Tavaly 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak, de természetesen attól függően, hogy ki mire költ, és magas vagy alacsony jövedelműnek számít-e, más-más inflációt tapasztalt. Ezt erősíti most meg a KSH kiadványa, amely szerint az elmúlt évben a legerőteljesebb hatást az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk átlag feletti áremelkedései okozták a teljes lakosság árindexében. Mivel ezeknek a csoportoknak a súlya jelentős, árváltozásuk is erőteljesen befolyásolja a fogyasztóiár-indexet - indokol a hivatal.

A nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztói kosarában az élelmiszerek súlya magasabb, mint a teljes lakosságét tekintve, a járműüzemanyagoké viszont alacsonyabb, így lehetett, hogy közel 4%-os drágulást érzékeltek tavaly.

"A háztartási energia átlag alatti árnövekedése – köszönhetően a hatósági áras termékkör évek óta változatlan árának – tompította az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk árnövekedésének inflációgyorsító hatását, tekintve, hogy e termékkör súlya is magasabb a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások esetében" - részletezi a folyamatokat a KSH. A jövedéki adó emelése miatt a dohányáruk drágulása szintén jelentősebben érvényesült az alacsony jövedelműek esetében, mivel e csoport súlya a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a fogyasztásukban.

A magas jövedelmű háztartások esetén a tartós fogyasztási cikkek súlya jóval magasabb, így az ebben a csoportban tapasztalható árcsökkenés nagyobb mértékben visszafogta az inflációt, mint a többi társadalmi réteg esetén. Ennek köszönhetően pedig ők csak 3,1%-os inflációt tapasztalhattak. (portfolio.hu)