A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.

Nincs unalmasabb a tegnapi újságnál – ez a közkeletű mondás. Ki kell egészítenünk: nincs érdekesebb a tegnapelőttinél. Elios-ügy a sajtóhírekben, 2009-től napjainkig.

2009-2010 – suttyomban alapoznak

2009-ben jött létre az Elios jogelőde, az ES Holding, Tiborcz István és egy offshore-hátterű titokzatos befektető tulajdonában. Semmi nyoma, hogy keresték volna a publicitást az induló vállalkozás számára. Elérhető honlapot nem indítottak, sajtóhírekben sem szerepelt a nevük.

2010-ből is csak egyetlen megjelenést találni. Méghozzá a Közgép-cég E-OS Zrt. honlapjáról. E szerint

Az E-OS tevékenységének bővítésével 2010-ben létrehozta az E-OS Innovatív Energetikai Zrt.-t, hogy még teljesebb körű energetikai szolgáltatásaival erősítse meghatározó pozícióját az energia szektorban.

A Simicska-érdekeltségű E-OS nem fejtette ki az igazság valamennyi részletét, amennyiben nem a Közgép-leány alapította az ekkor már E-OS Innovatívnak hívott vállalkozást, hanem Tiborczék. A Simicska-érdekeltség csak beszállt egy időre.

2011 – a média felfedezi, hogy fontos cégről van szó

Az elsőség érdeme az akkor még független Origóé, a cikket a Tiborcz-cég viselt dolgait azóta is nyomon követő Direkt36 későbbi alapítója, Pethő András jegyzi. Ami Tiborczot illeti, egyelőre csak a kétely volt biztos:

Az nem világos, hogy miért éppen ezt a céget vásárolta meg a terjeszkedni kívánó E-OS, az ES Holding ugyanis nem mutatott fel vonzó pénzügyi teljesítményt, és nem rendelkezett komolyabb referenciákkal sem.

A cégnek két kft. volt a tulajdonosa, az egyiknek a golfozóként, ingatlanbefektetőként és az MKB Bankot vezető Erdei Tamás fiaként ismert Erdei Bálint a vezetője, a másiknak pedig a nála fiatalabb, húszas éveiben járó Tiborcz István volt az ügyvezetője az alapítás idején.

Mindketten ott ülnek jelenleg is az E-OS Innovatív igazgatóságában, bár az általunk megkérdezett, évek óta energetikával foglalkozó üzletemberek és szakértők mind azt mondták, hogy egyikőjük nevét sem hallották még a szakmában.

Ebben az évben jelennek meg az első dicsőítő írások is az E-OS/Elios fejlesztéseiről. Nyomban a mostanában is sokat emlegetett hódmezővásárhelyi közvilágítás-projektről. A regionális Délmagyar, a hódmezővásárhelyi Promenád és a zöldhonlap Tiszta Jövőt is beszámolt az ottani projektről.

A Délmagyarország címe is sokatmondó: Hódmezővásárhely a LED városa. Idézik a volt polgármestert, Lázár Jánost is, aki szerint a város takarékoskodni akart azért fejlesztett. „Reméljük, tapasztalatainkat más települések is hasznosíthatják” – mondta Lázár. Ez később valóra vált, nem is akárhogy.

2012 – megtudjuk, ki is Tiborcz István

A Népszava januári cikke még Tiborcz említése nélkül, a Simicska-Nyerges cégháló részeként említi az E-OS-t.

Tiborcz – igazgatóságon túli – szerepét először a nyomtatott HVG említette májusi cikkében, Orbán Ráhel „barátjaként” említve a fiatalembert:

Az igazgatóság tagja Tiborcz István ügyvéd, aki a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátja, s akinek a testvére, Tiborcz Péter 2006–2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt.

Az ínyencek mindenesetre észrevették ezt az eldugott közlést is. 2015-ben elhunyt kollégánk, Ferenczi Krisztina az Átlátszóban nem csak, hogy hivatkozott is rá, de be is mutatta az egész családot, mint a Bicske-környéki földpályázatok egyik nagy nyertesét.

