Ezt az adónemet arra a vagyonrészre vetik ki, amely az alapvető szükségletek és normális életszínvonal biztosításán túlnő. Az adókat csak azoktól szedik be, akiknek vagyona egy átlagos életszínvonal biztosítását meghaladja és semmit nem vesznek el azoktól, akiknek ilyen vagyonfeleslegük nincs. Allah prófétája (béke reá) így szólt: „A legjobb Szadaqah az, amelyet gazdagságból adnak.” A gazdagság itt azt jelenti, amit az ember felhalmozott magának, miután kielégítette alapvető igényeit.

Az alábbi hadith Dzsabirra utal, miként Allah küldötte (béke reá) így szólt: „Kezdd önmagaddal, amikor Sadaqah-t adsz. Ha marad felesleg, akkor (adakozz) családodnak. Ha marad felesleg, akkor (adakozz) rokonaidnak. Ha marad felesleg, akkor tedd ezt: adakozz az előtted lévőknek, a tőled jobbra és a balra esőknek” (Muszlim). Az adózás elve is ezen az alapon nyugszik. A prioritás a pénzügyi képességek fenntartása, amely még a Sadaqah-adást is lehetővé teszi. Allah (SWT) így szól:

Kérdeznek, mire áldozzanak? Mondd: „(saját maguk) feloldozására.” Ekképpen nyilvánítja ki Allah nektek az Áyákat, hátha tán elgondolkodtok- (Korán 2:219)

Más szavakkal olyan kiadásokról van szó, amelyek nem okoznak nehézségeket és nem extra szükségletek fedezésére szolgálnak. Az Iszlámban nincs olyan jövedelemadó fogalom, mint a nyugati társadalmakban. Az adókat csak a nem működő vagyonfeleslegre vetik ki, a jövedelemre nem. Az állam e felett nem róhat ki közvetett adókat, például árukat és szolgáltatásokat érintő forgalmi adókat. Nem vethet ki adókat bírósági illetékek, az államnak továbbított petíciók, a föld, épületek értékesítése, bejegyzése vagy más típusú adók formájában, csak a Sharíanak megfelelő módon. Ennek oka, hogy az elnyomó vagy illegális adóztatás az egyik olyan tiltott igazságtalanság, melyről Allah prófétája (béke reá) így szólt:

„Aki a maksz-ot (vámot) kiveti, az nem léphet be a paradicsomba.” (Ad-Darimi, Ahmed és Abu ‘Ubayd)

A nyugati kapitalista berendezkedésű országokban adókkal sújtják a társadalom szegényeit és a kiszolgáltatott helyzetben lévőket is. Ügyes könyvelés és offshore bankszámlák biztosítják, hogy a társadalom vagyonos rétege elkerülje az adók jó részének megfizetését. A regresszív adókkal, mint az áruk és szolgáltatások forgalmi adója, jobban sújtják a szegényeket, mint a gazdagokat, mivel az adókulcsok mindkét esetben azonosak. Sajnálatos módon az Iszlám országok kormányai ma a nyugati kapitalista rendszer elfogadását tekintik gazdasági fejlődésük előmozdítása egyetlen módozatának.
Ezért ugyanazt az elnyomó adózást tapasztaljuk a muszlim országokban is. Nem beszélve az endemikus korrupcióról, amikor a hatalmon levők és más kormánytisztviselők az adóbevételeket az Államkincstárból személyes bankszámlájára terelik.
Az Iszlám elvei szerint adókat csak azért rónak ki, hogy összegyűjtsék a Bait ul-Mal kötelező kiadásainak fedezéséhez szükséges alapokat. Az adók kivetésénél nem szempont a gazdagodás növekedésének, vagyonosodásnak megakadályozása, vagy a Bait ul-Mal bevételeinek növelése. Csak az állam kötelező szükségleteire és érdekeire fordított, előirányzott kiadások teljesítése a szempont.

Ha bármilyen adót szednek be a kötelező kiadásokon felül, akkor ez mazlamának (igazságtalanság) minősül. A túlzott adóztatás kivizsgálására az Igazságtalan Cselekmények Bíróságának (mahkamat ulmazalim) van hatásköre. Amennyiben a bírósági vizsgálatot követően az adó vagy adókulcs valóban mazlámának minősül, a bíróság kötelezheti az államot az adó eltörlésére vagy csökkentésére és a törvénytelenül beszedett pénz visszaszolgáltatására a polgároknak

Iszlám adó?

Az Iszlám szemlélete teljesen más perspektívát kínál fel gazdaságra és adóra, mint az egy nem muszlim átlagember számára követendő minta lenne, mivel az Iszlám alapja eltér a kapitalizmusétól.
Az Iszlámban történő adózás során az állam az adóztatás hangsúlyát alapvetően a jövedelem helyett a vagyonra helyezi. Az Iszlám adórendszere nem a jövedelmet, hanem a vagyont terheli. Ez azt jelenti, hogy az átlagembernek több rendelkezésre álló jövedelme marad és adózni csak az év végén felgyülemlett vagyonából lesz köteles. Ennek jelentős hatása van a gazdaságra.
Az Iszlámban nagyon leegyszerűsítve, a vagyonadó 2,5%.
Az állam fő bevételei a következők:

1. Állami vagyonból származó bevételek különböző típusai
2. Zakat
3. Zsákmány (Fai’)
4. Földadó (Kharadzs)
5. Fejadó (Dzsiziya)