A véltnél korábban jelenhetett meg a modern ember Ázsiában
Dél-Kínában egy barlangban 47 megkövesedett emberi fogat leltek fel, amely a kutatók szerint átírhatja fajunk Afrikából kiinduló korai migrációjának történetét, azt jelezve, hogy a Homo sapiens a korábban ismertnél jóval előbb, és európai benyomulását is megelőzően érte el Ázsiát.
A szerdai bejelentés szerint a legalább 13 embertől származó fogakat nem tudták közvetlenül kormeghatározásnak alávetni, de a szomszédos ásványminták és állati fosszíliák analízise valahová a 80-120 ezer évvel ezelőtti tartományba helyezi őket, vagyis a legkorábbi bizonyítékai a teljesen modern embernek Afrikán kívül. A felfedezés előtt a fajunkat Dél-Ázsiához kötő legkorábbi kövületek kora mintegy 45 ezer év volt.
A Hunan tartományban lévő Fujen-barlangi maradványok szerint fajunk 30-70 ezer évvel korábban megjelent Dél-Kínában, mint a Földközi-tenger keleti részén vagy Európában. Liu Vu paleoantropológus szavai szerint a tudományos közösség nagy része mostanáig úgy hitte, hogy a Homo sapiens az 50 ezer évvel ezelőtti időszakig nem képviseltette magát Ázsiában.
Fajunk mintegy 200 ezer éve jelent meg először Kelet-Afrikában, majd innen terjedt szét a világ egyéb szegleteibe, ám eme kivándorlások ideje és helyszíne máig homályba burkolózik.
María Martinón-Torres, a University College London paleoantropológusa szerint fajunk több tízezer évvel az európai kolonizálás előtt érte el Dél-Kínát, talán szívós kuzinunk, a Neander-völgyi európai jelenléte, és az öreg kontinensen akkoriban uralkodó zord éghajlat miatt.
Liu szerint a fogak kétszer olyan idősek, mint az Európában megtalált, legkorábbi modern emberi maradványok. Hozzátette, abban reménykednek, hogy a leletek révén a tudományos közösség is felismeri, hogy Kelet-Ázsia egyike ama kulcsterületeknek, amelyet a modern emberek származása és evolúciója szempontjából érdemes tanulmányozni.
Martinón-Torres szerint néhány Afrikából kiinduló migrációt kudarcba fulladtnak tartanak. Izraeli barlangokban fellelt fosszíliák például azt sugallják, hogy a modern emberek már 90 ezer éve elérték „Európa kapuját”, de soha nem tudtak átlépni rajta. Nem lehetett könnyű elhódítani a területeket a Neander-völgyiektől, amelyek több százezer éve ott tartózkodtak.
Szerinte emellett logikus feltételezni, hogy a keleti irányú terjeszkedés környezeti szempontból valószínűleg könnyebb volt, mint északra haladni, főleg a hideg európai klímát figyelembe véve.
A kutatásról a Nature számolt be.
Reuters/AP / hirado.hu (Címlap: Számítógépes grafika egy Neander-völgyi ősember és a mai ember csontvázáról. - MTI/EPA/HORST OSSINGER)
