Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett az alkotmány módosításáról Szlovákiában szombaton tartott népszavazás - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a központi választási bizottság megerősítésére hivatkozva vasárnap.
Nem egyetlen tollvonásról, nem az egész Alaptörvényről és nem az Alkotmánybíróság minden feltétel nélküli feloszlatásáról van szó. Olyan helyzet állt elő, hogy amíg mi bonyolult közjogi összefüggésről vitatkozunk általában, addig a sajtóban olyan módon használják a jogászi nyelvet, amely félrevezető.
„Az ellenfél a maffia jegyeit mutatja az állami hatalom eszközeivel. Akik benne vannak és működtetik az alkotmányos elvektől és az alkotmányos követelményektől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől.” (Fleck Zoltán a Klubrádióban!)
Orbán Viktor szombat reggel aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást – erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t.
Alkotmányozó népszavazással kell a választás után az Alaptörvényt és az intézményi működést szabályozó sarkalatos törvények meghatározott körét egy csapásra hatályon kívül helyezni a politológus szerint. - írja a Magyar Narancs
A 2022 évi országgyűlés képviselő és miniszterelnök jelölt állítás és választás igazi tétje nem az, hogy kiből milyen nagy ember lehet, miként az sem, hogy melyik párt, milyen pozíciókat kaparinthat meg a hatalomban.
Harmadik fejezet: 2020 -2021 -2022 sorsfordító évek … c. vitairat Az 1989. október 23-án kikiáltott 3. Magyar Köztársaságot a Fidesz - élén a pártelnök/miniszterelnökkel, valamint a csatolt KDNP-vel - elárulta, és a 2012. január 1.-i hatállyal esküszegéssel elkövetett alkotmányos puccsal életbeléptetett Alaptörvénnyel megbuktatta! (lásd második fejezet: ősbűn!)
Második fejezet: 2020 -2021 -2022 sorsfordító évek … c. vitairat
A 2010-es országgyűlési választáson a győzelmét, ami a választásra jogosultak mindössze 33.7%-a úgy értelmezte, mint a magyar nemzet által véghezvitt sikeres forradalmat, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megalapításáról döntöttek.