Ma bárkit leültethetnek Magyarországon egy utcán eldobott zsebkendő miatt, mert a 2012-ben megalkotott szabálysértési törvény alapján a rendőrök ezért már helyszíni bírságot szabhatnak ki, s ha az illető nem tud fizetni, jön az elzárás. 

A civil jogvédő szervezetek által néhány hete indított www.szabalysertes.hu portál adatai szerint tavaly több mint 800 ezer szabálysértési eljárás indult és nagyjából 300 ember ül minden nap kisebb szabálytalanságok elkövetése miatt.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ), az Utcajogász Egyesület és a hajléktalanok jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport szakértői indokolatlanul szigorúnak tartják a magyar szabálysértési rendszert, ami ráadásul a mindennapokban nem is működik jól.

Szigorú, mert például szemetelés, vagy egy hiányzó kerékpárlámpa miatt hetekre bezárhatnak valakit. Nem működik jól, mert a szigor ellenére nincs visszatartó ereje és az elkövetők többsége segítség nélkül képtelen eligazodni az érthetetlenül bonyolult szabályozásban.

A törvény elfogadása utáni két évben a mainál sokkal gyakrabban ültették le azokat, akik nem fizették ki a helyszíni bírságot vagy a bíróságon kiszabott pénzbüntetést: 2013-ban majdnem 18 ezer szabálysértő kapott így börtönt, 2014-ben pedig több mint 28 ezer.

Idén július végéig miatt már „csak” 476 embert ítéltek elzárásra. Ezek a döntések sokat rontottak az egyébként is túlzsúfolt magyar börtönök helyzetén is, sokszor nem lehet megoldani, hogy a kisebb vétségek miatt leültetett emberek ne kerüljenek össze bűnözőkkel.

A Helsinki Bizottság irányításával a felsorolt szervezetek, kutatóközpontok és jogászok is azon dolgoznak egy ideje, hogy legyen emberszabásúbb, életszagúbb a szabálysértési törvény és minél többen megértsék a lehetőségeiket.

Tavaly decemberben a Foresee Kutatócsoport egyik tanulmánya mutatta ki, hogy az elzárásra ítélt szabálysértők jellemzően munkanélküliek és mélyszegénységben élők, akik rendezetlen lakáskörülményeik miatt sokszor meg sem kapják a büntetés befizetését sürgető hivatalos leveleket, így nem csoda, hogy 70 százalékukat számukra teljesen váratlanul vezetik elő.

A szabálysértési eljárásokban a határozatok többsége az illető meghallgatása nélkül születik, nincs lehetőség ügyvédi segítséget kérni, így nem derül ki, hogy a fürt szőlőt vagy az almát, a boltban a rúd szalámit azért lopták el, mert a gyerekük, a magatehetetlen édesanyjuk és ők sem ettek egy falatot hosszú ideje.

Ártatlanul is leülhető

Börtönbehívóját várja Horváth János bábonymegyeri gazdálkodót, akinek várhatóan három napra kell bevonulnia, mert nem fizetett be egy szabálysértési bírságot – noha nem követett el semmit és erről még bírósági papírja is van.

Mint megírtuk, 2015 őszén, az állami földárverések kezdetekor Sallai R. Benedek képviselő (LMP) egy platónyi bábonymegyeri birka- és marhatrágyát borított Kaposváron a megyei kormányhivatal épülete elé. Ugyanott több somogyi gazda is demonstrált, akinek kellő tőke híján esélye sem volt földekre licitálni.

Horváthot a "trágyaborítási" ügyben többször módosuló váddal vették eljárás alá, ám a bíróság végül kimondta: nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie.

Néhány hónappal később - ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva – környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala, de nem fizetett, hiszen a bíróság már megállapította, hogy ártatlan. Mindez a hatóságokat hidegen hagyja, a gazdára elzárás vár.

Szegő Dóra szociológus bírósági titkárokkal és a büntetés-végrehajtásban dolgozókkal készített beszélgetései alapján úgy véli, azokban az élethelyzetekben, amikor valaki koldulásra kényszerül, hajléktalanná vált, éhezik, netán szexmunkásként kénytelen megélni, a szabálysértési eljárás és az elzárás semmit nem old meg.

Egységes a vélemény: az ilyen szerencsétlen sorsú emberek üldözése helyett az eljárásokra kiadott pénzt inkább a szociális ellátórendszer fejlesztésére kellene fordítani.

Jogi szempontból is számtalan gond van a szabálysértési törvénnyel és ezt érzik a jogalkotók is, hiszen folyton változtatnak a jogszabályon a 2012-es hatálybalépés óta.

A rendőrségi és bírósági gyakorlatban ez nehézségeket okoz, de ennél is nagyobb baj, hogy a büntetőeljárásokban a kisebb súlyú eseteknél épp az elzárás elkerülése a kimondott cél, míg a szabálysértési törvény kifejezetten ebbe az irányba tolja a bíróságokat.

Így aztán nem egyszer előfordul, hogy egy szabálysértésért szigorúbb büntetés jár, mint egy kisebb értékű csalásért, lopásért. Az elzárás azonban nem lenne kötelező, közérdekű munkával megválthatnák a pénzbüntetést vagy az elzárást, de a rendszeresen megbüntetett csoportoknak erről fogalmuk sincs.

A képre kattintva megnyílik a tájékoztató! Forrás: nepszava.hu

A már említett civil jogvédők ezért felvilágosító kampányba kezdtek. A Helsinki Bizottság 200 ezer példányban nyomtatott ki egy ismertető anyagot, hogy az érintettek tudják, mikor és mit kell tenniük, milyen papírokat kell összeszedniük, hogy átválthassák a büntetésüket munkára.

