Igen ám, de a 3100 alkalmazottat foglalkoztató és 350 millió eurós éves költségvetésű titkosszolgálat és annak vezetője számos jel szerint közel áll az AfD-hez, amely adott esetben veszélyessé válhat Merkel kormányára nézve.

Hans-Georg Maaßen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal (belső elhárítás) elnöke egy 2016 február 29-i beszédében a német belpolitika robbanás veszélyére figyelmeztetett. Az elnök szerint

az ellenőrizetlen bevándorlás jelentősen növelte a biztonsági kockázatokat, mivel a hatóságok már nem tudják, hogy pontosan kik tartózkodnak az országban.

Az új helyzet Maaßen szerint a szélsőjobboldal hullámszerű megerősödéséhet vezetett. Mi több, egy esetleges iszlamista merénylet, vagy egy radikális jobboldali támadás könnyen egy újabb eszkalációhoz vezet.

Az AfD a vihar középpontjában

Merkel kancellár a német köztelevízióban előtte egy nappal leadott egyórás interjújában arról értekezett, hogy nincsen szükség a menekültek felső korlátjának megszabására és Berlinnek nincsen ’B-terve’ a menekülthullám megállítására. Nos, két és fél elteltével és a chemnitzi forrongások tükrében csak a vak nem látja, hogy melyik vezetőnek volt politikai realitásérzéke és előrelátása.  Maaßen ás Merkel régi csörtéjét újra fel kellett elevenítenünk, mert a német politikai centrumban egyre többen követelik a AfD megfigyeltetését az elhárítással. Az eltorzult német közállapotokat jól mutatja, hogy a Willkommenskultur felelősei most tehát a második legnépszerűbb pártot akarják figyeltetni a titkosszolgálattal.

Azt valóban ki kell jelenteni, hogy a bevándorlásellenes és az iszlamizációt ellenző AfD párt a tavaly áprilisi kölni kongresszusán érezhetően tovább radikalizálódott. A mérsékeltnek számító Frauke Petry elnökkel szemben akkor győzedelmeskedett az a jobboldali fundamentalista szárny, amelyet Alexander Gauland elnökhelyettes, Jörg Meuthen társelnök, Jens Maier szászországi vezető és Björn Höcke nevei fémjeleznek. Höcke az AfD thüringiai vezetője, aki egy előadásában a német emlékezéskultúra száznyolcvan fokos fordulatát követelte és a „szégyen emlékművének” nevezte a holokausztra emlékező berlini emlékhelyet.

A titkosszolgálat és az AfD

Napjainkban a radikalizálódás különösen az AfD ifjú tagjainál érhető tetten. Múlt hónapban a párt vezetésének kellett elhatárolódnia attól a párttisztségviselőtől, aki egy Facebook-bejegyzésben árulónak és a német nép ellenségének nevezte von Stauffenberg grófot, a Hitler elleni 1944. júliusi, sikertelen merénylet kitervelőjét.

Lars Steinke, az AfD ifjúsági szervezetének (JA) alsó-szászországi elnöke a merényletkísérlet 74. évfordulójának apropóján írt bejegyzésben arról értekezett: olyasvalakit, aki a német hadsereg soraiban káoszt akart előidézni és katonák millióinak életét veszélyeztette, nem lehet hősnek nevezni, csak ellenségnek. Nem véletlen, hogy Bréma és Alsó-Szászország szövetségi államokban a JA-t már megfigyelés alá helyezték és Boris Pistorius, az alsó-szászországi belügyminiszter a JA-t „alkotmányellenes szervezet”-nek nevezte.

Nos ebben a feszült helyzetben robbant a bomba pár hete, hogy Hans-Georg Maassen 2015-ben többször is egyeztetett Frauke Petry akkori pártvezetővel arról, miként kerülheti el az AfD, hogy az alkotmányvédelem hivatalból megfigyelje. Maassen lépése túlmutat önmagán, hiszen a 3100 alkalmazottat foglalkoztató és 350 millió eurós éves költségvetésű elhárítás számos jel szerint közel áll az AfD szellemiségéhez, amely veszélyessé válhat Merkel kormányéra nézve.

Az elhárítás júliusban megjelent 2017-es éves jelentésének szóhasználata kísértetiesen rímel az AfD-ére. A jelentés nem nevezi meg a Neue Rechte mozgalom vezető, neonáci képviselőit, mint ahogy szó nélkül hagy olyan szélsőséges publikációkat, mint a Junge Freiheit és a Compact. Az AfD-t a jelentés a baloldali szélsőségesek áldozatának állítja be.

privatbankar.hu