Vannak olyan stresszhelyzetek, amelyek mindenkit többé-kevésbé azonos módon sújtanak. Természeti- vagy tömegkatasztrófák, földrengések, árvizek, háborúk, repülőgép- és vonatbalesetek egyszerre több száz, több ezer ember életére hatnak. Máskor kisebb csoportoknak kell a bajjal szembenézniük, például a vállalati csőd miatt a munkahelyek elvesztésével. Ám a legtöbb nehézséget, megterhelést, közeli hozzátartozó elvesztését, válást, nyugdíjazást egyedül kell elviselniük. A stressz csak előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okoz betegséget! Nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent. A probléma rendezését, megoldását pedig nagymértékben befolyásolja annak egyéni – és örökké változó - jelentése. Mást jelent az állásvesztés 20, és mást 50 éves korban; mást a kistelepülésen élő szakképzetlen bedolgozónak és mást a magasan képzett menedzsernek, aki után kapkodnak a fejvadászcégek. De másként éli át a nyugdíjazását az a szakember is, akinek élete értelme volt a munka, mint az, aki végre megszabadul a kínos kötelezettségekkel járó robottól, és aki alig várja, hogy végre kizárólag horgászszenvedélyének élhessen. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyénnek ez a „megbirkózási technikája” hibás, túlzott, vagy nem megfelelő a megoldandó problémára. Könnyű belátni, hogy azt a bánatunkat, sérelmünket, amelyet panasszal, sírással sikerül kifejeznünk, gyorsan elfelejtjük. Az elfojtott, néma szenvedés, a magunkba zárt feszültség ellenünk fordul, betegséget okoz.

Fontos tehát, hogy megtanuljuk, hogyan dolgozzuk fel a mindennapi stresszt.

Általánosan alkalmazható technika nem létezik, mivel minden ember másként éli meg ezeket a helyzeteket. Azonban, ha saját magunk nem tudjuk megtalálni a helyes utat, érdemes szakember segítségét kérni, aki rávezethet minket a stresszkezelés helyes módszerére.
Stressz mentes napot Mindenkinek!