A TASZ munkatársai pedig képregény formában mutatják be a többnyire írni-olvasni alig tudó embereknek a lehetőségeiket.

A kiadványokat a rendőrség figyelmébe is ajánlják, mert a járőrök sem mindig tudnak szót érteni az érintettekkel.

A Helsinki Bizottság 200 családsegítő központnak postázta a tájékoztatót, továbbá 80, hajléktalanokkal és más hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szállás, alapítvány és civil szervezet címére küldték el, hogy ők is segítsenek a terjesztésben.

A TASZ munkatársai pedig júliusban egynapos felkészítést tartottak Miskolcon a térség civil szervezeteinek a szabálysértési eljárásokról, majd a helyi romák közt tesztelték a képregényt, ősszel pedig folytatnák az országjárást.

Az ombudsman javaslatai

A jogvédő szervezetek az utóbbi években többször is az alapvető jogok biztosához fordultak, hogy vizsgálja meg a szabálysértési gyakorlatban szerintük meglévő visszásságokat.

Az ombudsman javaslatot is tett a Belügyminisztériumnak (BM), hogy ügyvédi képviseletet kellene biztosítani az elzárással fenyegetett szabálysértési ügyekben, de a tárca szerint erre nincs pénz.

Felhívta a figyelmet a meghallgatás nélküli eljárások visszásságaira és az egységes, közérthető tájékoztatás jelentőségére, amit most központi lépés hiányában a civilek vettek kézbe. A javaslatok között szerepelt az eljárásban alkalmazott határidők meghosszabbítása és a járőrök úgynevezett érzékenyítő elkészítése is.

A BM reagált is a felvetésekre, más kérdés, hogy a változtatások szinte észrevehetetlenek. A Népszava kérdéseire a tárca azt válaszolta, hogy a szabálysértési törvény idén május 5-én hatályba lépett módosításai már az ombudsman kéréseit figyelembe véve születtek.

Kevéssel meghosszabbították a közvetítői eljárás határidejét, amikor elvileg tárgyalóasztalhoz kellene ültetni a tyúktolvajt és az állat tulajdonosát. Más kérdés, hogy a békéltetésig nagyon ritkán jutnak el a felek.

A törvény reszelgetése most is tart.

A kormányzati portálon keresztül augusztus 3-ig lehetett véleményt mondani egy belügyi salátatörvényről, amiben 24 jogszabályt, köztük a szabálysértési törvényt módosítaná a BM.

Szerepel benne, hogy az ügyész perújítási kérelmet adhat be az elkövető javára, vagy hogy az elkövető méltányossági kérelmet nyújthat be, ha életkörülményei miatt túlzottnak tartja a büntetését. Szó van a javaslatban egy központi bírságkezelő szervezetről is, amelynek feladatait és hatásköreit kormányrendelet írná elő.

Hogy az érdemi kérdésekről mikor lesz hajlandó tárgyalni a BM, nem tudni. A múlt héten megkezdődött ugyan az ismerkedés a civil szervezetek és a kormány képviselői között, de a folyamatban lévő módosítócsomag azt vetíti előre, hogy a választásokig további módosításra már nem lehet számítani.

Nem ismerik a közérdekű munkát

A nem autós szabálysértések elkövetőinek többsége a hátrányos helyzetű rétegekből kerül ki – állítja Szegi Péter György. A TASZ munkatársa szerint felvilágosító kampányokkal el lehet érni, hogy ezek az emberek megismerjék a jogaikat és elkerülhessék a börtönt.

- Sokan mennek mostanában néhány napra börtönbe, ha szabálysértést követnek el?

- Csökken a számuk, de még így is sokan vannak, akik képtelenek befizetni a helyszíni bírságot vagy a kiszabott pénzbüntetést, ezért automatikusan leültetik őket. A TASZ álláspontja az, hogy a szabálysértési törvénynek ez a része nagyon aggályos, máshol működik például a felfüggesztett pénzbüntetés lehetősége, amihez hasonló megoldások itthon is nagyon kellenének.

- Akit gyorshajtáson kapnak, többnyire fizet. Kik nem?

- Azok a szegények, sokszor szegregátumokban élők, akiknek ételre sincs pénzük, arról pedig nem tudnak, hogy a bírságot megválthatnák közérdekű munkával is, csak be kellene menniük ezt kérni a járási hivatal foglalkoztatási osztályára.

Így, ha letelik a 30+3 napos határidő, jön a határozat a kétnapos elzárásról, mert 5 ezer forintonként számolnak egy napot. A legszörnyűbb, hogy akár 15 év alatti fiatalokat is lecsukhatnak semmiségekért, bár a bírók alig alkalmazzák ezt a lehetőséget.

- A büntetések egyébként jogszerűek?

- Vannak olyan szabálysértések, amelyeket a szociális ellátórendszernek kellene kezelnie, például, ha egy hajléktalan beköltözik egy elhagyott épületbe. A rendőrök hozzáállásában sincs érdemi javulás, a sérülékeny csoportokat sokszor megbüntetik.

Szeretnénk elérni, hogy a büntetőügyekhez hasonlóan a szabálysértéseknél is rendeljenek ki ügyvédet, ha az elkövető fiatalkorú, fogyatékossággal élő, vagy analfabéta. Ma egy ember elzárása akár azon is múlhat, hogy nem érti meg, amit próbálnak neki elmagyarázni, ezért a rendőrség is örömmel fogadja a közérthetően megfogalmazott tájékoztatóinkat.

nepszava.hu