Átveri az országot a Fidesz az ún. “Soros-terv” elnevezéssel, a nyomok egy Kreml-barát nyugati újságíróhoz és az orosz propagandagyárhoz vezettek. - írja az Átlátszó

2015. szeptember 4-én, Budapesten a nagy európai menekültválság egyik legdrámaibb napját élhettük át. Kiderült: a magyar rendőrség és állam blokkolta menekültek ezreinek továbbhaladását, akik vasút helyett gyalogosan indultak el az autópályán, Ausztria felé.

Ugyanezen a napon a visegrádi négyek államfői találkoztak Prágában. Nyilatkozatukban felszólították az Európai Uniót (EU), hogy sürgősen találjanak megoldást Líbiában, Szíriában és a Közel-Keleten. A nap végén Németország és Ausztria közös döntést hoztak. Beengedték országukba a Magyarországon feltartóztatott menekülteket:

Refugees, welcome!

A világsajtót bejárták az ausztriai és németországi pályaudvarokon készült képek. A hálás menekültek Angela Merkel fotóját emelték a magasba. Úgy tűnt: a humánum győzött a politikai haszonszerzés és a hatalmi cinizmus felett. Ismert: a 2015-ben kitört európai menekültválság az európai kontinenst váratlanul érte. Három fő irányban kellett azonnal cselekedni:

• az EU felé áramló menekültek és gazdasági bevándorlók megállítása szomszédos országokban;
• az EU területére – Görögország és Olaszország területére – már belépett 160 ezer ember biztonsági átvilágítása, regisztrálása;
• emberéletek megmentése és a külső határok védelme.

“Van bevándorlás kérdés”, írta G. Fodor Gábor, de neki is tudnia kellett: a migráció mint jelenség egy olyan alapvető társadalmi mobilizációs forma, amely a világon mindig létezett, a legkülönbözőbb szinteken. Így volt ez 2015 előtt is. Az ENSZ adatai alapján tudjuk, hogy a bevándorlás mint világjelenség 40 százalékkal nőtt, de a vizsgált időszakban a Föld lakosságának száma 6,1 milliárdról 7,1 milliárdra nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a bevándorlás aránya a teljes népességre vetítve három százalék körül maradt, ami többé-kevésbé változatlan arány a 60-as évek óta.

A 2015-ös helyzet újdonságát az adta, hogy a hagyományos migrációs ütem mellett 2015-ben egymillió, 2016-ban több százezer menekült jelent meg a statisztikákban. Az elmúlt két évben az Európai Unió hatékonyan lépett fel az EU felé áramló menekültek és gazdasági migránsok megállítása területén. Ezek:

• a török–EU megállapodás
• az Afrika–EU tárgyalások
• a kvótarendszer felállítása

voltak. Csakhogy amíg az európai intézmények arról kezdtek el vitatkozni, hogyan kezeljék a 2015-ös menekültválság következményeit – értsd: hogyan regisztrálják, fogadják és helyezzék el ezeket az embereket –, addig egy európai politikus egy teljesen eltérő megközelítést alkalmazott.

A magyar kormányfő és propagandagépezete biztosra ment: az európai menekült- és migrációs válságot nem lehet maradéktalanul megoldani.

Éppen ezért soha nem volt kérdés: Orbántól a válság megoldására az európai közösség nem várhatott konkrét javaslatot. Ellenben a válság alternatív értelmezésének narratíváit nemcsak előállította, de előszeretettel terjesztette is. Tudatosan felépített gyűlöletkampányában kiemelt helyet kapott Brüsszel és Soros György, magyar származású, amerikai üzletember.

A “Soros-terv” mint toposz

A Soros-ellenes kampány egy információs hadművelet, tudatosan felépített gyűlöletkampány és politikai mérföldkő a modern európai történelemben.

Korábban, ha valaki magas kormányzati pozícióban szolgált, a nyilvánosság előtt tartózkodott összeesküvés-elméletek emlegetésétől. Ez a 2010-es évek elejéig a politikai szélsőjobb és a 90-es évek kelet-európai nacionalistái – Tudjman, horvát elnök, Mečiar, szlovák miniszterelnök – narratívája volt. Ha valaki meg akarta őrizni komolyságát, tartózkodott az ilyen témáktól.

