h i r d e t é s

Akár 2029-ig is füstölöghet a Mátrai Erőmű

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Akár 2029-ig is füstölöghet a Mátrai Erőmű

2020. július 09. - 13:18

 

Míg a légszennyező mátrai lignitblokkok működési engedélye 2025-ben lejár, akár 2029-ig is működnének. De emiatt most már az erőműből Mészáros Lőrincéket bőkezűen kivásárló Orbán-kabinet feje főhet.

A 950 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkező mátrai az ország második legjelentősebb erőműve, amely tavaly a külszíni fejtéssel bányászott lignit elégetése és a napenergia hasznosítása mellett biomasszából, valamint anyagában nem hasznosítható (RDF) műanyag-hulladékból, továbbá gáz-tüzelőanyagból mintegy 4500 gigawatt-óra villamosenergiát állított elő, mely a hazai termelés közel 14 százaléka. Két saját tulajdonú bányája Visontán és Bükkábrányban található. - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Mátrai Erőmű a 3-as számú, 220 megawattos (MW) lignitblokkjának 2025 utáni működtetésére már kapott előzetes engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól - tudtuk meg az idén Mészáros Lőrincéktől állami tulajdonba került áramtermelőben szervezett tegnapi sajtóbejáráson Orosz Zoltán erőműfejlesztési és stratégiai igazgatótól. A vevő, vagyis az MVM a most zajló átvilágítás alapján arról is dönt, hogy további két, egyenként 232 MW-s lignitblokk termelését hasonlóképp meghosszabbítják-e 2029-ig. Nem kizárt, hogy hosszú távon csak a harmadik lignitblokk marad meg a magyar energiarendszer biztonsági tartalékaként. Bár az erőmű két legelavultabb, 100-100 MW-s blokkja 2023 végéig üzemelhetne, jövő év közepétől már nem tervezik működtetésüket. Az erőmű működési engedélye 2025 végén jár le - tette hozzá Orosz Zoltán.


MTI/Szigetváry Zsolt

Az Orbán-kormány eddig hol 2029-re, hol 2025-re, hol 2025-től ígérte a mátrai szénblokkok folyamatos bezárását. Miközben az áramrendszer egyensúlyáért felelős, állami Mavir egy nemrég kiadott iratában 2025-26 szerepel, egy másik tanulmányukban az erőmű 2029-ig tartó terveire hivatkoznak. Környezetvédők a Mátrai Erőmű mielőbbi, de legkésőbb 2025-ös bezárását követelik.


MTI/Szigetváry Zsolt

Mindehhez alighanem szükség lesz az erőművet ellátó két bánya, a helyi, visontai, és a 80 kilométerre lévő bükkábrányi bánya 2023-ban és 2024-ben lejáró tervengedélyeinek meghosszabbítására. Erre állítólag bírják az illetékes innovációs és technológiai tárca erre vonatkozó ígéretét.


MTI/Szigetváry Zsolt

A kérdés azért sem lényegtelen, mert a Mátrai Erőmű Magyarország második legfontosabb, közel ezer MW-s erőműve, amely a hazai áramtermelés 14 százalékát biztosítja. (Igaz, kihasználtsága egyre csökken.) Orosz Zoltán leszögezte: az MVM mint új többségi tulajdonos elkötelezett amellett, hogy új áramtermelési módok telepítésével lényegében fenntartja a telephely energiaellátási szerepét, "kiemelt figyelmet fordítva" a munkaerőre. Bemutatójában e szempontból a legfontosabb beruházásnak egy 500 MW-s gázerőműterv szerepelt, aminek "indítható az engedélyeztetése". Terveznek egy válogatott szeméttel üzemelő, 31,5 MW-s blokkot is. A visontai és a bükkábrányi telephely mintegy 200 MW-nyi napelem telepítésére is alkalmas. (Jelenleg már üzemel egy 16 MW-s Visontán és egy 20 MW-s Bükkábrányban, az MVM közvetlen tulajdonában.) Terveznek egy 50 MW-s akkumulátoros tárolót is (az eljáráson belül ez igen nagynak számít).


MTI/Szigetváry Zsolt

A Népszava kérdésére az erőműfejlesztési és stratégiai igazgató abbéli reményének adott hangot, hogy a természetes csökkenésen túl ezek és a kiegészítő tevékenységek révén megtartható a foglalkoztatotti létszám. (Jelenleg az erőműben 2 ezren, a telephelyen az ipari parkkal együtt 4,5-4,7 ezren dolgoznak.)
A tegnapi sajtóbejáráson amúgy alapvetően az erőmű javarészt több évtizedes berendezéseinek működését mutatták be, a rátelepült iparral - így elsősorban a gipszgyártókkal -, valamint lignitkülfejtésekkel együtt. Az előadók elegendőnek nevezték e tájsebek jövőbeni helyreállítására félretett, jelenleg mintegy 21 milliárdos céltartalékot. Egyes forrásaink szerint a helyreállításhoz ennyire se lesz szükség, míg mások akár százmilliárdos, Mészáros Lőrinc helyett immár az adófizetőket terhelő költségről beszélnek. A külfejtésekből ilyenkor fák beültetésével a tájba illeszkedő völgyeket alakítanak ki.


MTI/Szigetváry Zsolt

Arra a kérdésünkre, hogy a tegnap is bemutatott, megfeszített munkából hogy lett tavaly közel hatmilliárdos veszteség, Orosz Zoltán illetékesség híján nem kívánt nyilatkozni, majd munkatársai a beszélgetésből "kimentették".


MTI/Szigetváry Zsolt

A térséget bűzlő szerves anyaggal elárasztó, Mészáros Lőrincék tulajdonában maradt Viresol a bejárásból kimaradt. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s