teljes történelmük során megmaradtak szülőföldjükön, amihez hozzájárult a vallás megtartó ereje - fűzte hozzá Fülöp Attila.

Mindennek egyik legfőbb tanulsága - emelte ki -, hogy csak egymás segítésével képesek fennmaradni a  Kárpát-medence népei, és a keresztény kultúrán alapuló összefogásra minden korábbinál nagyobb szükség van. Különösen most, amikor délkeletről más kultúra képviselői mardossák Európa határait - fogalmazott a migránsválságra célozva a helyettes államtitkár.

Arról is szólt, hogy a magyarországi 13 nemzetiség között a ruszinok is intézményeket tarthatnak fenn, így egyebek között saját óvodával és iskolával rendelkeznek.

Fülöp Attila elmondta, hogy a magyar kormány folyamatosan növeli a nemzetiségek állami támogatását, ez az elmúlt hat évben a két és félszeresére nőtt. Az idén eddig immár 170 millió forintnyi állami támogatásban részesül a ruszin kisebbség - mondta.

Az ünnepséget istentisztelet előzte meg, utána pedig kulturális műsort rendeztek a ruszin nemzeti ünnep alkalmából. (MTI)