Az ilyen mesterségesen konstruált világmagyarázatok évszázadok óta hasonló logika alapján működtek. Hiába vannak kérdéseink, ha valódi válaszok helyett totálisan átlátszó, de hatékony összeesküvés-elméleteket kapunk. A magyar kormánypropaganda üzenetei passzoltak egy fokozatosan felépített információs buborékba és egy évszázadok óta létező kulturális térbe.

A “Soros-terv” mint kifejezés sem újdonság. Soros György szinte minden ideológiai ellenfele rendelkezett egy “Soros-tervvel” – időben, térben, egymástól függetlenül. Volt ilyen Putyin zsebében, de az amerikai republikánusok is kaptak egy példánnyal belőle. Felbukkant Cipruson, és nemrég Macedóniában is.

A toposzt mindig a nacionalista, vallási hívószavakat használó, rendpárti, autoriter jellegű hatalom használta narratívájában. Lényege, hogy a Soros teremtette állítólagos veszély ellen, a “leleplező” fél nyújthat ellenszert. A témában született konspirációs elméletek kialakításába még az is belefért, hogy különböző, egymásnak ellentmondó változatok is létrejöhettek.

Ez történt a 2015-ös menekültválság értelmezése körül is. Ezért is fontos megvizsgálni, kik és hol kezdték el a kifejezést használni. A menekültválsággal összefüggésben megfogalmazott konspirációs elmélet első megfogalmazása a Moszkva által működtetett álhírgyárhálózat sűrűn foglalkoztatott alkalmazottja,  F. William Engdahl nevéhez fűződik.

Ki ez az F. William Engdahl?

F. William Engdahl interjút ad az orosz propagandát terjesztő New Eastern Outlook folyóiratnak.
Forrás: journal-geo.org

Magyarországi apologétája, Lovas István szerint Engdahl egy “brilliáns geopolitikai elemző”, tavaly ő javasolta Orbán Viktort a Nobel-békedíjra.

Valójában Engdahl egy rögeszmékkel teli, dezinformációs és propagandatroll, az alternatív média sztárja. Évtizedek óta a szélsőjobboldali amerikai Lyndon LaRouche-féle összeesküvés-hálózat egyik fontos részvevője. Írásaiban, könyveiben több, ma már klasszikusnak számító LaRouche narratívát újrahasznosított. Néhány példa, röviden.

Engdahl szerint az 1960-as évekbeli New Age mozgalom egy CIA által támogatott projekt volt, a hippi mozgalom az “angol-amerikai liberális establishment” felügyelete alatt állt, később ugyanez az elit nyitotta meg a “a faji háború” frontját, illetve bújtotta fel 1968 májusában a francia diákokat a G-10 hatalmak pénzügyi érdekei ellenében.

Engdahl azt is állítja, hogy az olaj valójában korlátlan és nem egy fosszilis üzemanyag. Állítását a sztálinista korszakban végzett szovjet kutatásokkal támasztotta alá. Félreértelmezte a rákkutatásban végzett tudományos kutatásokat is. A New Eastern Outlooknak írt cikkében megállapította: nem a rák, hanem a kemoterápia öli meg az embereket.

Témánk szempontjából fontos állomás Engdahl munkásságában a LaRouche-féle Executive Intelligence Review folyóiratban 1996-ban megjelent “A varárzsló Soros György mögött rejlő titkos pénzügyi hálózat” című írása. A napjainkban is virulens, Soros köré épülő összeesküvés-elméleteket ő indította útjára. Engdahl volt az első, aki rendszerbe szedve “leleplezte” és ideológiailag ellenfélnek jelölte ki a magyar származású amerikai üzletembert az amerikai szélsőjobboldalon.