Innentől kezdve gyakorlatilag máig jellemző a párhuzamos valóság: ritka kivételtől eltekintve a vidéki sajtó áradozik az Elios-fejlesztésekről, míg a nem-kormányszócső országos média egyre alaposabban kutatja a példátlan prosperitás mögött sejtett korrupciót, és pedzegeti a kivitelezési hibákat is.

A Promenádnak például ekkor még tetszik a hódmezővásárhelyi munka:

A vásárhelyi közvilágítás változása a repülőgépek magasságából is érzékelhető

– írják. A lámpagyártó Tungsram-csoport honlapja pedig a siófoki fejlesztésről áradozik szuperlativuszokban.

Egy igazi gyöngyszem a jó hírek világából: egy meggondolatlan MTI-átvétellel az Orbán-rezsimmel kérlelhetetlen Galamus is beszállt az Elios-fényezésbe, ez a dicshimnusz a szegedi egyetemi napelem-programnak szól. Annak, amiről utóbb kiderült, hogy botrányosan használta az uniós pénzt és nem fizette ki az alvállalkozóit sem.

Az ekkor még bőszen kormánypárti, ráadásul az E-OS-hoz hasonlóan Simicska-érdekeltség Magyar Nemzet a tököli börtönkorszerűsítésnek örült. A Somogy TV így lelkendezett:

„34 millió forintot takarít meg Siófok önkormányzata azzal, hogy korszerűsítik a belváros közvilágítását. A modern lámpatestek kevesebb energiát fogyasztanak, és nagyobb fényt adnak. Amelyet karácsonyra már a városlakók is tapasztalhatnak majd.”

Azt érem másik oldalát ebben az időszakban a Népszabadság Hétvége mellékletében megjelent terjedelmes írás jelentette, amely a Fejér megyei földügyek kapcsán említi Tiborczékat is.

Elgondolkodtató cikket közölt a Privátbankár októberben. A pénzügyi szakportál a korábban hasító E-Star Nyrt. nehéz helyzetét hozza összefüggésbe a konkurens E-OS-csoport felívelésével: a korábbi partner önkormányzatok egyszerűen átszoktak a Fidesz-közeli céghez.

2013 – az Orbán-Tiborcz lagzi éve

Ekkor már dőlnek az írások az év közben Tiborcz István által visszaszerzett, Eliosra átnevezett cég ügyeiről. Az első cégösszesítést a Napi.hu készítette a „vőjelöltről”, a Népszabadság is hosszú vagyonleltárral készült az ünnepi hétvégére. A szerző, a már idézett Ferenczi Krisztina meg is jegyzi a jól pörgő Eliossal kapcsolatban Tiborczról:

Azt nem tudni, hogy mikor dolgozik a munkahelyén, de e sorok írója szinte sosem tudott megfordulni Csabdi külső területein, hogy épp ne jött volna szembe, legyen bár délelőtt, ebédidő vagy délután.

A most az OLAF által maffiamunkának minősített városi közvilágításmutyit elsőként az Átlátszó összegezte 2013 őszén.

A kormánymédia pedig leginkább hallgat mindenről, ami Elios vagy Tiborcz. Az MTI időközben kiadott egy paksi közvilágítás-fejlesztést méltató hírt, amit nem csak a helyi sajtó, de még komoly gazdasági hetilap korában a Figyelő online felülete is átvett. A Tolna Megyei Néplap ugyanakkor saját anyaggal készült, a címadás felülírhatatlan: Egy igazi úttörő megoldás a közvilágításban.

2014 – termelési jelentések és év végi fordulat

Az MTI és a megyei napisajtó továbbra is rajong az eliosos LED-ekért: ezúttal a keszthelyi  munkát fényezik. Megható, már-már vallásos lelkesedéssel számol be a Dunaújvárosi Hírlap a helyi stadion új világításának bekapcsolásáról. Idézetek a riportból:

Lenyűgöző látványt jelentett a sok Led-lámpa alatt sétálni a gyepszőnyegen. (…) a téli sötétedés miatt korán indult a játék, ezért a bajnokik majdhogynem ebédidőben kezdődtek. Szép volt, rég volt! De most már lőn világosság.

Mégpedig precíz tervezést, kivitelezést követően csodálatos fényesség. Nagyszerű beszerzés után kiváló kivitelezés – jöhet az ellenfél. A gyepszőnyeg már fényárban.

