A Wallenberg Szakközépiskola tervezett megszüntetése az elmúlt öt év sokadik botránya a hazai köz- és felsőoktatásban.

Botránykrónika a teljesség igénye nélkül - írja az atv.hu.

Hétfőn tiltakozó fórum lesz Budapesten, miután a kormány úgy döntött, megszüntetik a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát és Szakiskolát. Ahogy beszámoltunk róla, az ország egyik legjobbjának számító egészségügyi szakközépiskola képzéseit szétdobálják több más intézménybe, többek között olyanokba is, ahol ma kőműveseket, ácsokat, bádogosokat, víz-, gáz-, és fűtésszerelőket, vagy éppen műszerészeket képeznek. A kormány döntése és az azt követő tiltakozás apropóján összeszedtük a magyar köz- és felsőoktatás átalakításának legjelentősebb társadalmi és/vagy szakmai felháborodást kiváltó fejleményeit.

Forráskivonás az oktatásból

Bár a Fidesz ellenzékből a szocialistákat ostorozta azért, mert több tízmilliárdos forráskivonást hajtottak végre az oktatásban, az elmúlt években a fideszes kormányzat sokkal jelentősebb összegeket vont ki az ágazatból. A Napi.hu összesítései szerint az oktatásra fordított költségek a 2010-es 2080 milliárd forintról 2015-re 2012 milliárd forintra csökkentek.

Radó Péter oktatási szakértő az atv.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy számításai szerint a közoktatásból az Orbán-kormányok 150, a felsőoktatásból pedig 100 milliárdot vontak ki az elmúlt évek során. Nem minden egyetem járt rosszul a döntések révén, a kormányhivatalnokokat képző Nemzeti Közszolgálati Egyetem például többször is milliárdos forrásokhoz jutott az elmúlt években.

Az oktatás központosítása

2012 novemberében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy szükség van a köznevelés átfogó átalakítására a rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága miatt. A miniszter kijelentette: a cél az, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek a közoktatásban.

2013 januárjában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át az iskolák fenntartását, a mintegy 120 ezer pedagógus pedig állami alkalmazottá vált. Az átállás botrányosra sikerült, az iskoláktól elvett bútorokkal rendezték be a tankerületi irodákat, sok intézményben még kréta sem volt, számlázási gondok miatt volt, ahol kikapcsolták a telefont.

Balog Zoltán

Az iskoláknak az államosítással tulajdonképpen megszűnt az önállósága, a legkisebb beszerzés lebonyolítása is komoly nehézséget okozott, hiszen mindenhez a központ jóváhagyása kellett. Az örökölt számlák és adósságok miatt tavaly 20 milliárdos többletforrást kellett biztosítani a KLIK-nek, amely ekkorra már milliárdos összeggel tartozott a pedagógusoknak a bankszámlavezetési költségek miatt. A szervezetnél olyan is előfordult , hogy hónapokig nem fizették a tb-t egy alkalmazott után. A KLIK átvilágítását végző miniszteri biztos is igen sötét képet festett az intézményről. Szabó Balázs szerint hibás gazdasági döntések mentén, rossz vezetési stílussal, valótlan állításokba burkolva működik a KLIK.

Az új közoktatási államtitkár már be is jelentette, hogy racionalizálják (megyei szintre decentralizálják) az intézményt, az átalakítások elvileg meg is indultak tavaly év végén és új vezető is érkezett.

Pedagógusok béremelése

Az első Orbán-kormány egyik fontos ígéretének megvalósulását 2013 szeptemberére ígérték először. Ez volt a céldátuma a pedagógus életpálya-modell bevezetésének és az azzal járó komoly béremelésnek. Aztán augusztus végén kiderült, hogy a tervezett emelésnek csak 60 százalékát kapják meg a pedagógusok, majd évente újabb 10 százalékos növekedés várható. Ráadásul kimaradtak a béremelésből az iskolai könyvtárosok, az iskolai pszichológusok és az asszisztensek is. 2015 szeptemberétől ugyan a kormány átsorolta az életpályamodellbe azokat, akik közülük rendelkeznek pedagógus végzettséggel, azonban szakemberek szerint az érintetteknek csak töredéke rendelkezik ilyen végzettséggel, többségük hat éve nem kapott béremelést.