Azt pontosan nem tudjuk, mikor csapott le az orosz propaganda a Németországban élő amerikaira, de egy biztos: a Szovjetunió szétesése után az orosz nacionalizmus felemelkedése és imperialista törekvései hirtelen együttállásba kerültek a liberális demokráciát belüről bíráló amerikai szélsőjobboldallal, így a larouchisták mozgalmával is. Ne lepődjünk meg:

Az amerikai szélsőjobb és az orosz nacionalisták felfedezték egymást a közös – liberális demokráciát képviselő – ellenséggel szemben.

Így történhetett, hogy Engdahl és nyugat-európai társai, akik Nyugaton aggódó írásaikban krokodilkönnyeket hullajtottak Moszkva “démonizálása” miatt, az orosz propagandafelületeken mint “nyugati szakértők” jelentek meg, akik egyébként különböző think tank intézeteknek és elemző tematikájú felületekre írják angol nyelvű szakértői cikkeiket.

Nézzük, hol találkozhatunk ezzel a kváziszakértővel.

Engdahl az összeesküvés-elméleteket terjesztő Globalresearch.ca oldal állandó munkatársa. Megszólaltatják az orosz Russia Today tv-csatornán is, mint “nyugati elemzőt”. Rendszeresen publikál a Katehon orosz neofasiszta think tank intézetben. Ír és tanácsokkal is ellátja az amerikai Veterans Today weboldalt, amely antiszemita összeesküvés-elméleteket népszerűsít. A Geopolitica és az Eurasia – Rivista di Studi Geopolitici olaszországi újfasiszta folyóiratok tanácsadó testületeinek tagja.

Magyarországon Engdahl gondolatait a kormánypropaganda népszerűsíti. Felbukkant már a Pesti Srácok, a 888.hu, a Demokrata és a Magyar Hírlap felületén is.

Hogyan járta be a világot a “Soros-terv” konspirációs narratíva Moszkvából, Tusnádfürdőig?

A “Soros-terv” kifejezés először az Új Keleti Szemle (New Eastern Outlook, NEO) felületén 2016. április 27-én élesített Hogyan uralják a NATO-hoz becsatolt think tank intézetek az EU menekült politikáját? című F. William Engdahl írásban bukkant fel. Április 28-án a Globalizációkutató Központ (Centre for Research on Globalization, CRG) vette át ugyanezt a cikket.

Április 29-én a Sputnik news orosz hírportál írt egy összefoglalót az Engdahl-cikkről “Atlantista bábok: Ki áll a “Merkel-terv” és az európai menekültválság mögött?” címmel.

Magyarul először Lovas István blogján jelent meg április 29-án Engdahl cikkének szemlézése “Merkel terv = Soros-terv” címmel. Másnap, az RT magyar szakértő megszólalója, a Kreml-párti linzi Europa Forum magyar előadója, Őry Mariann “Kérdések a „Merkel-terv” ügyében” című cikkében foglalta össze Engdahl produkcióját a Magyar Hírlapban.

A Zerohedge alt-right, orosz propagandát hirdető weboldalon 2016. július 6-án jelent meg egy cikk “Hogyan hozta létre Soros György egymaga az európai menekültválságot – és miért?” címmel.

“Létezik egy Soros-terv” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn, 2017. július 22-én. A toposz tizenöt hónappal az első Engdahl-cikk megjelenése után jelent meg a magyar kormány kommunikációjában.

De mit állít a “Soros-terv” toposza?

A Kreml-, az alt-right- és a Fidesz-propaganda több ponton feltűnő hasonlóságot mutat, amelynek lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy Soros György egymaga robbantotta ki, és vezényelte le emberei segítségével a 2015-ös menekültválságot, aminek legfőbb célja Európa megsemmisítése.

Az Engdahl cikk állítása, hogy a menekültválság fő felelősei nem az EU arctalan diplomatái és Angela Merkel kancellár, hanem a NATO-hoz becsatolt think tank intézetek.

“Így már érthetővé válik, hogy a “Merkel-Terv” valójában egy Soros-terv” – írja Engdahl.