A nem sokkal korábban kormány-közelbe került nyomtatott Napi Gazdaság (a Magyar Idők előde) terjedelmes, úgynevezett szakcikket szán annak, hogy „Egyre több város áll át LED-es közvilágításra”, a cikkben Erdei Bálint méltatja az általa vezetett Eliost.

Az új trendet az Átlátszó cikke törte meg karácsony előtt. Kiszámoltuk, miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra, azaz összesítettük a városi közmegbízásokat. E szerint csak 2014-ben 2,9 milliárd forintnyi munka esett be az Eliosnak, 1,9 milliárd már az után, hogy Tiborcz visszatért a tulajdonosok közé.

Cikkünkre rámozdult az ellenzék: Schiffer András, az LMP akkori társelnöke négy pályázat ügyében feljelentést tett, amire reagált az Elios, miszerint kikéri magának. Időközben Szekszárdon is nyert az Elios – éppen úgy, ahogy korábban Hadházy Ákos megjósolta.

A dátumok igazolják, mennyire fals a mostani kormányzati válságkommunikáció egyik fő érve, miszerint már a 2014-es balhékat is „választásra időzítették”. 2014 valóban választási év volt, de a voksolások hónapokkal korábban lezajlottak.

2015 – kutakodni kezd az OLAF

Az Új Dunántúli Naplóban olvasható – a Szabad Pécs mostani frontembere, Babos Attila tollából – először fogyasztói kritika az Elios-féle LED-ekkel szemben, bár a lapnak nyilatkozó szakértők védelmükbe vették a fejlesztést. A körmönfont magyarázat szerint

Egyfajta érzékcsalódás miatt érezhetik úgy többen Pécsett, hogy az új közvilágítási rendszer nem olyan jó, nem ad annyi fényt, mint a lecserélt lámpák.

Éppenséggel a nagy fényáradat miatt érezhették a pécsiek, hogy sötétebb van, magyaráztak kacifántosan a szakemberek.

A LED-lámpák megvilágítási ereje nagy, azok alatt gyakorlatilag nappali fénnyel találkozunk, így elhaladva mellette, vagy belépve onnan egy sötétebb részre, éjszakai üzemmódra vált az agyunk, ám ahhoz a szemünknek hozzá kellene szoknia, amihez idő kell.

Nem sokkal később kiderült, komoly gondok vannak a világítással Zalaegerszegen is. A Zaol-nak ugyanakkor másképp érvelt az Elios, mint a pécsi szakemberek. Méghozzá egészen viccesen:

A fényforrások nem pazarolnak, hiszen precízen úgy állítjuk be őket, hogy az utat világítsák meg, nem annak környezetét. A LED-es közvilágítás további előnye, hogy csökkenti a fényszennyezést, vagyis a lakásokba beszűrődő fény mennyiségét, ezzel például alvászavarok is ritkábban fordulnak elő.

Vagyis jó, ha sötétebb van az utcán, mert jobban lehet aludni, értjük.

Ennek ellenére panaszkodtak a kecskemétiek is a fényerőre. Mindez nem gátolta meg a céget, hogy taroljon a közbeszerzéseken: Vácon, Gyálon, Siklóson, Ságváron, Cegléden. Az Infocegléd tudósítása idézi az eliosos főnök Stájer Gábort, aki szerint

A közterületeken elkövetett bűncselekmények száma a LED-es korszerűsítéssel érintett városokban vagy városrészekben jelentősen csökkent. Továbbá a gyalogátkelőhelyeken történő és a kerékpáros balesetek száma is jelentős csökkenést mutatnak.

A Magyar Narancs lebuktatta a szocikat is: az Elios még a balos Ajkán is nyerni tudott. Jászberényben pedig úgy győztek, hogy a pályázat kiírója kizárta az olcsóbb ajánlattevőket.

A diadalmenet ellenére Tiborcz meglepetésszerűen átadta részvényeit barátja, Paár Attila érdekeltségének. A győri Paár-ról a Kisalföld írt meglehetősen megértő portrécikket Micsoda karrier – Győri cég a tenderek sztárja címmel az adásvétel apropóján.