Tankönyvbotrányok

Hoffmann Rózsa már 2012 nyarán jelezte, hogy szűkülni fog a tankönyv-választék, majd a következő évben megjelentek az első hírek arról, hogy az állam a tankönyvpiacra is rátenné a kezét. A köznevelési államtitkár ekkor még cáfolta ezt, azonban nem sokkal később kiderült, mégis államosítják a mintegy 15 milliárdos forgalmú tankönyvpiacot. Elsőként azt szavazta meg a parlament, hogy állami feladat legyen a tankönyvellátás és 2013 szeptemberéből felmenő rendszerben az állami biztosítsa az ingyenes tankönyveket az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Az is kiderült, hogy az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyvből választhatnak majd.

Hoffmann Rózsa

2014. január 1-től aztán megszüntették a piaci elvekre épülő tankönyvellátást, így a tankönyvek fejlesztéséért, kiadásáért már az állam felel, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba történő eljuttatásuk pedig a könyvtárellátó (Kello) feladata lett. Bár már a döntés évében is voltak gondok a tankönyvek időben történő megérkezésével, az igazi botrányt a következő év tartogatta.

A 2014/15-ös tanévben az őszi szünet kezdetekor még 15 ezer tankönyv hiányzott az iskolákból, de még a téli szünet kezdetekor is hiányzott 1600 kötet. Sok helyen fénymásolt lapokból tanultak a diákok, volt, ahol a lefotózott oldalakat küldözgették egymásnak. Botrány alakult ki abból is, hogy 1500 iskolában kísérleti tankönyvekből is elkezdtek oktatni, mely könyvek elkerülhették a hosszadalmas akkreditációs folyamatot. A döntés-előkészítésért felelős Nemzeti Tankönyvtanácsnak le is mondott az elnöke. A fentiek fényében nem volt meglepő, hogy idén év elején leváltották a Kello vezetőjét.

A felsőoktatás átalakítása

2012 decemberében a felsőoktatás átalakításának tervétől volt hangos a sajtó, majd később Budapest belvárosa is. A kormány bejelentette, hogy drasztikusan visszavágják a keretszámokat, így jelentősen lecsökken azok száma, akik ingyenesen vehetnek részt a felsőoktatásban. Azt is tervezték, hogy 16 szakon – köztük a jogász és a közgazdász képzésekben – egyáltalán nem indítnak államilag támogatott képzéseket. Mint mondták, az intézkedésekre azért van szükség, hogy tényleg a legjobb eredménnyel rendelkezők tanulhassanak ingyen és minél szélesebb rétegek előtt megnyíljon a továbbtanulás lehetősége. Arról is döntöttek, hogy bevezetik a hallgatói nyilatkozatokat, azaz a diákoknak alá kell írni, hogy az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után bizonyos ideig Magyarországon fognak dolgozni. Ha nem így történik, vissza kell fizetniük a képzés költségeit. A diákok a tervezetben a tandíj bevezetését és a röghöz kötést kifogásolták, ezért kormányhivatal- és egyetemfoglalások, valamint több ezres tüntetések kezdődtek a fővárosban és több vidéki városban is.

Orbán Viktor

Hogy csitítsa a kedélyeket, Orbán Viktor egy romkocsmába is ellátogatott, hogy diákokkal beszélgessen, azonban később kiderült, hogy csupán fidelitasos fiatalokkal társalgott. A miniszterelnököt ugyan hívta egyeztetésre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is, de ő közölte, hogy Balog Zoltán feladata, hogy velük tárgyaljon. A miniszter végül többször is tárgyalt a HÖOK-kal, egy részmegállapodást is aláírtak, melyet azonban a tüntetések fő szervezői (Hallgatói Hálózat, Középiskolai Hálózat, Oktatói Hálózat, stb.) elutasítottak. A tiltakozások nyomán a felsőoktatás külön államtitkárt kapott, Klinghammer István személyében, aki azóta már távozott is a kormányból.

atv.hu (Címlap: Radó péter - Fotó: atv.hu)