Engdahl szerint Merkel egy báb, aki az amerikaiak parancsára nyitotta meg Németországot és Európát a menekültek előtt. A háttérből irányított német kancellárról elnevezett Merkel-tervet Engdahl szerint az “újonnan létrehozott és kitűnően megfizetett nemzetközi think tank Európai Stabilitási Kezdeményezés (European Stability Initiative, ESI) írta meg, amely intézet mögött, Engdahl szerint, Soros György állt.

AZ ESI-t valójában 1999-ben alapították, egy Dél-Kelet-Európára fókuszáló, független elemzőintézet, amelynek Berlinben, Brüsszelben és Isztambulban vannak irodái. A menekültválság kapcsán az EU–Törökország megállapodás kidolgozására kérték fel az intézetet, anyagilag a Svéd Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (Swedish International Development Cooperation Agency, SIDA) támogatta.

Az sem volt titok, hogy a megállapodási javaslatot az ESI vezetője, Gerald Knaus nyújtotta be Merkelnek. A végleges változatnak pedig maga az ESI adta ezt a nevet: The Merkel-plan.

És a Merkel-terv működött: a bevándorlók között legnépszerűbbnek tartott nyugat-balkáni útvonalon elapadt a forgalom. A The Times 2015-ben a német kancellárt választotta az év emberének.

Eközben Orbán Viktor nem tudott hiteles javaslatot tenni sem az elhelyezés, sem az EU külső határai feletti ellenőrzés visszaszerzése témájában. Magyarország a válság kitörése előtt három hónappal egyoldalúan felfüggesztette a menedékjogra vonatkozó EU-s szabályozást, azt állítva, hogy “a hajó tele van”, a rendszer túlterhelt.

Magyarország 2015-ben a nyár folyamán semmilyen előkészületet nem tett az érkezők fogadására, de felépítette a hírhedt ideiglenes déli határzárat. A kerítés ellenére menekültek tízezrei jutottak át Magyarországon Európa más országaiba (2017. novemberi helyzet). A 2015-ös nagy menekülthullámot az ideiglenes déli határzár – mint politikai szimbólum – képtelen volt megállítani.

Csakhogy Orbán valójában soha nem akarta megoldani a menekültválságot. A magyar miniszterelnök kihasználta az ölébe pottyant lehetőséget, és az európai politikusok hibáinak értelmezését kínálta fel saját, önző belpolitikai céljai elérése érdekében. A kötcsei beszéd szerint ez a hiba az európai vezetők “liberalizmusa”.

Orbán értelmezésében a menekültválság egy lehetőség, ami véget vethet a problémák 1945 óta alkalmazott, emberi jogi alapú megközelítésének. Így meg tudná akadályozni a muszlim vallású emberek befogadását, és létre tudna hozni – orosz mintára – egy illiberális európai állami berendezkedést, gondolhatta.

Orbán úgy tett, mintha aggódna az európai probléma miatt, valójában üdvözölte azt, és várta az elmélyülő válság újabb politikai előnyeit.

Statler és Walfdorf, a Muppet-show két cinikus öregembere.

Emlékeznek a Muppet-show két öregjére? Statler és Walfdorf, akik a páholyban ülnek, és az aktuális előadást figyelve kárörvendően nevetgélnek – így viselkedett a menekültválság idején a magyar kormány.

Fontos részlet, hogy 2015 szeptemberében az EU megszavazta, hogy az Olaszországban és Görögországban rekedt mintegy 160 ezer menekültet a tagállamok között szétosztják. Szlovákia és Magyarország jogi eljárás kezdeményezésével akarta blokkolni a folyamatot, a pert végül elbukták.

Azóta javában folynak az Afrika–EU tárgyalások is. 2017 februárjában az ESI a nem működő dublini rendszer helyett új javaslatokat fogalmazott meg a máltai EU-elnökség idején, ez volt a Málta-Terv. Az elképzelések megvalósulása még inkább Olaszországon múlik, ezért 2017 júniusában a javaslat új nevet kapott: ez volt a Róma-Terv. A cél, hogy afrikai területeken – a török-modellhez hasonlóan –, az EU területén kívül állítsák meg az európai kontinens felé tartó migrációs áramlást.