Tiborcz ráérzett, mikor kell lelépni: alig két hónappal az Elios lepasszolása után megindult az OLAF vizsgálata. A kormány hivatalos közleménye szerint nem kaptak ugyan értesítést az ellenőrzésre, de együttműködőek lesznek.

2016-2017 – lefújt meccsek, vaksötét stadionok

A sötétbe borult városokról a Magyar Narancs írt összefoglalót. A sokasodó lakossági panaszok nyomán mintha a regionális média szerényebben dicsőítené a (volt) Tiborcz-céget.

Átvette ugyanakkor ezt a méltató szerepet az első látásra szaklapnak, másodikra azonban a Fidesz-közeli infrastruktúra-beruházók barátjának tűnő Magyar Építők, például a kaposvári stadionprojektről beszámolva.

Az Eliostól eltávolodva Tiborcz harciasabb modort vett fel. A Magyar Időkben üzente meg, hogy feljelenti Szigetvári Viktort, aki twittelve közzétette, hogy melyik luxi szállóban látja éppen kormányemberekkel értekezni. Feljelentéssel fenyegetett sok mindenki mást is.

Amennyiben pedig bárki bármilyen törvénytelenséget, szabálytalanságot sejt, észlel, haladéktalanul tegye meg a szükséges jogi lépéseket – tanácsolta. Jelezte ugyanakkor, hogy ő is hasonlóan jár majd el, ha a különböző médiumok nem tisztelik a magánéletét és a hozzájárulása nélkül adnak közre róla készített kép- és hangfelvételeket.

Egykori cégét illető jó és rossz hírt is kevesebbet találni, a média egyre inkább Tiborcz egyéb gazdasági ügyeivel, gyanús „gazdasági migráns” üzleti partnereivel és ingatlangyarapodásával foglalkozott ekkoriban.

Azért akadt Elios-os hír is. A nyomozó hatóságok megszüntették az eljárást a Schiffer-féle feljelentés ügyében – az nemrég derült ki, hogy a procedúra egy részét muszáj volt folytatni, igaz, eztaz adagot azóta is tologatják hivatalból hivatalba.

A Szusza Ferenc Stadionban félbe kellett szakítani az Újpest-Haladás meccset, mert elromlott a pályavilágítás. Nem sokkal korábban hasonló történt a felcsúti Pancho Arénában a Videoton-Ferencváros találkozón. A sportköztévé az előbbi eset miatt egy biztosítékot okolt, s hasonló volt a hivatalos magyarázat a felcsúti esetben is.

A hatharom.com szerint ugyanakkor Az UEFA szabályzatában leírtak alapján az ebbe a besorolásba eső létesítményekben a játéktér világításának 2/3-részben szünetmentes, független áramforrásról kellene működnie.

2018 – az OLAF éve

A hírt a Wall Street Journal terítette: a 2015-ben kezdődött vizsgálat súlyos megállapításokat tett, el fogják marasztalni Tiborcz volt cégét, a 24.hu pedig megszerezte és ismertette a jelentés végleges változatát.

A teljes eredeti szöveget a hírportál egyelőre nem tette elérhetővé, de közlésük szerint az OLAF tényleg kemény dolgokat, praktikusan unióspénz-lehúzó maffiát említ.

A kormányszócsövek, amelyek egészen eddig gyakorlatilag meg sem említették az Elios nevét, most aktív védekezésbe kezdtek. A válságstratégia része lett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került regionális média is.

Ugyanazok az üzenetek – Brüsszel! Választás! Simicska! – szinte ugyanazokkal a címekkel köszönnek vissza országszerte, legtöbbször a központból „Mediaworks-összeállításként” tálalva. Feol.hu (Fejér megye): itt simicskázik, itt brüsszelezik. A hevesi Heol ugyanezt teszi egészen pontosan ugyanazokkal a szavakkal (itt és itt), a dél-dunántúli Bama úgyszintén (itt és itt).

Maffiagyanú a miniszterelnök veje ellen kampányidőszakban? – azt hihetnénk, hogy elég kínos az ügy ahhoz, hogy egy időre szüneteljen a bolt. De nem. A fideszes vezetésű Szombathely most készül lámpákat rendelni – a helyi ellenzék alapos gyanúja, hogy az Eliosnak egyengetik a pályát, a közbeszerzési eljárást még zárták le.

atlatszo.hu