fbpx A világ peremén | CIVILHETES

h i r d e t é s

A világ peremén

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A világ peremén

2021. január 09. - 15:07

 

Schmidt Marcsi ezúttal Berend T. Ivánba, Szelényibe, Magyar Bálintba próbál belemarni, de a fő célpont természetesen – időszerű megnyitni a tüzet – Joe Biden.

A kép illusztráció! - Forrás: relax it's only art / Facebook

A mondanivaló felfűzése egyetlen célt szolgál: ezek a magyar „reformisták”, változatosan hajladozó, szemét életútjuk következő állomásaként tulajdonképpen egységfrontot alkotnak az amerikai és egyéb demokratákkal. A rohadtak!

Nem tisztem, hogy megvédjem Berendet, Szelényit, Magyart. Majd megteszik ők maguk. Vagy sem. Aquilia non captat muscas. Ezzel kapcsolatban csak arra szeretnék rámutatni, hogy Schmidt, aki rendszeresen elmerül a korabeli kulisszatitkokban, valahogy elég szófukar a saját szerepét, pályafutását illetően. Ezzel se foglalkoznék túl részletesen. Csak annyit jegyzek meg, hogy Magyar Bálint ippeg a Beszélőbe írt, és terjesztette a szamizdat olvasnivalót, amikor Marcsi békén elüldögélt az egyetemen, majd elhelyezkedett az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében, és csendben pergette napjait. Vagy belülről bomlasztott?

Nem úgy emlékszünk rá! Marcsi talán a saját dolgaira már nem emlékszik. A memóriája megkopott a kurzus szolgálatában végzett folyamatos történelemhamisító ténykedése, millió felelősségteljes, a főnökétől kapott, mellesleg jól, túlságosan, kiemelkedően jól honorált társadalmi megbízatása, és pénzügyi birodalma igazgatása közepette. Ráadásul aktuális plusz feladatai is vannak. Merkel Németországáról kellene bebizonyítania, hogy neonáci rezsim, a német sajtóról, hogy a Goebbels-féle Völkischer Beobachter szellemi utódai. (Akkor hát, ezek szerint nem a magyar kormány- és lakájmédia!)

Ami azért nem egyszerű, és idegölő feladat lehet, még egy gyakorlott történelem-áthangoló számára is.
Mindenesetre elfeledkezni látszik a tényről, hogy amit szemekre hány, azt úgy hívják: antifasiszta koalíció.
Nem újdonság. Hitler ellen is összeállt minden nemzet, politikus és egyén, aki köszönte, nem kéri a Führer új világrendjét. Ma sincs másként. Mindenki összefog (ha kissé késve is), aki nem kér Trump, Orbán, Netanjáhú, Le Pen, Salvini, Strache, a finn, a holland, a dán neonácik új fasiszta rendjéből, ráadásul (de ez csak ráadás) az orosz medve szolgálatában.

Összefog, és támogatja például Joe Bident. Ki-ki a maga módján. Természetesen a kampánycsapata, a tanácsadói, a munkatársai, a független, demokratikus amerikai sajtó, a szavazói is (kicsinyég, mintegy
hetvenmillióval többen, mint a Trumpra szavazók), és minden tisztességes ember világszerte, aki csak szorítani tudott azért, amitől Marcsi és a főnöke rettegett.

És ezen sincs mit meglepődni. A fent nevezett urakat és hölgyet, Marcsi kedvenceit is egyazon csapat vitte diadalra (vagy nem vitte). Finkelstein és tanítványai, kölykei, Steve Bannon and Co. Akik mid előszeretettel jelennek meg, szólalnak föl a Marcsi által szervezett újfasiszta szeánszokon. (És Cummings, aki a brit történelem legnagyobb csapását mérte az Egyesült Királyságra, kivezetve Európából, és hatalomba juttatva a szélhámos Borisz Boriszovicsot.) Nekik, nektek, Marcsi, szabad, a másik oldalt kárhoztatjuk?

Ami pedig az írás címében feltüntetett „rendszerváltást” illeti (melyről a cikkben árva szó sem esik), Kádár, Grósz Károly rendszerét – minden tisztes igyekezetük ellenére – nem a reformisták és a Demokratikus Ellenzék, hanem Gorbacsov váltotta le. Orbán diktatúráját nem Joe Biden és nem is az Unió fogja a történelem szemétdombjára juttatni. Ez a mi feladatunk, magyar, szavazó honpolgároké.


 

Kommentek

h i r d e t é s