A magyar kormány hivatalos kommunikációja itt is különös. Miközben egy egész országot hergel a nem létező “Soros-tervvel”, 2015-ös közleményében az afrikai országokkal való együttműködést hangsúlyozta.

Budapest kettős beszéde:

Magyarországi belpolitikában: “Soros-terv” – “brüsszeli politika” – “illegális bevándorlás” – “teljes zsákutca” – “veszélyezteti Európa biztonságát”

Vs

A külföld felé: “Szükséges intézkedések” – “Európai Unió” – “belső menekültek” – “együttműködés” – “bevándorlási nyomás” – “csökkenthető”

A harmadik és leginkább vitatott téma a menekültkvóták esetleges uniós bevezetése. A Fidesz itt sem hajlandó semmilyen kompromisszumra. Orbán Viktor a kötelező kvóta ügyét egzisztenciális fenyegetésként azonosította. Szijjártó külügyminiszter elutasította a legújabb kompromisszumos EU-javaslatot.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az EU-török megállapodás “önmagában nem oldja meg a migrációs válságot”. 2016 márciusában Orbán kijelentette, hogy “nem vár sokat a hétfői csúcstól, legfeljebb azt, hogy a törökökkel jutnak valamire”. A megállapodás után Orbán pedig ezt mondta: “a legnagyobb veszélyt kibekkeltük”.

2016 tavaszán Orbán Viktor és a magyar kormány megnyugvással vette tudomásul a Merkel-terv (újfideszül: Soros-terv) első szakaszának megvalósulását. Ha Orbán következetes, akkor a török-EU megállapodást kategorikusan elutasítaná, hiszen a szerződés értelmében a kontinensre folyamatosan érkeznek menekültek Törökországból.

G. Fodor Gábor megmagyarázza

Kihasználtam az alkalmat és elutaztam Budapestre a Soros György és Magyarország konferenciára, amelynek egyik meghívott vendége G. Fodor Gábor, a Századvég Intézet igazgatója és a Fidesz-féle “Soros-terv” egyik fő apologétája volt. Azt szerettem volna tőle megkérdezni, ha a Fidesz beállt a török–EU megállapodás mögé, akkor valójában mi a baj a “Soros-tervvel”?

A kormány egyik főideológusa az Átlátszó olvasóinak mosolyogva annyit üzent:

”Néha előfordulhatnak logikai bukfencek a kormány kommunikációjában.”

Érdekelt volna az is, hogy a Fidesz valójában támogatja-e az európai menekültválság megoldására tett kísérleteket, vagy ha az ESI által letett megoldási javaslatokat, terveket nem tartja megfelelőnek, akkor milyen megoldásokkal szeretnének az EU felé irányuló migráció ellen küzdeni.

Jó lett volna arra is választ kapni, hogy a letelepedési kötvény biznisz keretén belül Magyarországra érkező bevándorlók is a “Soros-terv” részei, vagy ez már az “Orbán-terv”, de kérdéseimet nem tudtam feltenni, mert a G. Fodort elkísérő 888.hu-s propagandagyárosok kimenekítették főszerkesztőjüket az őt kérdezők gyűrűjéből.

A fentiek fényében nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mi történik valójában. Magyarország az EU-s színtéren nem ellenzi egy közös európai védelmi politika kialakítását, de belpolitikai okokból és politikai trollkodásból, a Kreml és az amerikai szélsőjobb konspirációs elméleteit felhasználva, ellenez egyes intézkedéseket, amivel az ország hosszú távú hitelét játssza el.

Orbán Viktor úgy tesz, mintha nála lenne a bölcsek köve, de valójában csak saját pecsenyéjét sütögeti. Ehhez az öncélú politikához egy zsigeri gyűlöletre játszó politikai kampánnyal szerzett relatív tömegtámogatást, ami hosszabb távon a magyar társadalmat mérgezi meg.

Szerző: Bőtös Botond / atlatszo.hu