Alkotmányt sértene az Akadémia államosítása
A kormány MTA-s kutatóintézeti államosításról szóló előterjesztése sérti az Alaptörvényt több helyen is, mondja ki a Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása, és eltér a tárgyalásokon kidolgozott kompromisszumos javaslattól. - írja a propeller.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kedden napvilágra került a kormány jogszabálytervezete az MTA kutatóintézeti átalakításáról. Ebből az olvasható ki, az MTA-tól elveszi a kormány a kutatóintézeteket, hivatalosan használatba adja, gyakorlatilag államosítja. Az irányításuk és finanszírozásuk kormányszervek alá kerülne. A kutatóintézeti cégek pedig ezentúl magáncégekben is szerezhetnének tulajdonrészt, valamint a tudományos-innovációs felfedezéseik magáncégek tulajdonába kerülhetnének, így válhatna a közpénz ezen a területen is magánpénzzé.
Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa csütörtök reggel közleményt adott ki a tervezetről. A lényeg: az köszönőviszonyban sincs az MTA–ITM-tárgyalások során kialakult kompromisszummal, és
"veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát".
Emellett a kormány által lépten-nyomott hivatkozott német modellel, a független finanszírozású Max Planck-modellel is szöges ellentétben áll.
A tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt.
A javasolt törvénymódosítások nem biztosítják a kutatóhálózat jövőbeli alapfinanszírozását, alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül.
A módosítások szerint az intézményhálózatot felügyelő és irányító testület elnökén túl annak tagjait is a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Ez a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka.
Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele
– sorolja a közlemény a kifogásokat.
A kutatóintézeti hálózatba a jelen előterjesztés szerint sima többséggel lehetne mindenféle korlát nélkül új intézeteket, alapítványokat betenni.
A kutatóhálózat tudományos működésének autonómiáját kérdésessé teszi, ha a kutatóhálózat titkárságának gazdasági vezetőjét a felelős miniszter nevezi ki.
Mindezek alapján az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára.
