h i r d e t é s

A térkép nem hazudik!

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A térkép nem hazudik!

2018. szeptember 18. - 15:52

 

„Magyarország soha sem volt bevándorló ország”. (Ismert hazugság a XXI. századból.)

A X. század óta az alábbi hazai települések voltak a külföldről nem turistaként érkezett vándorok, vendégek és hadi népek kedvelt célpontjai, amelyeket hosszabb tartózkodás céljából felkerestek:  

Alsónémedi, Bánhorváti, Beloianisz, Besence, Besenyőd, Besenyőtelek, Besenyszög, Besnyő, Bisse, Bodrogolaszi, Csehbánya, Csehi, Csehimindszent, Drávacsehi, Egercsehi, Erdőhorváti, Esztergályhorváti, Göncruszka, Gyöngyösoroszi, Hajdúböszörmény, Hernádnémeti, Horváthertelend, Horvátlövő, Horvátzsidány, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászajákóhalma, Jászkarajenő, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászszentlászló, Jásztelek, Káptalantóti, Kiscsehi, Komlódtótfalu, Kunadacs, Kunágota, Kunbaja, Kunbaracs, Kuncsorba, Kunfehértó, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunpeszér, Kunszállás, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Kunsziget, Ládbesenyő, Lengyel, Lengyeltóti, Magyarpolány, Nagylengyel, Nagytótfalu, Németbánya, Németfalu, Németkér, Nemti, Nyőgér, Olasz, Olaszfalu, Olaszliszka, Ordacsehi, Oroszi, Oroszló, Orosztony, Ozmánbük, Pilisjászfalu, Polány, Rinyabesenyő, Sajónémeti, Sopronnémeti, Sorokpolány, Sümegcsehi, Szamostatárfalva, Szászberek, Szászfa, Szászvár, Szerecseny, Szirmabesenyő, Tahitótfalu, Taliándörögd, Tatárszentgyörgy, Tolnanémedi, Tornyosnémeti, Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu, Tótvázsony, Törökkoppány, Törökszentmiklós, Újlengyel, Újszász, Vámosoroszi.

Megjegyzések:

  1. A lista folytatható azokkal a településekkel, amelyeknek régebbi elnevezése vagy valamely településrészének a neve, esetleg egy régi dűlőnév őrzi egykori betelepült lakóinak emlékét. Különösen a cigány, zsidó, flamand, vallon, szerb, bosnyák népcsoportok tekintetében.
  2. Többnyire a korai századokban betelepülő népekről adnak hírt az itt felsorolt települési helynevek. A török idők utáni újabb nagy betelepülési hullámban érkezett jövevények falvai általában az elpusztult régi települések helyén jöttek létre, erről leggyakrabban a szlovák és német nemzetiségű községek határában látható kétnyelvű helységtáblák adnak hírt.
  3. Külön lista állítható össze azokról a településekről, amelyeknél nem egy népnév, hanem az idegenből érkezett birtokos neve vagy más nyelven megnevezett földrajzi adottság árulkodik lakóinak külhoni eredetéről.
  4. Érdekes kísérlet lenne egy olyan lista készítése szláv, avar és más népelemek ősi településeiről, ahol a honfoglaló magyarokat esetleg bevándorlóként fogadták.
  5. Ez a lista az ország mai területére terjed ki. Ha valaki veszi a fáradtságot, a Kárpát-medence egykor magyar fennhatóság alá tartozó, ma határon túli településeiből hasonló listát állíthat össze.

Végezetül szíves figyelmébe ajánlom Szent István intelmeit azoknak a honfitársaknak, akik büszkék idegenből érkezett őseikre és nem szeretik a bevándorlásról szóló hazugságokat:

„Mert a mint különb-különbféle tartományok széléről jőnek a vendégek, különb-különbféle szót és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magokkal, a mi mind a király udvarát ékesiti és teszi nagyságosabbá, és igen megrettenti az idegeneknek magahitt szívöket. Lám, gyönge és töredékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország”.


 

h i r d e t é s